Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-26 / 198. szám
www.ujszo.com | 2019. augusztus 26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Másként élni Az ellenségeskedés hatalmi felhasználásának kifinomult formája, amikor a „magyar emberek" csoportjában hintik el a gyűlöletet BOLEMANT LILLA stván király óta tudjuk, hogy . .az egy nyelvű és egy szokásé ország gyenge és esendő.” Fiához, Imre heceghez írt Intelmei így folytatódnak: „Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak. Ha pedig le akarnád rombolni, amit építettem, vagy szét szómi, amit összegyűjtöttem, kétségkívül igen nagy kárt szenvedne országod”. Nem kell különösebben kifejtenem, mekkora kárt okoz a szívekben és a lelkekben - valamint katolikus szent királyunk szerint magában az országban is (Magyarországban, de a környező országok magyarlakta vidékein is) - az idegengyűlölet, a másság gyűlöletének az a tudatos terjesztése, amelyet a magyar kormány végez. Gyűlölni kell mindent, ami más, ami idegen, ami bármiben eltér attól, amit a hatalom helyesnek, elfogadhatónakjelöl meg. Nehéz is lenne felsorolni mindazt, amit az utasításoknak megfelelően el kellene ítélnünk, kiűznünk, kiirtanunk, semmibe vennünk. Mi pedig szlovákiai magyarként szintén kizárunk a körünkből mindenkit, aki más, mint mi. Ha a többségi nemzethez tartozik, azért nem szeretjük, ha a bőre más színű, azért, ha a nemi identitása más, akkor azért ítéljük el. És még nem szóltunk a más vallásúakról vagy a menekültekről, akiknek a vallása és ők maguk is szinte ördögtől valóknak tűnnek. Persze mindegyikfajta gyűlöletet szépen meg is tudjuk indokolni. És főként veszélyforrásként feltüntetni, minden csoportra tudunk legalább egy mondatot mondani arról, hogy mivel és milyen módon is veszélyezteti a mi életünket, munkánkat, nemi identitásunkat, vallásszabadságunkat stb., miközben egyáltalán semmit, vagy csak nagyon keveset tudunk róluk. Nem lenne igaz viszont, ha azt gondolnánk, mindezt a gyűlöletet csupán az aktuálisan még uralkodó magyar kormányfő hintette el közöttünk. Az idegengyűlölet, amely főként az ismeretlentől való félelemből ered, mindig is jelen volt. Minden társadalomban. A hatalom pedig amikor csak jónak látta, felhasználta saját érdekei, céljai megvalósítására, és főként hatalma megszilárdítására és megőrzésére. Az ellenségeskedés hatalmi felhasználásának még kifinomultabb, továbbfejlesztett formája az, amikor ugyanazon csoportban, a „magyar emberek” csoportjában hintjük el a gyűlölet magvait, teszünk ellenséggé barátokat, családtagokat. És ezt a magyar kormány óriási mértékűvé növelte. A nem megfelelő magyar emberek nem is tartoznak a magyarok közé! Bizonyára rossz származásuk lehet az oka, hogy nem lehet őket semmilyen módon a karámon belülre terelni vagy legalább elhallgattatni. Lehet, hogy még István király fogadta be őket idegenként! És mit is mondott még István? „...tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség. Ha békeszerető leszel, királynak és király fiának mondanak, és minden vitéz szeretni fog; ha haraggal, gőgösen, gyűlölködve, békétlenül kevélykedsz az ispánok és főemberek fölött, a vitézek ereje bizonnyal homályba borítja a királyi méltóságot, és másokra száll királyságod.” Az orosz tudósok szembeszálltak a Kreml önkényeskedésével TObb mint 550 orosz tudós nyílt levélben politikai megtorlással vádolta meg a Kremlt az ellenzékkel szembeni kemény fellépés miatt. •A Troickij Variant