Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-17 / 191. szám
6 I KÜLFÖLD 2019. augusztus 17. | www.ujszo.com RÖVIDEN Enyhül a Kasmírra nehezedő nyomás Újdelhi. Az indiai kormányzat tegnap bejelentette a Kasmír indiai részére vonatkozó korlátozások csökkentését és a távközlési szolgáltatások helyreállítását. A térségben azt megelőzően vezettek be kijárási tilalmat, hogy az indiai kormány úgy döntött: megvonja Dzsammu és Kasmír állam különleges alkotmányos státusát. A muszlim többségű Kasmírban augusztus 4-e óta van érvényben kijárási tilalom. Újdelhi augusztus 5-én jelentette be, hogy visszavonja a muszlim többségű Dzsammu és Kasmír állam különleges alkotmányos státusát. Azóta az indiai hatóságok több száz embert vettek őrizetbe, hogy elfojtsák a döntés miatti tiltakozásokat. Tüntetők százai csaptak össze tegnap a rendőrökkel Kasmír legfőbb városának számító Szrinagarban, az egyenruhások könnygázt és kis kaliberű lőszert vetettek be a tömeg feloszlatására. (MTI) Öt indiai katona esett el Kasmírban Iszlámábád. Legalább 3 pakisztáni és 5 indiai katona esett el e héten határvillongásokban a vitatott hovatartozású Kasmírban - közölte Aszif Gafűr vezérőrnagy, a pakisztáni hadsereg szóvivője. Az iszlámábádi tájékoztatás szerint az indiai hadsereg pakisztáni területre lőtt át. Az öt indiai katonát pedig a pakisztáni válaszcsapás során ölték meg. Az indiai hadsereg szóvivője ugyanakkor vitatta a pakisztáni közlést, mondván, indiai részről nem voltak áldozatok. Újdelhi szerint a tűzszünetet Pakisztán sértette meg. (MTI) Észak-Korea újabb rakétakísórletei Szöul. Észak-Korea újabb rakétakísérletet hajtott végre tegnap - közölte az eseményeket szorosan követő Dél-Korea vezérkari főnöksége. A két, eddig azonosítatlan típusú fegyvert a keleti tengerpart térségéből indították útnak a Japán (Keleti)tenger irányában. Észak-Korea az elmúlt hetekben több kísérletet is végrehajtott rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákkal, legutóbb múlt szombaton. Megfigyelők szerint nyomást akar ezzel gyakorolni az Egyesült Államokra, amely Dél-Koreával közösen hadgyakorlatra készül a hónap második felében. (MTI) Venezuelai válság: norvég közvetítők Caracas. Norvég képviselők érkeztek a venezuelai fővárosba, • Caracasba, hogy megpróbálják újraindítani a kormány és az ellenzék közötti tárgyalásokat - közölte Juan Guaidó venezuelai ellenzéki vezető. Jorge Arreaza külügyminiszter szerint a kabinet hajlandó folytami a tárgyalásokat. „Részt veszünk minden olyan folyamatban, amely közelebb visz a konfliktus megoldásához”-mondta Guaidó. (MTI) Szétosztanák a menekülteket Európai Bizottság: az EU-tagok mutassanak szolidaritást a hajókon levő migránsok ügyében Néhányan már leszállhattak az Open Arms spanyol mentőhajóról (Tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Berlin/Róma. Az Európai Bizottság arra szólítja fel az európai uniós országokat, hogy mutassanak szolidaritást a Proactiva Open Arms spanyol civil szervezet hajóján rekedtekkel és a sorsuk rendezésén fáradozó tagállamokkal. Az olasz Lampedusa szigetén már több mint 10 menekült elhagyhatta a mentőhajót. Töve Emst, a brüsszeli testület illetékes szóvivője tegnap kijelentette, azEurópai Bizottság örömét fejezi ki, hogy hat tagállam - Franciaország, Németország, Luxemburg, Portugália, Románia és Spanyolország - már felajánlotta részvételét a Proactiva Open Arms hajóján érkezők „elosztásában”. Megismételte, hogy a bizottság kész a migránsok tagországok közötti