Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-25 / 171. szám
www.ujszo.com | 2019. július 25. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A rekorder és a jogász Az egyik politikuscsalád sarja, a másik nem politikusnak indult FELEDY BOTOND belga re■ J Y korder il j politikus. M^á j Egyfrancia jogász Amerikából. Nem csak Ursula von der Leyen (VDL) előéletét érdemes megnézni, akit az Európai Bizottság elnökének jelölt az állam- és kormányfők tanácsa. Ott áll a kinevezés előtt álló politikusok sorában a tanács következő elnöke, Charles Michel belga miniszterelnök. Michel kőkemény politikuscsalád sarja. Édesapja korábban európai biztos és külügyminiszter volt, majd az ő pártjában, a belga liberális Mouvement Réformateurben már 16 évesen aktív szerepet vitt, hogy a vallon regionális alsóházban 23 évesen a legfiatalabb képviselő legyen. Ezután meredeken ívelt felfelé a karrietje: a legfiatalabb vallon belügyminiszter lett, 2007-ben már a brüsszeli belga szövetségi kormány minisztere. Az egyik legkevésbé várt koalíció legsikeresebb miniszterelnöke lett 2014-ben, az ország történetének legfiatalabb (38 éves) kormányfőjeként. Alig 139 nap alatt tető alá hozta a koalíciót abban az országban, ahol megszokták már, hogy akár évekig szövetségi kormány nélkül kell üzemelni. A koalíció tagja lett a flamand nacionalista N-VA párt, ezzel kiérdemelve a „kamikaze koalíció” csúfhevet. Mégis, négy éven át tartott a kormányzat az egyébként kormányváltásokról híres belga fővárosban. Talán éppen ezért esett Charles Michelre a választás, hiszen kompromisszumteremtő képességét ezzel bizonyította. De az sem elhanyagolható, hogy Macron, a liberális francia elnök egy ideológiailag hozzá közel álló embert szeretett volna az uniós intézményvezetők között. Vagyis a konzervatív kereszténydemokrata német VDL mellett a liberális és frankofon Michel egyfajta ellensúly lesz. A holland és a luxemburgi kormány is mellette áll, ezzel az EU-alapító Benelux államok teljes támogatását élvezte. Hasonlóan érdekes karrier Christine Lagarde-é, amely egyáltalán nem a politika felé indult. Most pedig úgy lehet az Európai Központi Bank - és ezzel a 19 országban levő euró-vezetője, hogy nem is közgazdász végzettségű, sőt, központi bankban sosem dolgozott. A jogászdiplomás Lagarde ugyanis a Baker McKenzie-ben kezdett, hogy aztán első nőként évek kitartó munkájával a világ e második legnagyobb nemzetközi ügyvédi irodájának ügyvezetője legyen Chicagóban. Már ez óriási teljesítmény. Ezután kapta a telefonhívást Párizsból 2005-ben, majd Jacques Chirac és Nicolas Sarkozy kormányában töltött be miniszteri posztot. Éppen pénzügyminiszter volt a válság idején, 2008-ban. Ezután nevezték ki a Nemzetközi Valutaalap első női igazgatójának, amely posztot most hátrahagyhat a frankfurti európai bankért. Meglehetősen színes életutak. A Brüsszelben született, miniszterelnök lányaként felnőtt VDL-lel együtt nézve a képet kétségtelen, hogy a nyugati elit élvonalába tartoznak. Kérdés, hogy ez mit jelent az unióban egyre fontosabb és egyre kiélezettebb Kelet-Nyugat párbeszédnek. Visszasújuk-e még a keletnémet születésű Merkel kancellárt? Őfelsége legújabb miniszterelnöke, Boris Johnson (tasr/ap) Boris hasonlít Trumpra, csak intelligens Boris Johnson brit miniszterelnök személyiségét és jövőbeni esélyeit elemzi a New York Times. A lap cikke szerint imádja a showman szerepet, a nagyívű kijelentéseket és az üzletelő politizálást, akárcsak Trump amerikai elnök, de azért jelentős különbségek is vannak köztük. A New York Times szerint Donald Trump és Boris Johnson, azaz BoJo alkata számos ponton hasonlít, illetve rímel egymásra, ám arra mégsem lehet mérget venni, hogy az új brit kormányfő