Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-04 / 154. szám
M—, HASZNOS TANÁCS/ Korengedményes nyugdíj - ki jogosult, milyen feltételekkel? 10.oidai Olvasóink figyelmébe! A holnapi ünnep miatt lapunk legközelebb szombaton, július 6-án jelenik meg. Telefon nélkül elveszettek a gyerekek A szülő is használja okosan az internetet 2. oldal Nem zár be az udvardi szakközépiskola Egyre kevesebb a diák, a megyének előbb-utóbb lépnie kell 4. oldal A NAP MONDATA Fontos győzelmet arattunk. Orbán Viktor magyar kormányfő Ursula von der Leyen megválasztásáról, aki többször elítélte a magyar kormány migránspolltikáját, a magyar határkerítést, emellett az európai egyesült államok híve, és támogatja az egynemű párok jogainak bővítését IDŐJÁRÁS Napos idő vagy gyengén felhős égbolt, a csúcshőmérséklet 28 fok körül alakul. ÚJ SZÓ-ELŐFIZETÉS predplatne@petitpress.sk 02/323 77 777 9"771335"705045 „Katasztrófa" helyett vereség Orbánék megakadályozták Timmermans jelölését, és arról beszélnek, Leyen megfelel nekik CZÍMER GÁBOR A visegrádi négyek miniszterelnökei is megszavazták, hogy az Európai Bizottságot a német Ursula von der Leyen vezesse, ám korántsem egyértelmű, mit hoz ez számukra. Von der Leyen megválasztásában fontos szerepet játszottak a V4- es államok, hiszen akadályozták Frans Timmermansnak, az Európai Szocialisták Pártja csúcsjelöltjének EB-elnökké választását. így a német CDU-s védelmi minisztert, von der Leyent mint tartalékjelöltet választották az EB élére, a szintén néppárti Manfred Weber helyett. A javaslatot még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Radovan Geist politikai elemző szerint az, hogy más kormányfők ellenállása mellett a visegrádiak miatt sem a csúcsjelöltek közül választottak EB-elnököt, nem jelenti egyből azt, hogy az ún. Spitzenkandidat-rendszert elvetnék a jövőben. Az elemző szerint ebben az esetben a V4-ek formálisan egységesen léptek fel. „De nem tudtak közös jelöltet állítani, csakis a folyamat megakasztására koncentráltak” - mondta Geist. Hozzátette, ez a lépés tovább erősítette a V4-ről alkotott eddigi képet, hogy anélkül ássák alá a lehetséges kompromisszumokat, hogy pozitív alternatívát vázolnának fel. „Azt is mondhatjuk, hogy emiatt a V4-ek országainak politikai tőkéje még gyengült is az EU-ban” - jelentette ki az elemző. Geist szerint nem teljesen világos, hogy a szlovák miniszterelnök, Peter Pellegrini miért csatlakozott a szintén baloldali Timmermanst elutasító V4-es állásponthoz. Magyarország és Lengyelország ellenállását az magyarázza, hogy a jogállamiság szabályainak megsértése miatt Timmermans keményen fellépett e két tagállammal szemben. Szlovákiának és Csehországnak azonban nem volt oka elutasítani a szocialista jelöltet. Geist hozzátette, azzal, hogy Pellegrini mint smeres kormányfő nem állt az Európai Szocialisták Pártjának csúcsjelöltje mellé, szembement saját pártcsaládjával, ami rontja a smeres Maros Sefcovic eddigi szlovák uniós biztos mostani pozíciószerzési esélyeit. További részletek a 3., a 7. és a 8. oldalon. Még négy évig zárva lesz Krasznahorka Pozsony/Krasznahorka. Az állami költségvetésből 35 millió eurót fordítanak a következő négy évben a krasznahorkai vár felújításának befejezésére. Az egész vár várhatóan 2023-tól lesz látogatható. A javaslatot tegnap fogadta el a kormány. Eubica Lassáková (Smer) kulturális miniszter elmondta: 2021-re készülnek el a várhoz vezető utak, valamint a turisztikai információs központ. 