elosztásának megszervezésére, amennyiben felkérés érkezik arra. A testület nevében reményét fejezte ki, hogy az illetékesek hamar megoldást találnak a tengerről fedélzetre vettek sorsát illetően, a hajón tartózkodók mihamarabb szárazföldre léphetnek, és tisztességes elhelyezést kapnak. Mindehhez a bizottság anyagi támogatással és gyakorlati eszközökkel is kész hozzájárulni. „Jól előkészített, fenntartható és azonnali megoldásra van szükség a Földközi-tenger térségében, és ennek az is része, hogy minden rászoruló gyorsan és teljes biztonságban szárazföldre léphessen. Ez nem egy vagy csak néhány uniós tagország felelőssége, hanem az egész Európai Unióé” - fogalmazott Emst. A Sophia nevű európai uniós földközi-tengeri haditengerészeti művelethez hasonló újabb állami szervezésű missziót sürget Angela Merkel német kancellár. A Sophia - korábbi nevén Eunavfor Med - missziót 2015-ben indították az Európai Unió tagállamai az Észak- Affikából az EU-ba irányuló embercsempészet visszaszorítására. Az EU-s hajókra felvett emberek fogadása körüli viták miatt az idén tavasszal leállították a tengeri járőrözést, így repülőgépekről folytatódott megfigyelésre, a líbiai parti őrség kiképzésére és a Líbiával szembeni fegyverembargó betartásának ellenőrzésére korlátozódik a misszió felhatalmazása. Tegnap további 4 migráns hagyhatta el a Proactiva Open Arms spanyol nem kormányzati szervezet (NGO) hajóját, amely jelenleg az olasz Lampedusa szigeténél tartózkodik. Három ember és egy kísérő orvosi ellátásra szorult, őket vitték partra. Csütörtök este hat nő és három férfi hagyta el a hajót hasonló okokból. Ők Éritreából és Szomáliából indultak útnak Európába. „Sürgősen ki kell menekíteni mindenkit a fedélzetről, ezt követeli az emberiesség” - szólított fel a nem kormányzati szervezet. A közeli Málta jelezte: nem fogadja kikötőiben a hajót. Az Open Arms nevű hajón még mindig több mint 130-an tartózkodnak, ők azonban továbbra sem kaptak partraszállási engedélyt. Egy részük már két hete vesztegel a hajón. A fedélzetet felkereső olasz orvosok elmondták: borzalmas higiéniai körülmények uralkodnak a hajón, és több menekült rosszul kezelt sebe elfertőződött. Trump kérte: izraeli izmozás amerikai képviselőkkel Tegnap humanitárius okokból mégis engedélyezték Rachida Tlaib, a csütörtökön elutasított egyik muszlim amerikai demokrata kongresszusi képviselőnő beutazását Izraelbe. A másik muszlim vallású képviselőnő viszont nem léphet Izrael földjére. Jeruzsálem. Tlaib belépését - II- han Omar kongresszusi képviselőnővel együtt - Izrael előzőleg megakadályozta, de pénteken humanitárius kérelmet nyújtott be az ország meglátogatására, hogy találkozhasson palesztin nagyanyjával. Arie Deri belügyminiszternek küldött levelében azt írta: „Ez lehet az utolsó esélyem, hogy találkozzam a nagymamámmal. Szeretném meglátogni rokonaimat és különösen a nagymamámat, aki a 90-es éveiben jár.” Azonban végül visszautasította Izrael engedélyét arra, hogy beutazzon Ciszjordániába, mert állítólag megalázó feltételeket szabtak a hatóságok. A belügyminiszter úgy reagált: Tlaib gyűlölete Izrael ellen erősebb a nagyanyja iránti szereteméi. Ezzel újabb fordulatot vett a napok óta húzódó vízumügy, melyben Donald Trump amerikai elnök sürgetésére Izrael megtagadta a belépést a demokrata párt két muzulmán képviselőjétől, noha korábban jóváhagyta azt. Tlaib és Omar csak Kelet-Jeruzsálem és ciszjordániai városok meglátogatását tervezték, nem kívántak találkozni az izraeli oldal