Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-25 / 171. szám
6 KÜLFÖLD 2019. július 25.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Afganisztán: horvát katona halála Johnson jobb brexitet ígért A leköszönt Theresa May képviselőként folytatja, a britek többsége nem orul Johnsonnak Kabul. Egy horvát katona életét vesztette, ketten pedig súlyosan megsebesültek tegnap Kabul mellett, amikor egy öngyilkos merénylő a konvojuk közelében felrobbantotta magát - közölte a horvát védelmi miniszter. A katonák a kabuli repülőtérre tartottak, amikor a merénylő motorbiciklijével az egyik autónak ütközött, majd levegőbe röpítette magát. A horvát katonák az afgán rendőrök kiképzését végezték Kabulban. Jelenleg 99 horvát katona teljesít szolgálatot Afganisztánban. (MTI) Navalnijt ismét őrizetbe vették Moszkva. Őrizetbe vették és előállították a rendőrségen Moszkvában Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust. A politikus azt állította, hogy a rendőrök a lakóháza bejáratánál várták. Akkor fogták el, amint éppen kocogni indult volna és egyúttal virágot venni a felesége születésnapjára. , Jól mondják, hogy a sport néha ártalmas” - közölte Navalnij, aki múlt szombaton felszólalt egy tízezres moszkvai tüntetésen, amelynek részvevői az ellen tiltakoztak, hogy a főváros választási hivatala elutasította többtucatnyi ellenzéki és független képviselőjelölt regisztrálását a szeptemberi helyhatósági választásra. (MTI) Bevethető a kínai haderő Hongkongba Peking. Hongkong kérésére bevethető lenne a kínai hadsereg az elmúlt hónapokban egyre hevesebbé vált tüntetések megfékezésére és a rend fenntartására - idézi a South China Morning Post című hongkongi lap Vu Csient, a kínai nemzetvédelmi minisztérium szóvivőjét, aki tegnap beszélt Peking Hongkonggal kapcsolatos álláspontjáról. Azzal kapcsolatban, hogy a kínai hadsereg beavatkozhatna-e a különleges közigazgatási státusszal rendelkező Hongkong rendfenntartásába, a szóvivő a helyőrségi törvényre hivatkozott, ami alapján a hongkongi kormányzat szükség esetén kérheti a kínai hadsereg hongkongi helyőrségének segítségét a közrend megőrzésében. (MTI) A nőmet védelmi miniszter esküje Berlin. Letette hivatali esküjét a német védelmi miniszterré kinevezett Annegret Kramp- Karrenbauer a szövetségi parlament, a Bundestag tegnapi rendkívüli ülésén. A kormányzó Kereszténydemokrata Uniót (CDU) tavaly óta vezető politikus a védelmi tárca élén Ursula von der Leyen helyébe lép, akit múlt héten az Európai Bizottság új elnökévé választottak. A hivatali eskü letétele után elmondott beszédében Kramp-Karrenbauer hangsúlyozta: miniszterként növelni akatja a Bundeswehr láthatóságát az országban. (MTI) Boris Johnson II. Erzsébet királynőnél. Úgy tűnik, most megfésülködött. (tasr/apj MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Boris Johnson volt brit külügyminisztert, London egykori polgármesterét II. Erzsébet királynő tegnap délután bízta meg kormányalakítással. Az uralkodót előzőleg Theresa May, Johnson elődje kereste fel a Buckinghampalotában, és benyújtotta lemondását a tisztségről. A Boris Johnsont szállító autókonvojt a Buckingham-palota felé vezető Mail sugárúton a Greenpeace környezetvédelmi csoport aktivistái próbálták megállítani, élőláncot kialakítva az úttesten, de a rendőrök néhány másodperc alatt eltávolították a piros pólót viselő demonstrálókat. Johnson az Egyesült Királyság 55., a 93 esztendős, 67 éve uralkodó II. Erzsébet királynő 14. miniszterelnöke. Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) október 31-i határnapján kilép az unióból, mégpedig új, a jelenleginél jobb megállapodással - jelentette be kinevezését követően Johnson miniszterelnök. May tegnap még részt vett miniszterelnöki pályafutásának utolsó parlamenti vitanapján, a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szerdánként esedékes alsóházi félóráján. Kijelentette: az új kormány azonnali és elsődleges fontosságú feladata a brit EU-tagság megszűnéséről (brexit) hozott népszavazási döntés teljesítése lesz, olyan módon, amely megfelelő az Egyesült Királyság egészének. Ha ez sikerül, az új kezdetet, nemzeti megújulást jelenthet, amely kimozdíthatja az országot a jelenlegi brexitpatthelyzetből és elvezetheti a brit nép által kiérdemelt ragyogó jövőbe - fogalmazott. Beszédét a Downing Streetet a kormányzati főutcától, a Whitehalltól elválasztó kerítés túloldaláról hangos „stop brexit” bekiabálás szakította félbe. A vita végén May elmondta: tanácsadói szerint miniszterelnöksége három évében 140 órányi alsóházi vitán vett részt és több mint 4500 képviselői kérdésre válaszolt. Kijelentette: ezentúl ő is parlamenti képviselői kérdéseket fog feltenni. Könnyeivel küszködve, búcsúzásként hozzátette: további munkásságának legfőbb hajtóereje a választókerületének tagjaival szembeni felelőssége. Theresa May ezután a képviselők tapsa közepette elhagyta az alsóházi üléstermet. A leköszönő brit kormányfő május végén jelentette be, hogy távozik a Konzervatív Párt és a kormány éléről. Előzetes bejelentésének megfelelően tegnap lemondott Philip Hammond pénzügyminiszter, a brit EU- tagság rendezetlen megszűnését határozottan ellenző frakciócsoport rendkívül befolyásos és tekintélyes szószólója. Döntését azzal indokolta, hogy tudomása szerint Boris Johnson - a keményvonalas tory brexittábor frontembere - elvárja majdani kormányának tagjaitól a megállapodás nélküli brexit lehetőségének elfogadását, márpedig ő ehhez soha nem adná a nevét. Michel Bamier európai uniós brexitügyi főtárgyaló tegnap kijelentette, hogy várakozással tekint a közös munkára Boris Johnson új kormányfővel, ugyanakkor ismét leszögezte, nem nyitható újra a brit EU- tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő szerződés. Hozzáfűzte, a következő hetekben és hónapokban konstruktív egyeztetést kívánnak folytatni a megállapodás ratifikációjának megkönnyítése érdekében. Kiemelte: az Európai Unió el akarja kerülni az egyezmény nélküli kiválást, de felkészült minden eshetőségre. A britek relatív többsége nem örül, hogy Boris Johnson lett Nagy- Britannia miniszterelnöke, de a legtöbben ennek ellenére sem akarnak idő előtti parlamenti választást. A legnagyobb brit közvélemény-kutató hálózat, a YouGov gyorsfelmérésében kimutatta, hogy a britek 10%-a elragadtatással, 18%-a elégedettséggel fogadta Johnson győzelmének hírét, 38% pedig lesújtó fejleménynek tartja. A válaszadók 37 százaléka gondolja úgy, hogy Johnsonnak haladéktalanul előrehozott parlamenti választást kell kiírnia, ám az új kormányfő azt mondta, hogy a 2022-ig tartó parlamenti időszak végéig nem akar választást kiírni. Európai védelmi egység terve a Hormuzi-szorosban Franciaország, Olaszország és Dánia is támogatja a brit kormány kezdeményezte európai irányítású tengerhajózásvédelmi egység létrehozását a Hormuzi-szorosban. Moszkva kollektív biztonsági rendszer létrehozását javasolja a Perzsa-öbölben. Brüsszel/Périzs/Moszkva. Nagy-Britannia hétfői javaslatának támogatása az uniós nagykövetek brüsszeli találkozóján éles ellentétben áll az Egyesült Államoknak a NATO-ban júniusban ismertetett hasonló tervének langymeleg fogadtatásával. Az európai országok akkor attól tartottak, hogy Washington elképzelései tovább fokozhatják a feszültséget Irán és az USÄ között. „Könnyebbé teszi az európaiak számára, hogy Nagy-Britannia, nem pedig Washington kezdeményezése mögé sorakozzanak fel” - mondta a diplomaták egyike. „A hajózás szabadsága kulcsfontosságú, és ez más, mint az amerikai maximális nyomásgyakorlási kampány Iránnal szemben” - tette hozzá. London szerint a tengerhajózás-védelmi