Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-26 / 172. szám
121 TUDOMÁNY ES TECHNIKA Sok időt töltenek a előtt a gyerekek A várostervezés során mindenképpen és mindenkor hasznos lenne szem előtt tartani a zöldterületek növelését (Shutterstock) így hat a hőmérsékletre a nagyvárosok fejlesztése MTI-HÍR Aggasztóan sok időt töltenek naponta a kétévesnél fiatalabb gyerekek a különböző digitális eszközök, úgy mint mobiltelefonok és táblagépek képernyői előtt Ausztráliában - figyelmeztetnek a Queenslandi Egyetem kutatói, hangsúlyozva, hogy ebben az életkorban a „zéró képemyőidő” ajánlott a gyerekeknek. A Medical Journal of Australia című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kisgyerekek egy része naponta nagyjából 50 percet tölt a különböző készülékek képernyői előtt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az ausztrál kormány és számos nemzetközi szervezet által megfogalmazott irányelvek szerint azonban a két éven aluli gyerekeknek, akiknek az agya fontos fejlődési szakaszban van, egyáltalán nem szabadna ilyen készülékeket használniuk. „Megdöbbentett bennünket, hogy a képernyő előtt töltött idő mennyisége milyen gyorsan növekszik gyakorlatilag a csecsemőkor első hónapjától kezdődően” - mondta Leigh Tooth, az egyetem közegészségügyi karának munkatársa. „A gyerekek csaknem egy teljes órát töltenek naponta a kijelzők előtt, mielőtt elérik az egyéves kort” - tette hozzá a szakember. A tanulmány szerint a hároméves kor körüli gyerekek hétköznap átlagosan 94 percet töltenek a digitális készülékek előtt. „Muszáj megértetnünk az emberekkel, hogy a kisgyerekeknek nem szabadna hosszú időt tölteniük a képernyő előtt, mivel egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az negatív hatással lehet a fejlődésükre” - húzta alá Tooth. A szakember szerint a képernyő előtt töltött idő miatt a gyerekek életéből kimarad az olyan dolgok gyakorlása, tökéletesítése, mint az ugrálás, a szökdécselés, és ehelyett az ülés, a képernyőre tapadás kerül előtérbe. CSIBRÁNYI ZOLTÁN Rendszeresen hallani olyan vélekedéseket, hogy az igazán nagy kiterjedésű, tízmillió főt meghaladó népességű, ún. megavárosok fejlődése, terjeszkedése, az urbanizáció számottevő mértékben befolyásolja, méghozzá rossz irányba befolyásolja a helyi hőmérsékletet. Egy friss kutatás szerint ez azért nam egyszerűsíthető le ennyire, az összkép árnyaltabb. Az kétségbevonhatatlan tény, egyre több tanulmány jut arra, és a hétköznapi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy az urbanizáció bizony hozzájárul a felmelegedéshez. A földek használata, például mezőgazdasági termelésre, továbbá a földterületek felszínén végrehajtott változtatások, egyebek mellett a rengeteg aszfaltút és bármely más, sötét felületű emberi építmény, ugyanígy a nyári hűtés és a téli fűtés következtében a levegőbe kerülő hőtöbblet is emeli helyi szinten a hőmérsékletet. Kijelenthető, hogy lényegében az embereknek a saját kényelmük érdekében végrehajtott létrehozó, változtató és mindeközben valamiket mindenképpen elpusztító lépéseiből következik az ún. városi hőszigethatás. Az már a ráadás, hogy a városi hőszigethatás, a földfelszín és a légkör közötti hőcsere zavara idővel jelentős regionális és globális éghajlati változásokat is eredményezhet. A meteorológia és az éghajlattan tárgykörével foglalkozó nyílt hozzáférésű folyóirat, az Advances in Meteorology oldalain 2019-ben közölt, öt kínai kutató által írt tanulmány szerint, amennyiben részleteiben közelebbről nézzük a tényeket, akkor nem csak annyi történhet, hogy egy óriásváros építések általi növekedése, fejlesztései hatására mindenképpen emelkedik a hőmérséklet. A kutatók Kína fővárosát vették górcső alá, amelynek a területe 2015-ben 16 410km2 volt. Pekingben ugyanis az elmúlt harminc évben elképesztő nagyságrendű a fejlődés. Kutatásukhoz egyebek mellett a meteorológiai állomások adatait és a földhasználatra vonatkozó adatbázisokat vettek figyelembe. Azt találták, hogy az urbanizáció miatti földhasználat által kiváltott hőmérséklet-emelkedést hathatósan ellensúlyozták az erdők. Az erdők hűsítő hatása nyáron volt figyelemreméltóbb. A termőföldek is visszafogták a felmelegedés mértékét, kü-2019. július 26. lwww.ujszo.com lönösen tavasszal