Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-16 / 190. szám

Szent István ünnepén a komáromi Szent István téren szelik majd fel a majd 30 kilós kenyeret Az új, gluténmentes termékek w ..«• I IZVILÁG EXTRA ízvilág EXTRA 2019. Augusztus 15 WWW.UJSZO.COM ■ UJSZOÍ®UJSZO.COM fi • •/./»• 1 • • bototokos­­kuk oricás kenyér HOZZÁVALÓK: 12 dkg öregtészta 6 dkg kukoricaliszt 10 dkg rétesliszt 15 dkg finomliszt 17,5 dkg natúr joghurt 1 teáskanál cukor 1 teáskanál só 1 evőkanál olaj 1 evőkanál burgonyapehely 0,5 dkg friss élesztő 2-3 kis szelet sült tök tökmag a díszítéshez, de ez elhagyható ELKÉSZÍTÉS: A hozzávalókat kenyérsütőgépbe tesszük, a 1,5 órás dagasztó-kelesztő program végeztével lisztezett deszkán megformázzuk a kenyeret, és egy sütópapírral kibélelt nagy jénai edénybe tesszük, ahol a teteje bemetszése után még fél órát hagyjuk pihenni, hogy tovább keljen. Közben begyújtjuk a sütőt. Előmelegített sütőben sütjük, a sütés kezdete előtt a jénai tetejét belülről bepermetezzük egy kis vízzel. Nagyjából 25 percet sütjük fedővel, majd 10 percig fedő nélkül, amíg szép színű lesz a kenyér teteje. Rácson hagyjuk kihűlni. „Nagyon sok manapság az élelmiszer-allergiás, és azt tapasztaljuk, hogy sokan keresik a gluténmentes termékeket. Ezért úgy dön­töttünk, hogy egyszer egy héten, szerdán ilyen pék­terméket is készítünk” - mondja Földes Róbert. A gluténmentes terméke­ket egyelőre megrendelésre sütik, de mindig marad tar­talékban néhány termék, és igény esetén tervezik, hogy rendszeresítik annak sütését Gluténmentes teljes kiőrlésű kenyeret, zsemlyét fonott ka­lácsot töltött kalácsot kakaós és nugátos muffint készítenek, de amiket igazán kedvelnek az élelmiszer-allergiás vá­sárlók, azok a linzerpéksüte­mények. Hisztaminérzéke­­nyeknek élesztő és laktóz nélküli kenyeret is sütnek. Az újdonságok bevezetése mellett természetesen ma-A kenyér és a búza szavak kultúránkban nemcsak táplálékot és növényt jelentenek, hanem magát az életet. Még a mai modern, globalizált világunkban is fontos a kenyér és a búza. Többségünknek most is szük­séges, hogy az étkezéseinknél ott legyen a kenyér, a „mindennapi kenyér”, ahogy az imában is sok-sok millióan naponta elmondják. A kenyér eredeti jelentése „kásaféle, darából készült ételféleség” lehetett. AZ ILYEN KENYÉR KÉSZÍTÉSÉ­HEZ NAGYVÁTHY RÉSZLETES TANÁCSOT IS AD, AMELY ÖSZ­­SZEFOGLALVA A KÖVETKEZŐ: Milyen a jó ke­nyér? Sokfé­le kenyér van a piacon. De melyik a jó? Ezt nem köny­­nyű megválaszolni, mert az emberek ízlése és a kenyér felhasználása is különböző. Ezért napjainkban a borhoz hasonlóan vannak már „ke­nyérkalauzok" is, amelyek­ből megtudhatjuk, milyen ételhez milyen kenyér illik. A 18-19. századi „híres" magyar kenyerekre mi volt a jellemző? Ezt Nagyváthy János „Magyar házi gaz­daasszony" könyvében (1820) így jellemzi: „Jó kenyérnek azt tartjuk, a 1. A’ kenyérnek való búza megválasztásában és elkészítésében. 2. A’ jó őrlésben, s következésképen a’ jó lisztben. 3. A’ kovásznak jóságában. 4. A’ dagasztásban, jó vízben; megsózásban. 5. A’ szakasztásban. 6. A’ kementzének jóságában, és jó fűtésében.” melly domború, héjjá sem igen lágy, se kemény; sár­ga, vagy barna: de nem fekete égett; riints elválva a bélitől: a' béli szívós, és nem elmorzsálható. Ha a' bélit bényomják: ismét magától felduzzad: inkább apró sürü, mint igen lyu­­katsos, jóizü, nem sava­nyú több napok múlva is; a tejet feliszsza, mint a' szivats, vagy spongyia: ha a' fenekét megütik ököllel, az egész kenyér egyaránt megrendül, és dobog." GLUTÉNMENTES TERMÉKEK az F&K pékségnél! A komáromi F&K pékséget két család, a Földes és a Kraslan család alapította. A vállalkozás apáról fiúra szállt, és bár nehéz megmaradni manapság a pék­szakmában, újításokkal próbálkoznak. radnak a hagyományos, és eddig is kedvelt termékeik. A pékség eddig is híres volt az „aprólyukacsos”, vagyis nem felfújt hagyományos kenyeréről, amit például a kamionsofőrök és hajósok is nagyon keresnek, mert akár napokig is fogyasztha­tó marad. A pékség igazi büszkesége továbbra is a pozsonyi kifli, az évek során folyamatosan bizonyították a versenye­ken, hogy az országban ők sütik a legjobbat. A mákos és diós pozsonyi kifli, valamint a mákos-meggyes rétes ese­tében megkapták az SK Gold minőségi védjegyet. Az F&K pékség több terméke meg­kapta a Duna-mente kiváló termék minősítését is. A pékségben nagyon ked­velt a mákos-meggyes rétes mellett a diós-almás, illetve túrós-mazsolás rétes. Mind­ezt kézzel dagasztva, a házi­as jelleget megőrizve készí­tik el. Kedvelt finomság még a Myjavai túrós. Nagyon szeretik a vásárlók még a ku­koricapogácsát is, amelynek kukoricalisztből készült réte­ges a tésztája. A pogácsába napraforgó is kerül, a tetejét pedig sajttal szórják meg. Idén ismét Szolnokon sütik meg a Kárpát-medence 300 kg-os kenyerét öt ország részvételével, Komáromból Földes István képviseleté­ben. Sütnek még 5 db 50 ki­lós kenyeret is, és a résztve­vő városokba ezt kiszállítják. A Kárpát-medence kenyere magyarországi lisztből, kár­pátaljai forrásvízből, felvi­déki (komáromi) burgonyá­ból, vajdasági kovászból és erdélyi sóból készül majd. Komáromban ezt az 30 kilós kenyeret a Szent István szo­bor előtt megtartandó ün­nepségen fogják szétosztani a jelenlévőknek augusztus 20-án 17.00-kor. (x) A KENYÉR maga az élet MHMB HIRDETÉS ■ DPI 90500

Next

/
Thumbnails
Contents