Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-29 / 174. szám
2 I KÖZÉLET 2019. július 29. lwww.ujszo.com Csak hosszú távú megoldás a rezidensprogram NAGY ROLAND Az egészségügyi minisztérium 2014-ben elindított rezidensprogrsmjs nem hozott ekkora érdeklődést s fiatal orvosok körében, mint amekkorát a tárca remélt. A jelölteket ráadásul magas büntetések veszélyeztetik, ha nem teljesítik a törvényben előírt kötelességeiket. A rezidensprogram eredményeit tovább árnyalja, hogy a képzést teljesítő 128 orvosjelölt közül egyelőre csak 93 állt munkaviszonyba. Zuzana Eliásová szóvivő megkeresésünkre elmondta: ez nem azt jelenti, hogy a hiányzó 35 rezidens nem áll munkába a közeljövőben. „A törvény értelmében a rezidensprogramban részt vevő orvosjelöltnek a gyakorlati záróvizsga teljesítése után 12 hónap áll rendelkezésére, hogy saját rendelőt nyisson, vagy pedig 3 hónapja van, hogy elhelyezkedjen RÖVIDEN Truban nem kór Matoviőból Pozsony. Michal Truban, a PS/Spolu koalíció vezetője úgy véli, hogy az Igor Matoviccsal történő együttműködés különösen igényes lesz, és jelenleg nem tudja elképzelni. Truban nem tudja elképzelni, hogy Matovic változtatna politizálási stílusán. Úgy véli, hogy a különbség az „új” és a „régi” politikusok között az, hogy az új politikai kultúra kevesebb embert sért meg, és képes összefogni egy magasabb cél érdekében. (TASR) egy már működő rendelőben. Ezt követően az orvosnak 30 napja van, hogy az egészségügyi minisztériumot tájékoztassa a munkaviszony megkezdéséről” - közölte a tárca szóvivője. Szigorú büntetés Ha a rezidensek megszegik az Eliásová által felsorolt feltételeket, komoly büntetésre számíthatnak: a képzésben megkezdett minden egyes évért 5000 eurót kell visszafizetniük az államnak. Szintén büntetés veszélyezteti őket, ha a programot követő 7 évben legalább 5 évet nem dolgoznak le orvosként az országban. Az egészségügyi tárca ezzel próbálja elkerülni, hogy a fiatal orvosok elhagyják Szlovákiát. A törvény azonban előírja, hogy kivételes esetekben - például ideiglenes munkaképtelenség, szülési szabadság, vagy egyéb elfogadható személyes indok - a hétéves határidő nyújtható. Egy, a neve elhallgatását kérő egykori rezidens lapunknak el-CZÍMER GÁBOR Ma újabb fordulója lesz a magyar pártok együttműködéséről szélé egyeztetésnek. Az MKP vezetése pozsonyi székházába hívta tárgyalni a Híd küldöttségét. A téma a 2020- as parlamenti választáson valé közös indulás. A találkozóra ma 14 órától kerül sor. Az egyeztetés után sajtótájékoztatót nem terveznek, de közös nyilatkozatot készülnek kiadni. A A rezidensprogram után munkába álló orvosok száma 2019-ig Pozsony 6 4 10 Nagyszombat 6 2 8 Trencsén 2 2 4 Nyitra 5 0 5 Zsolna 5 2 7 Besztercebánya 7 0 7 Kassa 25 3 28 Eperjes 23 1 24 • Forrás: egészségügyi minisztérium mondta, hogy igazságtalannak tartja a büntetéseket, hiszen a képzés ideje alatt a jelöltek is ugyanúgy teszik a dolgukat, mint bármelyik másik orvos, vagyis megdolgoznak a pénzükért. Hozzátette: azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a magas büntetések ellenére is néhányan inkább külföldre mennek dolgozni. „Talán még a visszafizetendő összeg ellenére is megéri más országokban elhelyezkedni, hiszen viszonylag hamar Híd küldöttségét Bugár Béla, a párt elnöke, Ravasz Ábel alelnök, Rudolf Chmel és Jakab Elemér elnökségi tagok alkotják. Az MKP részéről a tárgyaláson Menyhárt József pártelnök, Ory Péter, a párt országos tanácsának elnöke, Bárdos Gyula elnökségi tag és Körösi Ildikó alelnök vesz részt. A mostani egy hosszabb tárgyalássorozat következő állomása. A Híd és az MKP küldöttsége július 11-én találkozott, akkor megállapodtak: kizárják annak a lehetőségét, hogy választási pártot hozzanak létre, illetve azt, hogy az egyik párt listájára megtérül a