Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-31 / 176. szám
www.ujszo.com | 2019. július 31. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 5 így neveld a műanyagod! Addig fog valaki szemetet termelni, amíg azt időről időre elszállítják VERES ISTVÁN Különösen nagy népszerűségnek örvend mostanában mifelénk is az így neveld a sárkányodat! címen futó, egész estés rajzfilmek sorozattya, különös tekintettel arra, hogy a gyerekek szeretik, ha érdekes izékről, akarom mondani állatokról, vagy nekik látszó képződményekről szóló történetekkel telített képernyők előtt Tévedhetnek a nap folyamán. Nevezett történetek alapcselekményei általában oda lyukadnak ki, hogy az emberi populáció egy része fejébe veszi, hogy a sárkányokat - mint olyanokat - el kell pusztítani, mivel veszélyesek, azonban az emberek populációjának apraja, vagyis a gyerekek egy része sikerrel döbbenti rá a felnőtt lakosságot ennek ellenkezőjére. Közben sok az izgalom, a látványkép, meg a különféle dialektusoktól sem mentes dialógus, majdnem mindenki odaveszik, mint szőke szamár a ködben, azonban az érzelemdús végkifejlet eljövetele is megbízhatóan bekövetkezik. A tanulság legtöbbször: érdemes a napi gondoktól terhes világképű felnőtteknek a gyerekek szavára hallgatni, mert az ő szívük még tiszta. Ide pedig úgy jutnak el a kiskorú szereplők, hogy közel engedik magukhoz a sárkányokat, így engedve kiderülni, hogy szívük és lelkűk bizony nekik is van (nagy és jó). Eközben bizonyos körökben már világszerte aposztrofálják a koncepciót, hogy a bolygó jövőjét és energiaforrásait, unokáink életminőségi mutatóit nagyban befolyásoló probléma (nevezetesen a szemét) háza táján is valami hasonlóban keresendő a megoldás. Mármint hogy a probléma közel engedésben, és közel tartásban. Merthogy a mai világ posztposzt-posztmodem problémalabirintusaiban nem hogy eltévedő, de oda be sem merészkedő józan paraszteszű ember (olyan, mint bármelyikünk) akkor érzékeli problémaként a problémát, ha magához közel engedi (illetve a körülmények engedik hozzá közel). Lefordítva mindezt műanyaghulladékra és szeméttermelésre kijelenthetjük, hogy addig fog valaki szemetet termelni, amíg azt a szemetet időről időre elszállítják tőle (a kukások). Amint azzal szembesül, hogy a szemete az övé marad, onnantól kezdve fog elgondolkodni azon, kelle neki a műanyag flakon, meg a joghurtosdoboz, meg a le nem bomló plazmatévé. Ott marad neki, rakhatja, ahová akarja, vagy fizethet, hogy elszállítsák tőle (annál sokkal többet, mint most). Attól kezdve, hogy a vásárló nem veszi meg a műanyagba csomagolt mindent, akkor fognak a gyártók is más csomagolásokat használni (kicsit már el is kezdték, de csak kicsit), hogy a vásárlóit megtartsa, vagy az ilyesmire érzékenyeket megszerezze. Addig is, amíg ez bekövetkezik, érdemes otthonunkban minél több műanyaghulladékot felhalmozni. Telerakni flakonokkal a megüresedett sertésólakat, a padlást, a pincét, a kevésbé használt szobákat, meg az udvart is. Legyenek hozzánk minél közelebb. A régi mondás szerint az embernek a szívéhez nő a saját szemete. Közben érdemes reménykedni abban, hogy nem mi fogjuk a szemetet nevelni, hanem a szemét minket. A szerző a Vasárnap munkatársa ÁLLÍTÓLAG KITÖRT AZ AFRIKAI (Lubomír Kotrha karikatúrája) Top secret HEGEDŰS NORBERT assan, de biztosan haladnak a tárgyalások a Híd és az MKP között. Tárgyalnak, tárgyalnak