és télen. Ezzel szemben maguk a városi területek valóban jelentős mértékben és egyre inkább melegítő hatással voltak a légkörre. A legmagasabb felmelegedési mértéket azok a területek mutatták, amelyeken korábbi termőföldeket kebelezett be a város építészeti célokra, és így oda bőséggel került elsősorban beton, aszfalt, tégla és cserép. Összességében arra jutottak a tanulmány szerzői, hogy az urbanizáció továbbra is fő oka a hőmérsékletemelkedésnek, de eközben az erdőknek, a gyepeknek és a termőföldeknek kimutatható a hütőhatásuk Pekingben. Rámutatnak, hogy növényzet telepítése az utak mentén, a zöld parkok és a zöld tetők mennyiségének növelése helyi szinten ugyancsak elnyomhatja a felszíni felmelegedést. Mindezek alapján a tanulmány szerzői úgy vélik, hogy az urbanizáció tényleges levegő-felmelegítő hatását a korábbi kutatások túlbecsülték a megavárosok vagy a városi vonzáskörzetek kapcsán. A kutatók szerint várostervezés során mindenképpen és mindenkor hasznos lenne szem előtt tartani a zöldterületek növelését. Ugyanis ezek előnyösen hatnak a helyi szintű hőmérsékleti értékekre, és mert ezzel csökkenthető lenne a városi hőszigethatás. A képernyő előtt töltött idő miatt a gyerekek életéből kimarad az olyan dolgok gyakorlása, tökéletesítése, mint az ugrálás, a szökdécselés, és ehelyett az ülés, a képernyőre tapadás kerül előtérbe (Fotó: Shutterstock) Ötmilliárd dollár büntetést kell fizetnie a Facebooknak MTI-HÍR ötmilliárd dollár pénzbüntetést kell megfizetnie és felül kell vizsgálnia a felhasználók személyiségi jogaival kapcsolatos szabályozását a Facebook közösségi portálnak - közölte az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC). A bírság a legmagasabb összegű, amelyet valaha is kiszabtak egy technológiai vállalatra a fogyasztók személyiségi jogainak megsértése miatt - tette hozzá az FTC. A Facebook ügyében tavaly kezdődött a vizsgálat, amely feltárta, hogy akár 87 millió felhasználó adataihoz is hozzáfért a Donald Trump amerikai elnök 2016-os kampányában dolgozó Cambridge Analytica londoni székhelyű tanácsadó cég. A személyiségi jogokra vonatkozó új szabályozás keretében az FTC elrendelte, hogy a Facebook állítson fel független személyiségi jogi bizottságot, amelynek meg kell akadályoznia, hogy Mark Zuckerberg, a közösségi portál vezérigazgatója „korlátlan ellenőrzést” gyakoroljon a személyiségi jogokkal kapcsolatos döntések terén. A szabályozásnak javítania kell az adatfelhasználás átláthatóságán is, így például a Facebooknak egyértelműen el kell számolnia azzal, mire használja fel az arcfelismerő technikát, és meg kell szereznie hozzá a felhasználók beleegyezését. A szabályozás megtiltja a Facebooknak, hogy más szolgáltatások jelszavait kérje a regisztráláskor, és reklámcélokra használja fel a biztonsági okokból kért telefonszámokat. A szabályok értelmében a Facebooknak fokozottabban kell felülvizsgálnia a harmadik felek alkalmazásait, így nem léphet üzleti kapcsolatba olyan alkalmazásfejlesztőkkel, amelyek nem tartják be az adatkezelési szabályokat vagy nem tudják megindokolni, miért van szükségük a felhasználó adataira. A Facebook 2019 első negyedévében már félretett 3 milliárd dollárt az adatkezelési botrány miatt várható büntetés kifizetésére. A cég 100 millió dollárt költ az Értékpapír- és Tőzsdebizottsággal (SEC) közös vizsgálatra is - közölte Zuckerberg a Facebookon közzétett közleményében. A tőzsdefelügyelet azzal vádolta meg a közösségi portált, hogy túl későn tájékoztatta a befektetőket a Cambridge Analyticával kapcsolatos adatvédelmi botrányról. Zuckerberg hozzátette, hogy a Facebook kész „nagyobb szerkezeti változtatásokat” végrehajtania a termékeit, illetve a cég működtetését illetően. Az FTC azt is bejelentette, hogy a Cambridge Analytica ellen is folytat eljárást. A cég volt főnöke és a Facebook-felhasználók adatait begyűjtő alkalmazás fejlesztője egyaránt vállalták, hogy elfogadják a jövőbeli üzleti tevékenységük korlátozására és az általuk begyűjtött bármilyen személyes adat törlésére, illetve megsemmisítésére vonatkozó rendelkezéseket. A cég egyébként csődöt jelentett. A Facebook 2019 első negyedévében már félretett 3 milliárd dollárt az adatkezelési botrány miatt várható büntetés kifizetésére (Shutterstock)
