Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-23 / 196. szám
4 I RÉGIÓ 2019. augusztus 23.1 www.ujszo.com Új központ létesül a Cisty den helyén ÖSSZEFOGLALÓ FETOTifii A galántai magán reszocializációs intézettel azután mondta fel a bérleti szerződést Nagyszombat megye, hogy a munka-, szociális és családügyi minisztérium 2018 elején visszavonta az intézmény akkreditációját. A hatóságok korábban szexuális bántalmazás miatt indítottak nyomozást az intézetben, melynek egy alkalmazottját elítélték. Július végétől felújítás folyik az épületben, melyre a megye csaknem 170 ezer eurót különített el a költségvetéséből. Új ablakokat, ajtókat kap az épület, kicserélik a talajburkolatot, felújítják a fűtési rendszert, az elektromos hálózatot és a vizesblokkokat. A tervek szerint október végére befejezik a munkát, berendezik az épületet, és decemberben megkezdheti működését a Zavari Szociális Szolgáltatások Intézetének kihelyezett részlege. Az intézmény három fő területen nyújt szolgáltatásokat: egyrészt mint rehabilitációs központ, másrészt mint nem veleszületett, hanem szerzett, illetve betegségek következtében kialakult úgynevezett új diagnózisú neurológiai betegségekben szenvedők (Parkinson-, Alzheimer-kór, sclerosis multiplex, epilepszia, izomsorvadás stb.) szakintézete működik, illetve betegszállítással is foglalkoznak majd. „Ezeket a szolgáltatásokat Nagyszombat megye szociális szolgáltatásai fejlesztésének koncepciójával és Galánta város szociális szolgáltatásai fejlesztésének kommunális tervével összhangban vezetik be. Ezenfelül oktatóközpont is helyet kap az épületben a megyei fenntartású valamennyi intézmény számára. Az első téma: Bevezető projekt segédszakmák számára” - tudtuk meg Berényi József (MKP) megyei alelnöktől. Az oktatóközpontban a szociális otthonokban dolgozók kapnak mentálhigiénés szakmai képzést a kiégés ellen. (mb) Fokozott rendőri jelenlét a Széplak utcán Az új rendőrőrsön lakossági bejelentéseket is fogadnak (TASR-feivétei) Tegnap megnyitották a városi rendőrség őrsét a Széplak utcán. A magisztrátus a népszerű környék biztonságénak javítása végett fokozná a rendőri jelenlétet, a lakosok is ebben látják a megoldást. POZSONY „Nem elég, ha a rendőrök többször járőröznek a Széplak utcán, ezért döntöttünk az állandó rendőri jelenlét mellett” - mondta Matús Valló, Pozsony főpolgármestere. Az elmúlt hónapokban történt erőszakos bűncselekményeket követően a magisztrátus tavasszal kérdőíves felmérést végzett a lakosság körében, a legtöbben úgy vélték, hogy a fokozott rendőri jelenlét növelheti a környék biztonságát. A Széplak utca közepén, egy üres üzlethelyiségben alakították ki a városi rendőrség fiókját. A főpolgármester kifejtette, hogy Szlovákiában egyedülálló az új őrs, ahol ügyfélközpontot nyitottak, hétvégenként egy bevetési egység székhelye lesz, valamint itt van a városi rendőrség klubhelyisége, ahol találkozhatnak azok, akiknek érdeke a közbiztonság javítása. Marek Gajdos, a városi rendőrség parancsnoka elmondta, az új őrs abban is egyedülálló, hogy az ügyfélközpontban közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakosok a rendőrökkel. Naponta 9-től 18 óráig fogadják a lakosokat, rögzítik az észrevételeiket és jelenthetik, ha valami szokatlant tapasztalnak. Csütörtöktől vasárnapig este és éjszaka egy háromfős bevetési egység is szolgálatot teljesít. Gajdos közölte, hogy egy rendőr figyeli a térfigyelő kamerák közvetítését, és a látottak alapján oda irányíthatja a rendőröket, ahol szükség van rájuk. Nemcsak a Széplak utcán, hanem más problémás területeken, például a vereknyei Pentagonnál vagy a Kopcianska utcában is ügyelnek a közbiztonságra. A közelmúltban hat új kamerát szereltek fel a Széplak utcán, hamarosan angolnyelv-tanfolyamra küldik a városi rendőröket. Valló elmondta, hogy év végéig harminc-ötven személlyel bővítenék a városi rendőrség állományát. A főpolgármester elismerte, hogy ezzel nem oldják meg teljesen a létszámhiányból fakadó problémákat, (béva) Nem akarnak dán sertéstelepet a gútaiak BORKA ROLAND Heves ellenállást váltott ki az, hogy egy dán cég Gúta kataszterében sertéstelepet létesítene. A tizenhatezer disznót nevelő telepbe mintegy 5,5 millió eurót fektetnének be. Még tart a környezeti hatástanulmány véleményezése, amit a szaktárca hivatalos oldalán tett közzé, a lakosok szeptember 3-ig jelezhetik a teleppel kapcsolatos álláspontjukat. Nem fogadták kitörő örömmel a gútaiak azt a beruházási szándékot, amely szerint 5,5 millió euróból a Dán Slovakia Agrar Rt. (DSA) a város kataszterében levő Stagnócán bővítené a már meglevő magánsertéstelepet, ahol jelenleg 1560 tenyészállat van. A tervek szerint tizennégy istállót építenének, ahol mintegy 16 ezer hízódisznót nevelnének. A felújítást 2021-ben kezdenék, és várhatóan 2023-ban üzemelnék be a telepet. Gútán azonban senki sem nézi jó szemmel a beruházást. A hírre azonnal