és tárgyalnak. Hogy miről...? Közöd? A két párt hétfői egyeztetése olyan semmitmondó nyilatkozattal ért véget, hogy ember legyen a talpán, aki képes belőle bármit kihámozni. Megtudtuk, hogy a Híd egy megállapodási tervezettel érkezett, ami a két párt együttműködésének főbb pontjait rögzíti. Csakhogy ennek szövegét nem hozták nyilvánosságra, mivel munkadokumentum. A tárgyalások azonban folytatódnak, a lehető leghamarabb. Megegyezésről egyelőre szó sincs, és mivel a Híd tervezete top secret besorolást kapott, arról is csak találgatni tudunk, mik lennének a sarokpontjai, vagy milyen gátló tényezők vannak. Mindenesetre a küldöttségek nem csapták egymásra az ajtót és kedélyesen nyilatkozgattak a megbeszélés után, ami azért bizakodásra ad okot. Egy koalíciós megoldás látszik körvonalazódni, amiben mindkét párt „megőrizheti identitását”, de persze semmi sem biztos, mert mindkét pártban az Országos Tanács mondja ki a végső szót (az a bizonyos harmadik mondat, ugyebár). A konkrétum tehát kevés, ahogy egyre kevesebb az idő is, de mintha a két párt vezetői már belátták volna, hogy a továbblépés csak együtt lehetséges. Szóval legyünk pozitívak, holott azért maradt bennünk némi keserűség. Ez a nagy titokzatoskodás ugyanis kezd az ember idegeire menni ebben a nagy melegben. Nyilván vannak tárgyalások, amelyeket zárt ajtók mögött kell lebonyolítani, de kezd unalmas lenni, hogy egyes politikusok úgy tesznek, mintha a nyilvánosságnak tényleg semmi köze nem lenne ahhoz, amiről ők megegyeznek. „Ne üsd bele az orrod, majd mi eldöntjük, te meg megszavazod” - ez a ki nem mondott üzenete a nagy titkolózásnak. „De hát még csak most kezdődtek a tárgyalások, nem mondhatunk semmi biztosat, a kedves választó legyen türelemmel” - hangzik máris a válasz. Türelemmel. Az a baj, hogy türelemből egyre kevesebb van, és az is vészesen fogy. Ha az államfőválasztásnak és az EP-választásnak csak egy tanulsága volt, akkor az az, hogy az emberek ki vannak éhezve az átlátható és a hiteles politikára, és az ezzel kampányolóknak hajlamosak bizalmat szavazni a „régi” garnitúrával szemben. A szlovákiai magyar választónak már rég elfogyott a türelme, de mintha a politikusaink ezt nem akarnák észrevenni. Szóval tény leg jó, hogy a Híd és az MKP közeledik egymáshoz, és a hiteles együttműködésre láthatóan társadalmi igény is van. Nyár végére okosabbak leszünk. De ha a választó azt fogj a látni, hogy a pártok csak a túlélésre játszanak, és az egész csak „business as usual”... Nos, akkor nem biztos, hogy meglesz az a hét százalék. FIGYELŐ Példás életet élt a frankfurti támadó Menedékjoggal Svájcban élő háromgyermekes családapa az az eritreai férfi, aki vonat elé lökött egy anyát és 8 éves fiát Frankfurtban, indítéka továbbra is ismeretlen. Az 1979-ben született férfi 2008-ban szerzett menedékjogot Svájcban, házasságban, rendezett körülmények között élt, volt állandó munkája és „a sikeres társadalmi beilleszkedés példájaként” tartották számon - mondta tegnap Horst Seehofer német belügyminiszter. Azonban a férfi az utóbbi időben több bűncselekményt is elkövetett, és nemrég elmenekült Svájcból, miután késsel megfenyegette, fojtogatta és bezárta egy szomszédját. Horst Seehofer aláhúzta, hogy tárgyilagosan kellene megközelíteni az esetet, a külföldiek körében mutatkozó bűnözést pedig sem ártalmatlan színben feltüntetni, sem eszközként felhasználni