mindenben igazodik majd a Fehér Ház mostani lakójának irányvonalához. Például Johnson nem ront neki az elitnek, ő maga is mindig bennfentesnek számított, ráadásul nagyon okos - sorolja az amerikai lap azokat az érveket, amelyek a Trumptól való eltérésekről szólnak. Trump abba az irányba tolja Johnsont, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélküli, kemény brexittel távozzon az Európai Unióból, és rögvest kössön szabadkereskedelmi megállapodást az Egyesült Államokkal. A brit politikai háttér azonban korlátokat állíthat Johnson elé ebben a tekintetben - vélekedik az amerikai lap. Johnsont azzal, hogy imádja a showman szerepet, a nagy ívű kijelentéseket és az üzletelő politizálást, „trumpi anyagból szabták” a New York Times megfogalmazása szerint. Trump, aki Johnson legerősebb külföldi támogatójának számított azóta, hogy Theresa May bejelentette távozási szándékát, nyilvánvalóan arra számít, hogy új brit partnere őhozzá fog igazodni - írja a lap, és kitér arra: elképzelhető, hogy az amerikai elnök azt fogja kérni az új brit miniszterelnöktől, Nigel Farage-t, a brexitpárti jobboldali politikust nevezze ki washingtoni brit nagykövetnek. A másik lehetséges nagykövetjelölt a szintén brexitpárti Liam Fox, aki a kereskedelem és az ipar ügyeiért felelős a mostani kormányban. Tekintettel azonban a brexittel kapcsolatos brit politikai háttér összetett voltára, Johnson nehézségekbe ütközhet, amikor az unióból október 31 - ig történő kilépésre törekszik, és ami után azonnal szemben találná magát a szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó amerikai ajánlattal. A New York Times szerint számos elemzés azt valószínűsíti, Johnson mégis jobban fog kötődni a hagyományos politizáláshoz, mint Trump. Elvégre Eton és Oxford neveltje, parlamenti képviselő, London volt polgármestere, aki 2016 és 2018 közötti külügyminisztersége alatt tett ugyan néhány színpompás nyilatkozatot, de radikálisan nem szakított a korábbi politikái irányvonallal. (Klubr„ ú) A Csallóköz mint Krím? HEGEDŰS NORBERT Még majdnem egy évünk van a trianoni diktátum századik évfordulójáig, de egyes szlovák politikusok máris elkezdtek a magyar revízióval riogatni. A jelenség annál érdekesebb, mivel a konkrét példánk nem a Kotleba-féle szellemi műhelyből érkezett - azon talán nem is lepődtünk volna meg -, hanem egy liberális (vagy legalábbis egykor annak mondott) pártból, az SaS egyik képviselőjétől. Az történt, hogy Martin Klus képviselő egy Facebook-bejegyzésben megpróbált odaszúmi a Krím annexiója felett örömködő oroszbarát és szlavofil internetes trolloknak. Ehhez viszont azt a módszert választotta, hogy a Krím félszigetet a „mindig magyar” Csallóközhöz hasonlította, és eljátszott a gondolattal, hogy mi lenne, ha azt is azonosító nélküli katonák lepnék el, akik egy „népszavazással” elcsatolnák a területet Szlovákiától, aztán úgy tennének, mintha minden rendben lenne. Ennek pedig nem örülnének az oroszbarát atyafiak, ugyebár. Ha a legjobbat feltételeznénk a képviselő bejegyzéséről, akkor hihetnénk azt, hogy a hazai példával egy messzi és nehezen érthető konfliktust próbált meg közelebb hozni az itteni emberekhez. A gond az, hogy ez a példa szinte semmilyen téren nem állja meg a helyét. A Csallóköz nem autonóm köztársaság, Magyarország sem Oroszország (bármekkora legyen is a barátság Orbán és Putyin között), Szlovákia és Magyarország az EU tagországai, és együtt sem lennének képesek olyan hadsereget kiállítani, ami bármit képes elfoglalni és huzamosabb ideig megtartani. Már ha akarnának, csakhogy határok nélküli Európában a revizionalista politika körül elfogyott a levegő, komolyan vehető politikusok nem is nagyon beszélnek róla, mert szembe megy