2022-re fejeződhet be az alsó és a középső vár felújítása, 2023-ra készülhet el a felső vár. A látogatók előtt szakaszosan fogják megnyitni Krasznahorkát, és úgy fog kinézni, ahogy a 20. század elején festhetett. Részletek a 3. oldalon. (szh) Uniós csúcs ide vagy oda, közben Drezdánál kiszáradt az Elba. Németország is minden idők legmelegebb júniusát tudhatja maga mögött, sorra dőltek meg a melegrekordok és a legalacsonyabb vízállási rekordok. Emellett a Meteorológiai Világszervezet (WMO) tegnap tette közzé, hogy 2019 júniusa volt a valaha mért legmelegebb június hónap világszerte, elsősorban az európai hőhullám miatt. A szervezet előrejelzése szerint a neheze még hátra van, ugyanis 2019 lehet az egyik legmelegebb év a feljegyzések kezdete óta. (TASR/AP-feivétei) NAHAT! 4400 kilométert tett Olasz politikus vezeti az A várakozásoknak megfelelően tegnap az olasz szociáldemokrata David-Maria Sassolit választotta elnökévé az Európai Parlament (EP). Strasbourg/Brüsszel. A parlamenti elnök megválasztásához abszolút többségre volt szükség, megbízatása két és fél évre szól. Sassoli után egy európai néppárti képviselő tölti majd be az elnöki tisztséget további két és fél évig. Három jelölt szállt még versenybe a posztért: a németzöldpárti SkaKeller, valamint Jan Zahradil, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció cseh, és Sira Rego, az Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal (GUENGL) spanyol politikusa. Maratoni tárgyalássorozat után kedden este született meg a kompromisszum az EU-s vezető posztokról: az utolsó pillanatban képbe kerülő német védelmi minisztert, Ursula von der Leyent akaiják az EU-s állam- és kormányfők Jean-Claude Juncker utódjának az Európai Bizottság élén. Charles Michel belga miniszterelnököt választották Tusk utódjának, az Európai Tanács új elnökének. A spanyol Josep Borrelt jelölik az EU-s külügyminiszteri posztnak megfelelő külügyi és biztonságpolitikai főképviselőnek, Christine Lagarde-ot, a Valutaalap (IMF) elnökét pedig az EP-t Európai Központi Bank élére. Az Európai Parlamentnek több lehetősége van: lehet, hogy ragaszkodik az eredeti csúcsjelöltekhez, akkor viszont már csak Frans Timmermans vagy Margrethe Vestager jöhet szóba. Valószínűbb azonban, hogy az EP is elengedi a csúcsjelöltség intézményét. Ettől azonban még nem teljesen biztos, hogy Leyent megválasztja: a szociáldemokrata frakcióban nagy ellenkezést váltott ki a jelölése, és a második legnagyobb frakció tiltakozása megakaszthatja a jóváhagyást, ráadásul a Zöldek is ellenzik. Ha az EP megbuktatná Leyent, akkor július derekán újabb uniós csúcsot kell tartani. Folytatás a 8. oldalon. (MTI, ú) meg egy sarki róka Oslo. 4400 kilométert tett meg egy fiatal sarki róka négy hónap alatt Norvégia északi részéről Kanada legészakibb területéig. Születése helyét, a norvég Svalbard-szigetcsoportot 2018. március elsején hagyta el, és 2018. július elsején érte el Grönlandon át a kanadai Ellesmere-szigetet. Mozgását egy jeladóval követték a kutatók. Vándorlása alatt naponta átlagban 46,3 kilométert tett meg a tengerjégen. A sarki rókák többnyire halakkal, tengeri madarakkal és lemmingekkel táplálkoznak. Nem tudni, miért hagyják el az otthonukat, hogy szaporodási helyszínt keressenek. (MTI)