nem szabad, mert ez a társadalom megosztottságához vezet, a megosztottság pedig „az erőszak előszobája”. (MTI) A kubai forradalom eljutott Fideltől a wifiig Kubában lehetővé tették a vállalkozások és állampolgárok számára, hogy saját wif ihálózatokat hozzanak létre. Ernesto Rodriguez Hernández tájékoztatási államtitkár szerint a kubaiak a virtuális világban így jobban védhetik a forradalmukat. Eddig csak állami intézmények és külföldi turistákat fogadó szállodák használhattak wifit Kubában, most már a vállalkozások is biztosíthatnak vezeték nélküli intemetelérést ügyfeleik számára, amelyet azonban tilos továbbértékesíteniük. A lakossági ügyfelek már szintén használhatnak wifi routereket, de először engedélyt kell kérniük az állami távközlési szolgáltatótól. Az internet azonban továbbra is a havannai kormány ellenőrzése alatt marad. A kormány mindent megtesz, hogy a világhálón is megvédje a kubai forradalmat és vívmányait - mondta Ernesto Rodriguez Hernández. „A kubaiak minden területen támogatják és megvédik a forradalmat, legyen szó a valós vagy a virtuális világról” - szögezte le Hernández. Az államtitkár szerint az internet és a közösségi oldalak arra valók, hogy „megjelenítsék Kuba igazságát”. A virtuális világ ezzel a politikai és ideológiai harc újabb csataterévé válik, miközben egyre nő a diplomáciai feszültség az Egyesült Államokkal - mutatott rá az ÄFP francia hírügynökség. A kubai telekommunikációs szektorban hatalmas változások zajlottak az elmúlt egy évben: tavaly decemberben az állami mobilszolgáltató elindította az ország első nyilvános mobilintemet-szolgáltatását. Addig Kuba azok közé az országok közé tartozott, amelyek a legkevésbé álltak összeköttetésben a világgal. Viszont kevesek tudnak élni az új lehetőségekkel, mert azok az átlagbérből megfizethetetlenek. Például az internet óránként egy dollárba kerül, ami az 50 dolláros havi átlagbér mellett csillagászati összeg. A fejlett világban már elavult 3G-s adatkapcsolatot biztosító mobilnetnél a legolcsóbb havi előfizetés 7 dollár, amiért 600 megabájtot kap az előfizető. A kubaiak hetek óta kampányolnak az internet árának csökkentéséért. Hernández rámutatott: azóta, hogy 2013-ban elérhetővé tették a wifit Kubában, körülbelül negyedére csökkent az internet-hozzáférés költsége, és a kommunikációs infrastruktúra fokozatos kiépülésével folytatódik a trend. A 11,2 millió lakosú Kubában 1400 köztéri wifi-hotspotot létesítettek eddig, körülbelül 80 ezer háztartásba vezették be az internetet, és mintegy 2,5 millió kubainak van 3G- s mobilnet-hozzáférése. Hernández szerint a lakosság figyelmét az internet veszélyeire is fel kell hívni. „Semmi értelme internethozzáférést biztosítani azoknak, akik nem tudnak különbséget tenni a hasznos és az ártalmas dolgok között” - hangsúlyozta. A kubaiak közül kevesen fémek hozzá a globális internethez, többségük csak a kormány által szigorúan megrostált hazai intranethez tud kapcsolódni. A havannai kormány emellett gyakran blokkolja a hozzáférést a kritikus biogokhoz és oldalakhoz — írta jelentésében a Freedom House amerikai civil szervezet. Hernández viszont ezt is védelmébe vette. „Nem osztunk meg diszkrimináló oldalakat, vagy amelyek az erkölcsnek, az etikának és a felelős magatartásnak ellentmondó témákkal foglalkoznak. Minden országnak jogában áll megvédeni az állampolgárait”-tette hozzá. (MTI)
