Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-31 / 176. szám
KÜLFÖLD 6 I RÖVIDEN Halálbüntetésre ítélték Teherán. Halálbüntetésre ítélték felesége meggyilkolása miatt Mohammad Ali Nadzsafit, Teherán egykori polgármesterét, Irán volt alelnökét - számolt be tegnap az iráni állami televízió. GolamhosszeinEszmaili igazságügyi szóvivő elmondta, hogy Nadzsafi lelőtte a feleségét, Mitra Osztadot. Az ítélet 20 napon belül megfellebbezhető. A rendőrség májusban fogta el a volt polgármestert, miután feladta magát a hatóságoknál, és beismerte tettét. Nadzsafi és második felesége magánéleti gondokkal küzdött abban az időszakban. A férfi nyolc hónapig állt a teheráni városvezetés élén, és 2018 áprilisában egy botrány miatt kényszerült lemondani tisztségéről. A politikus azt követően került a keményvonalasok bírálatának középpontjába, hogy nyilvánosságra hoztak egy felvételt, amelyen az látható, hogy fiatal iskolás lányok táncelőadásán vesz részt. (MTI) Újra őrizetben az ukrán kapitány Budapest. Segítségnyújtás elmulasztása miatt is gyanúsítottként hallgatják ki, és hétfőn őrizetbe vették a május 29-ei dunai baleset ügyében a szállodahajó ukrán kapitányát. Az őrizetbe vétel és az újabb gyanúsítás azután történt, hogy a Kúria hétfőn kihirdetett elvi jellegű határozatában törvénysértőnek minősítette az alsóbb fokú bíróságok döntését, amellyel óvadékot engedélyeztek a hajóskapitánynak. A Kúria határozata ugyanakkor csak a törvénysértést állapíthatta meg, a konkrét ügyben a kényszerintézkedés változatlan maradt. (MTI) A kormányerők több civilt öltek meg Kabul. Csaknem négyezer civilt öltek vagy sebesítettek meg az afganisztáni fegyveres konfliktusban az idei év első felében, és ennek nagyobb hányadát az afgán kormányerők és a velük szövetséges NATO-erők okozták, kisebb részt az iszlamista lázadók - olvasható Kabulban tegnap bemutatott ENSZ- jelentésben. A tálib lázadók és a Washington közötti tárgyalások nemrég egy fontos fázisba jutottak, az amerikai tisztségviselők azt remélik, hogy a 18 éve tartó konfliktus szeptember elseje előtt lezárható lesz egy békemegállapodással. Azonban a diplomáciai erőfeszítések ellenére a háború mind a mai napig tart, a civilek folyamatos fenyegetettségben élnek: tartaniuk kell a kifejezetten őket támadó lázadóktól, attól, hogy szárazföldi harcok alakulnak ki tartózkodási helyükön, illetve, hogy a koalíciós erők légicsapásainak - amelyeknek célpontjai a lázadók - ők is áldozatul esnek. A lázadók gyakran vegyülnek civilek közé, „élő pajzsként” használják őket. (MTI) 2019. július 31. lwww.ujszo.com Boris Johnson: Halott megállapodás Nicola Sturgeon Edinburghban fogadta a brit kormányfőt. A skót miniszterelnök nyomatékosította, hogy folytatja az országrész függetlenné válásáról szóló második népszavazással kapcsolatos előkészületeket. (tasr/ap) a brexit MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. A brit európai uniós tagság megszűnéséről (brexit) szóló új megállapodást sürgetett Skóciában az új brit kormányfő. Boris Johnson hangsúlyozta, hogy mindent megtesz ennek érdekében, de újfent kijelentette, hogy az Európai Unióval az előző, Theresa May vezette kormány által elért megállapodás, amelyet a brit parlament háromszor is elutasított, „halott”. A múlt szerda óta hivatalban lévő politikus, aki kormányfőként először látogatott az európai uniós tagságot pártoló Skóciába, sürgette az unió vezetőik hogy változtassanak álláspontjukon, és tárgyalják újra a brexitmegállapodást. Mint mondta, bízik abban, hogy az Egyesült Királyság EU-tagsága rendezett módon szűnik meg, de helyesnek nevezte, hogy