tudományos lapban publikált levél aláírói azt követelik, hogy szüntessék be a büntetőeljárást azok ellen, akiket tömeges rendzavarás szervezésével és abban való részvétellel vádoltak meg. 14 ilyen aktivista van, akikre nyolcéves szabadságvesztést szabhatnak ki. „Aggodalommal látjuk, ahogy Oroszországban a hazugság elutasítása büntethetővé válik, a kibontakozó politikai elnyomást pedig abszurd vádak kísérik, amelyek tömeges rendzavarásról és külső beavatkozásról szólnak” - áll a hatósági önkény beszüntetését követelő állásfoglalásban. Moszkvában a rendőrség a júliusi és augusztusi tüntetéseken több mint kétezer embert vett őrizetbe, majd százakat pénzbírsággal sújtott. Az ellenzéki képviselőjelöltek kizárása miatti nyári tiltakozások voltak a legnagyobbak a választási csalások miatt 2011-2012-es megmozdulások óta. A moszkvai kerületi választási bizottságok 57 független és ellenzéki képviselőjelölt regisztrálását utasította el a támogató aláírások egy részének meghamisítására hivatkozva, a választás szeptember 8-án lesz. Az érintettek szerint a Kreml utasítására, központilag irányítva rekesztették ki őket a választásról. Emiatt követőik előre nem egyeztettet tüntetéseket tartottak, és a felvételek szerint a rohamrendőrök többször indokolatlanul alkalmaztak ellenük erőszakot. (MTI) Lángoló populizmus MOLNÁR IVÁN A populizmusról szóló politológiai tankönyvekben hamarosan külön címszó tárgyalja majd mindazt, amit a brazil elnök, Jair Bolsonaro produkált a múlt héten a brazil esőerdőkben fellángoló rekordszámú erdőtüzek miatt. A kérdésre, hogy mi is az a populizmus, elég fellapozni az elmúlt napokban megjelent híreket, és megkapjuk a választ. A kezdő lökést a brazil űrkutatási hivatal adta, amely a műholdas felvételei alapján kiderítette: a tavalyihoz képest Brazília területén idén csaknem megduplázódott a klímakatasztrófa elleni küzdelem szempontjából kulcsfontosságú esőerdő irtása. Mindenki, még Bolsonaro is tisztában van vele, hogy a háttérben a helyi gazdák, marhapásztorok, szójatermesztők és az erdőirtásra szakosodott bűnbandák állnak, akik az esőerdők felégetésével hoznak létre művelhető területeket. Ők azonban Bolsonaro választói, akiket közvetve az idei év elején hivatalba lépett elnök is bátorított az erdőirtásra, szerinte ugyanis Brazíliának meg kellene nyitnia Amazóniát az üzleti érdekek, a nagyobb fakitermelés és az intenzív mezőgazdasági termelés előtt. Hogyan reagál egy valódi populista politikus ilyen helyzetben? Nos, az első körben páros lábbal rúgja ki az űrkutatási hivatal vezetőjét, aki felhívta a figyelmet a problémára. A brazil elnök hazugságnak nevezte az erdőtüzek tévedéséről szóló adatokat. Ha nincs erdőtűz, nincs is probléma. Bolsonaro azonban nem lenne rendes populista politikus, ha itt leállt volna. A második körben megnevezte az ellenséget is, aki az egyébként általa nem is létező erdőtüzeket okozza. Mivel a választóira nem mutogathat, ő is a jól bevált populista recepttel élt: szerinte civil szervezetek, NGO-k állnak a háttérben, akik az esőerdők lángba borításával akarják „besározni a brazil kormányt”, mivel az csökkentette a nekik járó állami támogatásokat. Soros Györgyöt egyelőre nem említette, de ami késik, nem múlik. Bolsonaro ezzel akár le is zárhatta volna az ügyet, hiszen megtalálta a megoldást: az esőerdők megmentése érdekében keményen le kell számolni a civil szervezetekkel. Bolsonaro azonban azt is elismerte, hogy Brazíliának nincs