megindult a tiltakozás, az önkormányzat egy emberként kiállt a sertéstelep bővítése ellen, amit határozatban is megfogalmazott. Az egyöntetű ellenállás élére állt Horváth Árpád polgármester is, aki vehemensen tiltakozik a dán sertéstelep Gútán, illetve a Csallóközben való letelepedése ellen. „Ez nemcsak Gúta és a szomszéd települések problémája, hanem úgy vélem, az egész Csallóközé. Itt található ugyanis az ország legnagyobb ivóvízkészlete, amely ezzel a beruházással veszélybe kerülhet” - véli a polgármester. Elkiildenék a dánokat Halász Béla (független) képviselő petíciót kezdeményezett, amelyhez a környező települések vezetői is csatlakoztak. „Nem kérünk a dánokból és a beruházásukból. Mi, gútaiak, kiállunk ez ellenzés mi szeretnénk meghatározni, mi legyen és mi ne legyen a területünkön” - fogalmazott Halász Béla. Szeptember végéig gyűjtik az aláírásokat, és később a petíciós íveket is eljuttatnák a környezetvédelmi minisztériumba, ahol jelenleg véleményezik a környezetvédelmi hatástanulmányt. A szaktárca szerint még nincs döntés az ügyben, de hangsúlyozták, a sertéstelep környezetre gyakorolt hatását fogják vizsgálni, minden más az illetékes nyitrai hivatal hatásköre. A polgármester tájékoztatása szerint a nyitrai építkezési hivatal hivatott dönteni a kérdésben. Horváth Árpád az augusztus 19-én a gútai művelődési központban tartott lakossági fórumon azt mondta, valószínűleg elutasító döntést hoz a hivatal. Elárulta, megyei képviselőként mindent megtesz, hogy erőteljes és világos ellenvetést fogalmazzanak meg. Kijelentette, a megyei önkormányzat harminchárom képviselője - kormánypárti és ellenzéki is - az ügy mellé állt, és ezt aláírásukkal is deklarálták. Védik a környezetüket Lakossági fórumot tartottak múlt héten Keszegfalván is, ahol szintén elutasították a telep bővítését. A polgármester kiemelte, hogy a stagnócai telep szomszédságában található az Oázis szociális otthon, az ott lakók a terjedő bűzre panaszkodnak. A bűztől és a környezetszennyezéstől tartanak a gútaiak is. Attól félnek, hogy a hígtrágya földbe juttatása csökkenti a közeli telkek, köztük a Csörgő üdülőtelep ingatlanjainak az értékét. Emellett a trágya megmérgezheti az ivóvízkészletet is. A bővítéssel ráadásul növekedne a teherforgalom. A Horváth Árpád által ismertetett szakvélemény szerint ez évente mintegy négyezer negyventonnás kamion áthaladását jelentené. 18 éve Szlovákiában A fórumon jelen volt Mogens Hansen, a Dan Slovakia Agrar Rt. befektetőtársaság igazgatótanácsának elnöke és egyik tulajdonosa, aki igyekezett válaszolni a kérdésekre és eloszlatni az aggodalmakat. Kifejtette, már 18 éve vannak jelen a szlovákiai piacon, az ország legnagyobb sertéstenyésztő vállalata az övék, mintegy kétszáz embert foglalkoztat, és eddig több mint 100 millió eurót fektetett be. Hansen leszögezte, garantálja, hogy a sertéstelepen minimalizálják a kellemetlen szagokat és a sertéstrágya elvezetését, tárolását, ártalmatlanítását is szakszerűen és a törvényeknek megfelelően fogják végezni. Elárulta, jó szomszédként és a közösség hasznos tagjaként működnek mindenhol, ahol telepük van, és baráti viszonyt ápolnak a régióbeli településekkel. Évente mintegy ötszázezer eurót fektetnek be a biológiai biztonság megőrzésébe. A beruházó elmondta, ma már másként működik az állattartás, mint a múltban, sokkal korszerűbb technológiákat alkalmaznak. Elmondta, tavaly mintegy huszonkét ellenőrzésük volt, és az illetékes szervek nem találtak hiányosságokat. A szlovákiai befektetéséről úgy nyilatkozott, hogy a sertéshús kereskedelmi ára magasabb, mint Dániában, üzleti szempontból ezért előnyösebb volt ebben az országban befektetnie. Mogens Hansen állítja, érti a lakosok ellenkezését, és közölte, a világon mindenütt ellenségeskedés fogadja a sertéstelepeket. Disznók, szagok Újságírói kérdésére Hansen elmondta, a sertésállományuk mintegy húsz százaléka kerül a szlovákiai lakosok tányérjára, az élő sertéseket Magyarországra exportálják, mivel Szlovákiában alig van működő vágóhíd. A dán állami és az EU-s dotációkra vonatkozó kérdésre Mogens Hansen azt válaszolta, a dán államtól semmilyen hozzájárulást nem kap, az EU-tól pedig annyi juttatást, amennyit más hasonló ágazatban tevékenykedő cégtársai. Konkrétumokat ugyan nem osztott meg a jelenlevőkkel, ám sajtóértesülések szerint a DSA számára kifizetett különféle EU-s dotációk összege több millió euróra tehető. A lakosok szerint a környezetvédelmi hatástanulmányban megfogalmazottak nem teljesen fedik a valóságot, és úgy vélik, a környezetvédelmi előírások és vállalások betartását sem ellenőrzik elég szigorúan. A polgármester kérte a telep bővítésének ellenzőit, írásban juttassák el a szaktárcához a kifogásaikat, de adják le Gútán, a városi hivatalban is. Úgy véli, hogy ez egy hosszú, legalább 12-14 hónapos folyamat lesz. Szeptember végéig gyűjtik az aláírásokat (A szerző felvétele)