egységbe közvetlenül nem vonnák be sem az EU-t, sem a NATO-t, de az Egyesült Államokat sem. A brit külügyi és a védelmi tárca tisztségviselői közvetlen egyeztetéseket folytattak olasz, spanyol, francia és német hivatali partnereikkel a feltehetően nemcsak hajók, de repülőgépek bevetését is előirányzó brit-francia parancsnokság alatt elképzelt misszióról. A Perzsa-öbölben létrehozandó kollektív biztonsági rendszer új koncepcióját ismertette az érintett országok képviselőivel Mihail Bogdanov orosz külügyminiszter-helyettes. A közel-keleti és afrikai ügyekben illetékes miniszterhelyettes az arab álla-Hibáztak mok, Irán, Törökország, az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) állandó tagállamai és az EU-diplomatáinak jelenlétében kifejtette, Moszkva szerint a Perzsa-öbölben kialakult helyzetet kizárólag egy regionális biztonsági rendszer kiépítésével lehet megoldani. Az orosz koncepció szerint a regionális biztonsági és együttműködési szervezet munkájában a Perzsa-öböl térségének országai mellett - társult tagként vagy megfigyelői státusban - Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, az uniós országok, India és más érdekelt felek is részt vehetnének. (MTI) orosz gépek Új vezető a Pentagon élén Washington. Mark Esper az USA új védelmi minisztere, miután a szenátusban megszavazták jelöltségét. Az 55 éves Esper jelöltségét 90:8 arányban szavazták meg. Esper az USA katonai akadémiáján, West Pointban végzett kitüntetéssel, majd a Harvardon és a George Washington Egyetemen folytatott tanulmányokat. Katonaként vett részt az 1990-91-es öbölháborúban, majd éveken keresztül ezredesként tartalékos katona volt. Dolgozott a konzervatív Heritage Alapítványnál és a szenátus külügyi bizottságánál, majd a képviselőház fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának politikai igazgatója volt. George W. Bush elnöksége idején, 2002 és 2004 között a Pentagon helyettes államtitkára volt. 2010-ben az egyik legnagyobb amerikai hadiipari cég, a Raytheon alelnökének nevezték ki, 2017-ben pedig a Pentagon hadsere-Mark Esper (tasr/ap) gért felelős államtitkára volt. Donald Trump elnök júniusban jelölte őt a miniszteri posztra, miután Patrick Shanahan ügyvezető miniszter családi okok miatt lemondott. (MTI) Moszkva/Szöul. Oroszország arról tájékoztatta Dél-Koreát, hogy harci gépei nem szándékosan sértették meg kedden Dél-Korea légterét, hanem feltehetően műszaki hiba miatt tévedtek oda - közölte a szöuli elnöki hivatal. Oroszország „mélységes sajnálatának” adott hangot az incidens miatt, és jelezte: a moszkvai védelmi minisztérium azonnal vizsgálatot indít az ügyben, és megteszi a szükséges lépéseket. Kedden két orosz és két kínai hadászati bombázó első ízben közösen járőrözött az ázsiai és csendes-óceáni térségben, és Szöul szerint az egyik orosz gép kétszer is megsértette Dél-Korea légterét. Dél-koreai vadászgépek figyelmeztető lövéseket adtak le rá, és a rádión is figyelmeztették az orosz gépet, amely ezután elhagyta a dél-koreai légteret. Moszkva eddig hatarozottan tagadta, hogy az orosz gép légtérsértést követett volna el. „Moszkva azt állította, hogy az incidens nem történt volna meg, ha a repülőgép az eredeti terveknek megfelelő útvonalon haladt volna” - mondta Jun Do Han, az elnöki hivatal szóvivője. A szöuli elnöki hivatal egyúttal elutasította azt, hogy Japán magának követeli a Dokdo-szigeteket, és Takes imának hívja az érintett területet, ahol a légi incidens történt. Tokió szerint az orosz gép nem a dél-koreai, hanem a japán légteret sértette meg. Japán is vadászgépeket küldött a térségbe, a tokiói kormány pedig Dél- Koreánál is tiltakozott a légi incidens miatt, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a dél-koreai légierő figyelmeztető lövéseket adott le a sziget közelében. (MTI)