mindennel, amiről az EU szól. Martin Klus viszont ezzel riogat, és hogy nem a levegőbe beszél, a dunaszerdahelyi DAC-meccseket hozza fel példának: „Menjenek el Dunaszerdahelyre futballra, vessenek egy pillantást néhány magyar politikus Nagy-Magyarországról szóló üzeneteire, és majd figyeljék, mi zajlik itt néhány hónap múlva a trianoni diktátum századik évfordulóján.” Valami igen félelmetes dolog történhet Dunaszerdahelyen, mert nem Klus az első szlovák honatya, aki megrettent a DAC-meccseken uralkodó hangulattól - az SNS-es Dusán Tittel is ezzel érvelt, amikor be akarta tiltani a magyar himnusz éneklését. (Persze, ne tegyünk úgy, mintha egy ilyen mérkőzésen nem csapnának magasra a nemzeti érzelmek, de ez még messze van Krím annexiójától.) És ugyan mi történik jövőre a diktátum századik évfordulóján? Hogy populista politikusok felkapják a témát, és ezen lovagolva próbálnak olcsó szavazatokat gyűjteni a tényleges munka helyett? De hát nem ezt teszi ön is, kedves képviselő úr? Á bejegyzés végén ott a tanulság: bizony, Szlovákiának a nemzetközi szerződések betartása mellett kell kiállnia, mert akár itt is megtörténhet az, ami a Krím félszigeten. Ebből annyi tényleg igaz, Szlovákiának érdeke, hogy az EU-ba betagozódva kiálljon a nemzetközi szerződések betartásáért, mert csak így van esélye az Oroszországhoz vagy Kínához hasonló nehéz súlyú versenytársak ellen. De ehhez nem kell azzal riogatni, hogy Magyarország a Csallóköz visszafoglalására készül. Trianon századik évfordulójáról méltó módon kell megemlékezni, mert az akkor okozott traumát még szemmel láthatóan nem sikerült feldolgozni a határ egyik oldalán sem. Erre viszont csak akkor kerülhet sor, ha politikusok en bloc kimaradnak a párbeszédből, és a történészekre bízzák. Lehet, hogy Klus képviselő jót akart, de a bejegyzésével csak azt érte el, hogy egy szintre került a facebookos trollokkal, akik ellen fel szándékozott lépni. TALLÓZÓ Kína nem ígéri, hogy lemond a katonai megoldás alkalmazásáról, és fenntartja, hogy megtesz minden olyan lépést Tajvan ügyében, amelyet szükségesnek tart - olvasható a kínai nemzetvédelmi minisztérium tegnap kiadott fehér könyvében. A dokumentum a Tajvani-szoros békéjét és stabilitását veszélyeztető „legsúlyosabb közvetlen fenyegetésnek” nevezi a sziget szakadár vezetőit, úgy fogalmaz, hogy az ott kormányzó Demokratikus Haladó Párt (DPP) makacsul törekszik a függetlenségre, nem ismeri el az „egy Kína elvet” magában foglaló 1992-es megállapodást. A sziget vezetése a függetlenség elérése céljából egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megszakadjon a kapcsolata Pekinggel, és ebben külföldi erőkre is támaszkodik - írják. A minisztérium a fehér könyvben hangsúlyozza: a Ha kell, Kína erővel szerzi vissza Tajvant Tajvannal szembeni állásfoglalás nem az ott élő honfitársak ellen irányul, hanem csupán a „szeparatisták kis számú csoportja és a befolyásolásra törekvő külső erők ellen”. „Kína újraegyesülésének be kell következnie, és be is fog következni” - szögezik le a dokumentumban, amely szerint Kína eltökélt és képes is arra, hogy megvédje nemzeti szuverenitását és területi egységét, valamint soha nem fogja megengedni, hogy területének bármely része elszakadjon. A kínai haderők „le fognak győzni bárkit, aki megpróbálja elszakítani Tajvant Kínától, és bármi áron megvédik a nemzet egységét” - hangsúlyozták. Az Egyesült Államok július elején egy több mint kétmilliárd dolláros fegyverértékesítést hagyott jóvá a tajvani hadseregnek, és ez azonnal kiváltotta Peking heves tiltakozását. Az USA ugyan hivatalosan nem áll diplomáciai kapcsolatban Tajvannal, de informálisan támogatja a sziget önállóságát, és vezető fegyverbeszállítójának számít. (MTI)
