Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-23 / 196. szám
KÜLFÖLD www.ujszo.com I 2019. augusztus 23. I 3 Új brexitmegállapodást szeretne Boris Johnson Boris Johnson és Emmanuel Macron. A francia köztársasági elnök azt mondta a brit kormányfőnek: rajta áll, hogy milyen sorsot választ Nagy- Britanniának. (TASR/AP-feivétei) Napirendre kerül „a nagy nyolcas” kérdése Moszkva. Nem nyilvánosan, hanem szakmai körben kellene folytatni a G8 formátumhoz való visszatérés lehetőségének megvitatását, amivel kapcsolatban a legfejlettebb gazdaságú országoknak egységes álláspontot kellene kialakítaniuk - hangoztatták szerdán orosz tisztségviselők. Donald Trump amerikai elnök kedden a Fehér Házban egyebek között arról beszélt a kamerák előtt, hogy célszerűnek tartaná a G8 formátumhoz való visszatérést, Oroszország részvételével. A CNN amerikai hírtelevízió úgy értesült, hogy erTŐl a témáról Trump telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel, aki hétfőn fogadta Vlagyimir Putyin orosz államfőt. Az amerikai és a francia vezető a CNN szerint egyetértett abban, hogy célszerű lenne Oroszországot meghívni a G7-csoport jövő évi csúcstalálkozójára, és visszaállítani a G8 formátumot. A témát a televízió informátora szerint Trump fel kívánja vetni a Biarritzban tartandó, mától hétfőig tartó G7-csúcson. Az elnök ezt a csoport vezetőinek tavaly júniusi tanácskozásán is szóba hozta. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a német hivatali partnerével, Heiko Maasszal folytatott szerdai moszkvai tárgyalásai után tartott közös sajtóértekezleten, Putyint idézve azt mondta: Oroszország kész lesz tanulmányozni „a nagy nyolcas” visszaállításának kérdését, ha ilyen javaslattal fordulnak hozzá. A Reuters szerint Macron úgy gondolja, hogy a G8-ashoz való visszatérést az ukrajnai helyzettől kellene függővé tenné. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. A brit európai uniós tagság megszűnéséről (brexit) szélé tárgyalásokon Párizsban tartózkodó Boris Johnson brit miniszterelnök tegnap kijelentette: újabb megállapodást szeretne kötni a kilépés feltételrendszeréről, és ez szerinte el is érhető a jelenlegi október 31-i határideig. Johnson elmondta azt is: „rendkívül ösztönzőleg hatott rá” az, amit Angela Merkel német kancellártól hallott a szerdai berlini tárgyalásokon. Emmanuel Macron francia köztársasági elnök azt mondta a brit kormányfőnek: rajta áll, hogy milyen sorsot választ Nagy-Britanniának. Bár a megállapodás nélküli brexit nincs az EU ínyére, a blokk készen áll arra is - tette hozzá. Macron szerint az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó tartalékmegoldás (backstop) a stabilitás biztosítéka Írországban és Eszak-írországban. Johnson leszögezte: az Egyesült Királyság semmilyen körülmények között nem állítja vissza a határellenőrzést az említett szakaszon. Léteznek alternatív lehetőségek az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó tartalékmegoldás helyett, és rövidesen be is mutatják ezeket — mondta Boris Johnson még szerdán Berlinben. Johnson megerősítette kormánya álláspontját, mely szerint a backstopról szóló részt törölni kell a brit európai uniós tagság megszüntetéséről az EU-val kötött megállapodásból, mert egy „szuverén, demokratikus ország” - az Egyesült Királyság - számára elfogadhatatlan korlátozásokkal j áma. A backstop helyett vannak más megoldások, „például előzetes elektronikus ellenőrzési és egyéb technikai lehetőségek” - mondta Boris Johnson. A francia elnök tegnap újságírók előtt arról beszélt, hogy Nagy- Britannia hibája és nem az