a kormány fokozza az előkészületeket a megállapodás nélküli kiválásra. Skóciai programjában két fontos találkozó is szerepelt, az egyik Ruth Davidsonnal, a kormányzó Konzervatív Párt skóciai vezetőjével, a másik a Skót Nemzeti Pártot vezető Nicola Sturgeon skót miniszterelnökkel. Mindketten határozottan ellenzik a megállapodás nélküli brexitet. Nicola Sturgeon hétfőn Edinburghban fogadta a kormányfőt, akit a skót miniszterelnök rezidenciája előtt összegyűlt tömeg egy része pfujolva várt. Nicola Sturgeon úgy vélekedett, az új brit kormányfő brexittel kapcsolatos tervei ártanak a gazdaságnak Skóciában, amely a bennmaradás mellett voksolt a három évvel ezelőtti referendumon. A találkozót követően a skót miniszterelnök Skóciára és az Egyesült Királyság egészére nézve veszélyesnek nevezte az új brit kormányfő brexit-politikáját. Véleménye szerint Boris Johnson azon van, hogy megállapodás nélkül szűnjön meg a brit európai uniós tagság. Nem világos ugyanis, hogy a brit kormányfő miként akar új megállapodásra jutni az Európai Unióval, mikor az EU többször is leszögezte, nem tárgyalja újra a Theresa May vezette előző brit kormánnyal elért megállapodást. Nicola Sturgeon ebből arra következtetett, nem számít, Boris Johnson hogyan fogalmaz a nyilvánosság előtt, valójában a megállapodás nélküli brexitre törekszik. Boris Johnson tegnap ír hivatali partnerével folytatott telefonbeszélgetést, s azt hangsúlyozta, hogy a brit kormány nem akar fizikai határellenőrzést az ír-északír határon. Johnson ismét egyértelművé tette, hogy az Egyesült Királyság október 31-én mindenképp kilép az EU-ból. Ugyanakkor biztosította Leo Varadkar ír miniszterelnök afelől, hogy kitartanak a felekezeti erőszakot lezáró nagypénteki béke mellett, és soha nem állítják vissza a fizikai ellenőrzést az Írország és Eszak-írország közötti határszakaszon, amely a brexitet követően az egyedüli szárazföldi határ lesz az EU és az Egyesült Királyság között. Százmillió banki ügyfél adatait lopta el egy hekker Washington. Több mint százmillió amerikai és hatmillió kanadai banki ügyfél személyes adataihoz jutott hozzá egy számítógépes kalóz - közölte a Capital One amerikai bank, hozzátéve, hogy a tettest már őrizetbe vette a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI). A pénzintézet tíz nappal ezelőtt észlelte, hogy támadás érte a számítógépes rendszerét. A hekker az ügyfelek nevéhez, címéhez és telefonszámához jutott hozzá, de hitelszámláikat nem törte fel. Az amerikai igazságügyi minisztérium közlése szerint a hatóságok az esettel összefüggésben őrizetbe vették egy seattle-i technológiai vállalat 22 éves volt szoftvermérnökét. (MTI) Lemondott Nicole Moga Bukarest. Bejelentette lemondását tegnap Nicole Moga román belügyminiszter a nemi erőszak és gyilkosság áldozatául vált 15 éves lány ügye miatt. A tisztségébe alig hat napja beiktatott tárcavezető azzal indokolta lemondását, hogy ezzel a gesztussal próbálja megmenteni a belügyminisztérium megtépázott tekintélyének maradékát. A múlt héten eírabolt, megerőszakolt és megölt Alexandra ügye hatalmas közfelháborodást váltott ki az országban, miután kiderült, hogy hiába hívta háromszor is a 112-es segélyhívószámot elrablója telefonjáról, a hatóságok nem voltak képesek idejében közbelépni, hogy megmentsék az életét. (MTI) Washington Berlin közreműködését kéri a Hormuzi-szoros forgalmának biztosításában Az amerikai kormány hivatalosan felkérte Németországot, hogy Franciaországgal és Nagy-Britanniával együtt működjék közre a Perzsa (Arab)-öböl bejáraténál fekvő Hormuzi-szoros kereskedelmi forgalmának biztosításában - közölte tegnap a berlini amerikai nagykövetség. Berlin. A nagykövetség szóvivőjének közleménye szerint a washingtoni vezetés felkérte Németországot, hogy segítsen az Irán és az Arab-félsziget között húzódó szoroson áthaladó forgalom biztosításában és „az iráni agresszió leküzdésében”. A német szövetségi kormány tagjai mindig is hangoztatták, hogy meg kell védeni a tengerhajózás szabadságát - emlékeztetett a szóvivő. A berlini vezetés eddig a fegyveres erődemonstráció helyett a diplomáciát pártolta, tartózkodóan viszonyult a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalán fekvő szoros közlekedésének biztonságát szolgáló haditengerészeti küldetés gondolatához, ahhoz az elképzeléshez pedig elutasítóan viszonyult, hogy Németország ne kizárólag európai partnerekkel, hanem az Egyesült Államokkal együtt vegyen részt egy ilyen misszióban. A hivatalos irányvonal még a washingtoni kérés előtt egy nappal is ebbe az irányba mutatott. „Áz az érdekünk, hogy a térségbeli tevékenységünknek európai arculata legyen, és világossá tegyük, hogy európaiként nem csatlakozunk az Iránnal szembeni maximális nyomás amerikai stratégiájához” - fogalmazott Christopher Burger, a külügyminisztérium szóvivője hétfőn a berlini kormányszóvivői tájékoztatón. A koalícióban főleg a szociáldemokraták (SPD) ellenzik a katonai fellépést. Áz „amerikai módszer tele van veszélyekkel”, hiszen minél nagyobb fegyveres erőt vonultatnak fel, annáí nagyobb a téves számítás és a félreértés veszélye. Akár egyetlen lövés is nagyobb szabású konfliktust okozhat, „és akkor ott állunk az Egyesült Államok oldalán egy háborúban Irán ellen, amit senki sem kívánhat” - nyilatkozott Nils Schmidt, az SPD szövetségi parlamenti (Bundestag) frakciójának külpolitikai szóvivője tegnap a Bayerischer Rundfunk bajor tartományi közszolgálati médiatársaságnak. A Hormuzi-szoros térségében hetek óta feszült a helyzet, több incidens történt kereskedelmi hajók ellen, és az iráni Forradalmi Gárda lefoglalt egy brit tartályhajót, amire válaszul London a szoroshoz irányított egy rombolót a brit zászló aíatt közlekedő kereskedelmi hajók átkelésének biztosítására. A Perzsa (Arab)-öböl és az Ománi-öböl közötti tengerszoros kereskedelmi jelentőségét mutatja, hogy a globálisan forgalmazott nyersolaj 20 és a cseppfolyósított földgáz 25 százalékát szállítják át rajta a tartályhajók. (MTI) Razziát tartottak német szélsőjobbosoknál Házkutatásokat tartottak tegnap Németország négy tartományában fegyveres szélsőjobboldali szervezkedés gyanúja miatt. Berlin. A szövetségi legfelsőbb ügyészség közleménye szerint hat gyanúsított és további négy ember lakását kutatták át. A rendőrségi művelet két keleti és két nyugati tartományban, Szászországban, Szász- Anhaltban, illetve Alsó-Szászországban és Eszak-Rajna-Vesztfáliában zajlott. Az akciót bűnszervezet megalakítása és bűnszervezetben viselt tagság gyanúja miatt hajtották végre. A gyanúsítottakat „szélsőjobboldali meggyőződésük köti össze”, és a Wolfsbrigade (farkasdandár) nevű szerveződés tagjaiként 2018-ban megalapították a Sturmbrigade (rohamdandár) nevű alegységet, amelyet a szervezet „fegyveres szárnyának” szántak - áll a közleményben. A gyanúsítottak célja a szóhasználatuk szerint „a szabad hon újbóli megerősítése”, Németország átalakítása a „germán szokásjog” alapján, és feltételezhető, hogy mindezt erőszakkal akarták elérni. A házkutatások a gyanú további megalapozását szolgálták, a legfőbb cél újabb adatok feltárása és annak megállapítása volt, hogy a csoport rendelkezett-e fegyverekkel. Egyelőre senkit sem vettek őrizetbe - közölték. (MTI)