pénz” - jelentette ki az orvos. Erősítés keleten Az orvoshiány az elkövetkezendő években az általános orvosi szakirány esetében jelentheti a legnagyobb problémát. Jelenleg több mint 2400 általános orvos dolgozik az országban, az átlagéletkoruk pedig 56,7 év. 21 százalékuk, vagyis körülbelül 600 orvos már 65 évnél is idősebb, és bármikor nyugdíjba vonulhatnak. A tárca állítja, hogy a rezidensprogram azért is hatékony megoldás, mert az orvosokat célzottan azokban a régiókban helyezhetik el, ahol azokból a legnagyobb hiány van. A munkába állt 93 rezidensből jelenleg legtöbben a keleti régiót erősítik: Kassa és Eperjes megyében összesen 52 rezidens kezdett el dolgozni, vagyis többen, mint a többi hat megyében összesen. A legkevesebben Trencsén és Nyitra megyét választották. Az orvoshiányra vonatkozó regionális adatokkal kapcsolatban megkerestük a minisztériumhoz tartozó lépve induljanak a másik politikai szubjektum tagjai. így a pártok külön indulása és a koalíciókötés lehetősége maradt nyitva. Ha a két párt koalícióban vág neki a parlamenti választásnak, legalább 7 százalékos eredményt kell elérniük, hogy a törvényhozásba jussanak. A négy magyar párt vezetője különböző felállásban korábban is egyeztetett már. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) tárgyalt a Híddal és az MKP-val, de a Simon Zsolt nevével fémjelzett Magyar Fórum is egyeztetett már Menyhártékkal és Bugá-Egészségpolitikai Intézetet (IZP). Lukás Sekelsky, az IZP munkatársa azonban elmondta: nem tudni pontosan, hogy melyik megyében hány általános orvos hiányzik. „Az orvoshiány meghatározásakor a Nemzeti Egészségügyi Információs Központ (NCZI) adataiból indultunk ki, mely csak nemzeti szinten vizsgálja a kérdést” - mondta lapunknak Sekelsky. Hosszú távú megoldás Eliásová hangsúlyozta, hogy a rezidensprogram hosszú távú megoldást kínál az orvoshiányra, ezért az eredményekkel kapcsolatban egyelőre türelmesnek kell lenni. Szintén az elkövetkezendő 10 évben mutatkozhat meg, hogy az orvosi egyetemek tavaly 200-zal több jelentkezőt vettek fel. A minisztérium a problémát addig is a külföldi munkaerővel igyekszik megoldani, ennek érdekében több intézkedést is tettek, amelyek megkönnyíthetik a más országból érkező orvosok elhelyezkedését és adminisztrációs problémáit. Híd rékkal is. A napokban pedig a Magyar Fórum és az MKDSZ is találkozott már. Az MKDSZ és a Magyar Fórum korábban jelezték, hogy az együttműködés leginkább a Híd és az MKP megegyezésétől függ. Nyilvános pártelnöki találkozóra eddig csak hiányos felállásban került sor, a Gombaszögi Nyári Táborban Menyhárt és Simon vitázott. Ezen a héten csütörtökön 13 órától azonban a Pátria rádió stúdiójából egyórás pártelnöki vitát sugároznak. Az élő műsorba mind a négy politikai szubjektum vezetője elfogadta a meghívást. Ma tárgyal az MKP és a Gyurcsány szerint Orbán „hazudik vagy nem érti a világot” Orbán Viktor és Tőkés László Tusnádfürdőn KÓSAANDRÁS Amint az várható volt, éles szavakkal kritizálták a magyar ellenzéki pártok Orbán Viktor Tusnádfürdőn elmondott beszédét. Orbán Viktor szerint 1990-et követően két nagy feladatot láttak maguk előtt a rendszerváltó erők: kiépíteni a demokratikus intézményrendszert és létrehozni a piacgazdaságot. Azt nem gondolták, hogy alig négy év múlva már az ellen kell küzdeniük majd, hogy „a visszatért szocialista utódcsapatokat legyőzzék”, mégpedig békésen, nem polgárháborúban, ráadásul nemcsak itthon, hanem nemzetközi színtéren is. Ez Orbán szerint sikerült, így 2010 után már a nemzetépítésre koncentrálhattak. A miniszterelnök Tusnádfürdőn mondta el 2014-ben a híres beszédét az „illiberális demokráciákról”, amelyek Magyarország számára úgymond követendő példát jelentenek (Oroszország, Törökország), akkor a nemzetközi felháborodás hatására elsőre