Európai Unióé, ha az Egyesült Királyság megegyezés nélkül távozik a szervezetből. Boris Johnson brit kormányfő követelése a brexitmegállapodás újratárgyalásáról „nem létező alternatíva”. Az Egyesült Államok szerinte nem képes ellensúlyozni a kemény brexit hatásait, és annak az ára végül London vazallusi függősége lenne Washingtontól. „Nem hiszem, hogy Boris Johnson vagy a brit nép ezt akaija” - mondta. Annak nem látja értelmét, hogy több időt adjanak Londonnak, hacsak nem lesz valami jelentős politikai változás, például parlamenti választás vagy újabb népszavazás - tette hozzá. RÖVIDEN Iráni rakétavédelmi rendszer Teherán. Irán saját fejlesztésű, nagy hatósugarú, hordozható,' föld-levegő típusú rakétavédelmi rendszert mutatott be Bavar-373 néven - számolt be tegnap az iráni állami média. A védelmi ipar napján tartott rendezvényen Haszan Róháni iráni elnök is részt vett. A helyi média az orosz Sz-300-as vetélytársaként jellemezte a hazai fejlesztésű rakétavédelmi rendszert. Iránban jelentős változások zajlottak a fegyveriparban az elmúlt években. A nemzetközi szankciók és embargók hatására Teherán kitelj esztette a hazai fejlesztésű fegyverek körét. Ugyanakkor nyugati katonai elemzők szerint Irán gyakran túloz, ha katonai képességeiről van szó. (MTI) Feloszlatta magát a koszovói parlament Pristina. Feloszlott tegnap a koszovói parlament, és ezzel megnyílt az út az előrehozott választás előtt. A választásra azért van szükség, mert Ramush Haradinaj kormányfő július közepén lemondott, azután, hogy a koszovói háborús bűnöket vizsgáló bíróság gyanúsítottként hallgatta meg. A parlament feloszlatásához a 120 tagú képviselőházban kétharmados többségre volt szükség, a minimális 80 helyett 89-en voksoltak a feloszlatásra. A választást legfeljebb 45 napon belül kell megtartani. (MTI) Kanada megvédi saját érdekeit Humanitárius folyosót nyitott a szír hadsereg Tízezrek menekültek el otthonukból Szíriában a török határ feló az utóbbi napokban a kormányerők támadásai elől - adták hírül jogvédő csoportok. Damaszkusz/Bejrút/ Ankara. Az orosz támogatást élvező Szíriái kormányerők április végén indítottak offenzívát Idlíbben és a szomszédos Hama tartományban, egyre inkább visszaszorítva a dzsihádistákat és az ellenzéki fegyvereseket, akik e héten elhagyták Hán Sejkún várost, ami jelentős fegyvertény Aszad rendszerének. A település 2014 óta a lázadók kezén volt. A szíriai hadsereg Hama tartomány északi részén lévő, ellenzékiek uralta térségeket ostromolja. A területről véget nem érő kocsisorok tartanak a török határ felé, legalább 60 ezer ember hagyta el otthonát az utóbbi négy napban - állítják jogvédők. A szíriai kormány tegnap tudatta, hogy humanitárius folyosót nyitott Hama tartományban azoknak a civileknek, akik távozni akarnak a lázadók uralta területekről, amelyek jelenleg a szíriai kormányerők Oroszország támogatásával folytatott offenzívájának célpontjai. Az Anadolu török állami hírügynökség közben arról tájékoztatott, hogy a szíriai kormányerők tüzet nyitottak a 8-as számú török megfigyelőpontra Idlíb tartományban. A beszámoló szerint harci repülőgépek nehézgéppuskáiból adták le a lövéseket. A lövedékek a megfigyelőállás közelében csapódtak be, az incidens következtében nem keletkezett kár, áldozatok nincsenek. Egy tavaly szeptemberi török-orosz megállapodás értelmében Ankara 12 megfigyelőpontot alakított ki Idlíbben a kormányerőket az ellenzéki fegyveresektől elválasztó demarkációs vonal mentén. Az ENSZ legutóbbi adatai szerint az elmúlt négy hónapban legalább 500 civil halt meg tüzérségi és légitámadásokban