elegendő anyagi forrása az erdőtüzek visszaszorítására, vagyis külső segítség nélkül vígan folytatódhat a gyújtogatás. A brazil elnöknek ugyan bekavart néhány európai ország, a franciák, a németek és az angolok is felajánlották a segítségüket, Bolsonaro azonban ezúttal is feltalálta magát. Országa belügyeibe történő beavatkozással vádolta meg azokat az államokat, amelyek anyagilag segítenék Brazíliát az erdőtüzek elleni harcban. „Nem jótékonyságból küldenek pénzt, hanem, hogy megbolygassák a szuverenitásunkat” - fogalmazott Bolsonaro, aki ha hallgatná a magyar Belga együttest, valószínűleg így vágott volna vissza: „Ugarbunga Nem leszünk gyarmat,... húzzá má’ el má’!” A populizmusnak több meghatározása is van. Az egyik szerint ez a nép bizalmának megszerzéséért - kivitelezhetetlen lózungokkal - operáló irányzat, ahol a nép óhajai örökre csak óhajok maradnak. Egy másik szerint a populizmus a körülötte zajló eseményekre és tényekre nem kellően odafigyelő emberek politikai irányzata. A legfontosabb azonban talán az, hogy a populista politikusok szerint senki más, csak ők képesek megmenteni népüket a belső és külső ellenségtől, és az ellenség megnevezését is a kizárólagos előjoguknak tartják. Mindezek fényében a brazil elnök, akinek a teljes neve egyébként Jair Messias Bolsonaro, a szélsőjobboldali populista politikusok egyik mintapéldánya. A brazilokat azonban nincs miért irigyelnünk, hiszen régiónk országai is hemzsegnek az elnökükhöz hasonló „messiásoktól”, akik azt hiszik, hogy egyedül ők képesek megmenteni népüket az általuk kitalált és folyamatosan szaporodó ellenségeiktől. FIGYELŐ Ne zavarják ingyenebód közben Persze nehezen tudnak megszólalni azok a politikusok, akiknek neve előkerül Kocner mobiltelefonjából, érthető is, mit lehetne mondani, ha az ember neve olyan személy üzeneteiben szerepel, akit kettős gyilkosság megrendelésével, megfigyeltetéssel, gazdasági csalásokkal gyanúsítanak vagy vádolnak — írja a Sme napilap kommentátora. Minden kibeszélés kínos és nevetséges - folytatja a lap -, ha az üzenetváltások jelentőségét próbálják kicsinyíteni, ha véletlen találkozásokról beszélnek, vagy ha arra hivatkoznak, hogy hát túl kicsi az ország, persze hogy mindenki mindenkit ismer... így aztán nem maradt más a Smer és Fico számára, mint átvonulni egy párhuzamos valóságba, mintha Kocner nem is létezne (úgy, ahogy Bastemák sem)., Jól van, ti csak foglalkozzatok Kocnerral, mi addig a minimálbér automatikus emeléséről fogunk beszélni, segítünk behajtani az elmaradt gyerektartási díjakat és megkérdezzük a polgármestereket, hogy felkészültek-e az iskolai ingyenebédre”. Megint ott tartunk, ahol 2016 májusában, júniusában - emlékeztet a kommentár. Akkor azt kérdezték Ficótól az újságírók, mikor költözik ki végre a Bonapartéból, ő meg azt válaszolta, ne zavarják májusfaállítás közben, és ne zavarják, ha az aratás menetét vagy a termés minőségét ellenőrzi, most meg ne zavarják ingyenebéd közben. „Fico választóihoz végre el kell jutnia, hogy akkor is fognak májusfát állítani, akkor is fognak aratni, ebéd is lesz, amikor a pártelnök úr már árkon-bokron túl lesz” - írja a lap, és megjegyzi, minél több Kocner-üzenet kerül elő, úgy válik egyre szociálisan érzékenyebbé a politika., Jla ez így megy, lassan helikopterből kell majd szómi a pénzt a népnek. Persze van ennek egyfajta latin-amerikai sármja, csak nehogy tényleg így legyen” - zárul a Sme kommentálj a. (úsz) A király nevében