Orbán visszakozott, az utóbbi időben azonban megint egyre gyakrabban hivatkozik erre a kifejezésre. Most Orbán Viktor arra vállalkozott, hogy definiálja, rendszerbe foglalja, amit szerinte az illiberális demokráciajelent. Mert - és ez volt az egyik legsúlyosabb kijelentése a beszédnek - „mára az illiberális állam kiépült Magyarországon”, és a kormányfő szerint most már az a dolguk, hogy Európában is minél több illiberális demokrácia legyen. Az illiberális demokrácia lényege pedig a „keresztény szabadság”, vagyis keresztényi alapon mindenki egyenlő, egy „nyolc általánost végzett” ember szavazata éppen annyit ér, mint „az Akadémia elnökéé”, ez pedig csak úgy képzelhető el, ha „abból indulunk ki, hogy Isten a saját képmására teremtett minden embert”. Az illiberális demokráciában ugyanakkor a közösségért kell dolgozni, bármely teljesítménynek (legyen ez akár egy olimpiai bajnoki cím) a közösség javát is kell szolgálnia az egyén boldogulása mellett. Orbán szerint ez a legnagyobb különbség a liberális demokráciához képest, amely „nem ismeri a társadalmat, az embereket önálló individuumként kezeli, és úgy véli, az egyének laza, üzleti alapú kötődése elég, ezért le akar bontani határokat, identitásokat” - itt előkerült Soros György is, mint aki ezt a világszellemet a gyakorlatba is át akarja ültetni a nyílt társadalmak létrehozásával és a migrációval. Orbán Viktor szerint nemzedékének még tizenöt éve van a politikában, ő ezt szeretné is kitölteni, természetesen vezető szerepben. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy nagyon komoly veszélye van egy újabb globális gazdasági válságnak, a német gazdaság hónapok óta lassul, emiatt fel kell készülni egy második és harmadik gazdaságvédelmi akciótervre is, ezeket jövőre kidolgozza a kormány. Az ellenzéki reakciók nem maradtak el. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke azt írta a Facebookon: „A kormányfő hazudik vagy nem érti a világot, amikor azt állítja, hogy vagy keresztény vagy, vagy liberális. Mert (MTI-felvétel) liberálisnak lenni annyit jelent, hogy elfogadom, hogy dönthetsz életedről, szokásaidról, érzéseidről, meggyőzésedről, hitedről. A liberális jogállam tiszteli és erősíti a nemzetek összetartását. Nem lebontani, hanem erősíteni kívánja a nemzetek közös Európáját.” Gyurcsány szerint semmilyen kompromisszumnak nincs helye a Fidesz és a DK között: „A történelem két útján járunk: vagy ők, vagy a szabad, büszke, európai Magyarország, azaz mi. Vagy tébolyult ellenségkeresés, vagy magabiztos, szabad, nemzeti, európai öntudat, mely nem fér össze Orbán politikájával.” Újhelyi István, az MSZP EP- képviselője csak annyit írt: „Semmi más nem történt Tusnádfürdőn, minthogy Orbán Viktor - a Liberális Intemacionálé korábbi alelnöke — megpróbálta megindokolni, hogy miért épített ki az elmúlt években egy erőszakos, tolvaj maffiaállamot Magyarországon.” A Jobbik közleményében úgy fogalmaz: „Orbán Viktor a magyarokat az Unió egyik legszegényebb nemzetévé tette, béremelés helyett pedig most már százezres nagyságrendben telepít be gazdasági bevándorlókat az elüldözött magyarok helyére. Azok a honfitársaink pedig, akik itt maradnak, jó eséllyel a szétvert egészségügy áldozatai lesznek, ahol évente 24 ezer ember hal meg a nem megfelelő ellátás miatt. Orbán Viktor szó szerint a nemzet mészárosa lett.” Az LMP elnöke, Kendemay János sajtótájékoztatóján azt mondta: „Orbán Viktor beszédének leginkább megrázó része az volt, amikor a következő 15 évről értekezett. Saját személyes sorsaként mutatta be a következő másfél évtizedet. Egy olyan időszakot, amitől fél és tart. (...) A zöld fordulat Európát már most átalakítja, erre Orbán Viktornak nincs válasza. Érzi három évtized után, hogy olyan változások jönnek, amikre nem képes hatással lenni.”