a térségben, s 576 ezren kényszerültek elmenekülni, 72 ezren közülük augusztusban. (MTI) Montreal. Kanada nem kívánja elmélyíteni a Kínával kiéleződött kereskedelmi és diplomáciai ellentéteket, de nem is fog meghátrálni, megvédi saját érdekeit - hangsúlyozta Justin Trudeau kanadai miniszterelnök. A Montreali Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsa (Corim) előtt elhangzott beszédében ismételten önmérsékletre és az emberi jogok tiszteletben tartására szólította fel Pekinget a hongkongi események kapcsán. Tette ezt három nappal azután, hogy a távol-keleti ország felszólította Kanadát: azonnal hagyjon fel a beavatkozással Kína belügyeibe. (MTI) Pompeo magyarázkodik Engedélyezik a migráns gyerekek korlátlan ideig tartó fogva tartását Washington. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter telefonon tanácskozott dán kollégájával, Jeppe Kofoddal. Amerikai közlés szerint a két politikus az amerikai-dán biztonságpolitikai együttműködésről és Grönlandról cserélt eszmét. Morgan Ortagus amerikai külügyi szóvivő tudatta: Pompeo és Kofod megvitatta Donald Trump dániai látogatása elhalasztásának ügyét is. A szóvivőnő további részleteket nem ismertetett. Donald Trump amerikai elnök kedden éjjel a Twitteren jelentette be, hogy lemondja dániai látogatását, mivel Mette Frederiksen dán kormányfő közölte: Koppenhágát nem érdekli Grönland megvásárlásának témája, a Dán Királyság nem akaija eladni az autonómiát élvező szigetet az Egyesült Államoknak. Trump szerdán nem hagyta válasz nélkül a koppenhágai álláspontot. „Utálatosnak” nevezte Frederiksen reagálását. Ezután került sor Pompeo és Kofod telefonbeszélgetésére. Az amerikai lapok bőségesen tárgyalták az ügyet. A Vanity Fair című magazin internetes oldalán például Nicholas Bumst, az Egyesült Államok korábbi NATO-nagykövetét idézte. „Néha nehezen hiszi el az ember, hogy az, amit Trump mond és tesz a világpolitika színpadán, valóban megtörténik” - fogalmazott Bums. Hozzáfűzte: „ez a mostani egy újabb bizarr és humoros pillanata” az amerikai elnöktevékenységének. (MTI) Az amerikai kormányzat engedélyezni fogja az illegálisan az Egyesült Államokba érkezett migráns gyermekek korlátlan ideig tartó fogva tartását - jelentette be az amerikai belbiztonsági minisztérium. Washington. A tárca közölte: hatályon kívül helyezi azt az 1997-ben született bírósági döntést, amely előírta a szövetségi hatóságoknak, hogy 20 napnál tovább nem tarthatnak őrizetben kiskorúakat az illegális migránsok számára fenntartott befogadóközpontokban, még a szüleikkel együtt sem. Az eddig érvényben lévő bírói határozat értelmében 20 nap eltelte után az amerikai államnak kellett gondoskodnia a gyermekekről, számukra megfelelő intézményekben. Az új szabályozás - amelyet még a héten közzétesznek a szövetségi közlönyben és várhatóan 60 napon belül lép életbe - minden időbeli korlátozást eltöröl, így mind a gyermekek, mind a szüleik akár korlátlan őrizetben maradhatnak a migránsokat befogadó központokban. „Ez a szabályozás lehetővé teszi, hogy a szövetségi kormány szigorúan betartassa a kongresszus által elfogadott bevándorlási törvényeket” - fogalmazott közleményében Kevin Mc Aleenan, ügyvezető belbiztonsági miniszter. Elemzők szerint a Trump-kormányzat döntése a bevándorlási törvényt szigorító lépések sorába illik, úgy, hogy közben nincs szükség a kongresszus egyetértésére. Mindazonáltal az előrejelzések szerint civil szervezetek várhatóan bíróságon támadják meg a döntést. Az új rendelkezést egyébként hatályba lépése előtt egy szövetségi bírónak kell jóváhagynia. (MTI)