képviselőivel. Mindketten ismert támogatói az Izrael-ellenes Bojkott, Tőkekivonás, Szankciók (BDS) elnevezésű mozgalomnak. Az izraeli kormány szerint a BDS Izrael létjogosultságát, létét kérdőjelezi meg, de támogatói szerint csak a palesztinok fölötti, több mint fél évszázados katonai uralomnak kíván véget vemi. Trump a tiltással azt szeremé elérni, hogy az egész demokrata pártot a radikálisok befolyása alá kerülve fesse le, továbbá elidegenítse a párttól az amerikai zsidó választókat. A közelgő, szeptember 17-re kiírt választás és Donald Trumppal ápolt kapcsolata miatt vonta vissza az utolsó pillanatban az izraeli kormány az amerikai demokrata képviselőnők beutazási engedélyét (az egyik kitiltását visszavonták) - közölte az izraeli média. Trump csütörtökön arra szólította fel Izraelt, hogy ne engedélyezze a palesztin származású Rachida Tlaib és az Egyesült Államokba Szomáliái bevándorlóként érkezett Ilhan Omar jeruzsálemi látogatását. Jeruzsálemben 2017-ben törvényt fogadtak el, amely megtiltotta a belépést az országba minden olyan külföldinek, aki tudatosan, nyilvánosan felhívást intéz Izrael bojkottálására, és így a lépés j ogszerü. (MTI) Jóléti intézkedéseket jelentett be Hongkong vezetése A francia Alain Robert, a „pókember" felmászott Hongkong egyik felhőkarcolójára, és kitűzte a hongkongi-kínai megbékélést szimbolizáló zászlót tasr/ap) Acégeketés a lakosságot segítő intézkedéseket jelentett be Paul Chan hongkongi pénzügyminiszter, melyekkel a városban uralkodó politikai és társadalmi zűrzavar, valamint az amerikai-kínai kereskedelmi háború negatív hatásait kívánják enyhíteni.Hongkong. A 19,1 milliárd hongkongi dollár (kb. 2,2 milliárd euró) összértékű intézkedések a hongkongi kormányzat reményei szerint 0,3%kal növelhetik a város gazdasági teljesítményét, ám szakértők szerint a recesszió így is elkerülhetetlen. A pénzügyminiszter sem derűlátó, ugyanis a júliustól szeptember végéig tartó, aktuális negyedévben is gazdasági visszaeséstől tart, ezért a kormányzat a bruttó hazai össztermék (GDP) növekedésére korábban közölt 2-3%-os előrejelzését 0 és 1% közé csökkentette. Chan a természeti csapás hasonlatával élve úgy fogalmazott: „a tájfun már felénk tart”. Hozzátette: „fel kell készülnünk, mielőtt a helyzet rosszabbra fordul”. Iris Pang, az ING Bank kínai befolyási övezettel foglalkozó közgazdásza úgy nyilatkozott: az intézkedések nem elegendőek ahhoz, hogy megakadályozzák a gazdaság további visszaesését. Rámutatott: a makrogazdasági mutatók többsége folyamatosan romlik július óta, így egészen biztosan recesszióra lehet számítani a második fél évben. Előrejelzése szerint a növekedés 1,4%ra lassulhat, szemben a 2018-as 3 százalékos emelkedéssel. Pang kétségesnek látja, hogy a hongkongi exportőrök valóban ki tudnák használni a kormányzat nyújtotta segítséget, sokan ugyanis nem mernek rendeléseket felvenni Donald Trump amerikai elnök kiszámíthatatlan lépései miatt. Azzal kapcsolatban, hogy a bejelentett intézkedések segíthetnek-e a kedélyek csillapításában a hónapok óta tartó, egyre hevesebb tüntetéseket illetően, a megkérdezett demokráciapárti és kormánypárti törvényhozók, valamint a lakosság tagjai is egyaránt szkeptikusan vélekedtek. Meglátásuk szerint a tüntetések középpontjában politikai kérdések állnak, ezért a megélhetést segítő intézkedések keveset nyomnak a latba, ha egyáltalán számítanak valamit is, különösen, hogy a tiltakozások résztvevőinek egy része nem esik a közvetlen kedvezményezettek körébe. (MTI)
