Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-03 / 153. szám
KÖZÉLET www.ujszo.com | 2019. július 3. I 3 Beverték az utolsó szöget az MTA koporsójába Az ellenzéki képviselők is„More Than Academy" feliratú pólóban tiItakoztak(hvg) KÓSAANDRÁS Budapest. Különösebb tiltakozás nélkül szavazta meg a Fidesz kétharmada kedden a Magyar Tudományos Akadémia működését súlyosan veszélyeztető törvényt az Országgyűlésben. Az állam elvette a tudományos testület kutatóintézeteit, és az intézetek vagyonát is. Kifordított pólóval mehettek be a Magyar Tudományos Akadémia dolgozói kedden az Országgyűlés épületébe, hogy végignézzék, ahogy a kormánypárti többség megszavazza a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) teljes intézményi átalakítását célzó törvényt. A jelenet jól illusztrálja a helyzet teljes abszurditását: az Akadémiai Dolgozók Fóruma mintegy hatvan tagja More Than Academy (Több Mint Akadémia) feliratú pólóban szeretett volna bemenni az épületbe, de a parlamenti őrség a beléptetésnél úgy értelmezte a hvg.hu tudósítása szerint, hogy a tudósok „szemléltetni” szerettek volna valamit, ezt pedig előre be kell jelenteni. így akinél volt valamilyen más ruhadarab, annak azt fel kellett húznia az egyenpólóra, akinél nem, annak ki kellett fordítania - a felirat a képek tanúsága szerint így is olvasható volt egyébként. 131 kormánypárti igen Bár lapunk információi szerint voltak olyan tudósok, akik valamilyen tevőleges tiltakozó akcióra is szerettek volna sort keríteni, ha már bejutottak az Országgyűlésbe, végül ez elmaradt, mert a többség „nem akart rendbontást”. Ezúttal nem volt az ellenzéki pártok által szervezett tiltakozó akció sem, igaz, a feliratos pólót többen felvették közülük. Mindez persze nem hatotta meg a kormánypárti többséget, 131 Fidesz- KDNP szavazattal simán átment a törvény, a közösségi médiában utólag rengetegen megosztották az igennel szavazók listáját, akik között ott volt a német nemzetiségi kisebbségi képviselőé is, Ritter Imre - bár elvileg független - mindig a Fidesszel szavaz. A Jobbikból távozott Mi Haaánk Mozgalom három képviselője tartózkodott, 53-an nemmel szavaztak. Lapzártánk után ugyan lesz még egy demonstráció az MTA épülete előtt, amire várhatóan több ezren elmennekmajd, de ez már nyilván nem oszt, nem szoroz az összkép szempontjából. Amolyan gerillaakcióként az MTA Nyelvtudományi Kutatóintézetében elérhetetlenné tették a helyesiras.mta.hu oldalt, és egy felhívásban arra biztatták a többi akadémiai intézetet is, hogy legalább egy napra szüneteltessék a saját weboldaláik működtetését. Amikor fojtogatnak... A helyzetet talán Stefano Bottom történész jellemezte a legplasztikusabban a Népszavának adott interjújában. „Ez egy tipikus NER- történet: volt egy csúcsszintü politikai akarat az Akadémia megregulázására, miközben észszerű átalakításra valóban szükség lett volna. De a szakpolitika teljes leépítése szükségszerűvé tette, hogy erőből nyomják át az elképzelésüket. Közben az egészre ráakaszkodtak a NER tudományos „lovagjai”, és a NER fő technológusa, a Századvég, 2019 tavaszán pedig Gál András Levente ügyvédi irodája, amelyik egyszerűen pénzszerzési lehetőséget látott az egészben. Palkovics László miniszternek pedig egy szavát sem lehetett elhinni közben, folyamatosan hazudott és lelepleződött. Szemünkre vetik a párbeszéd hiányát, de amikor fojtogatnak, akkor nem énekelsz - mondta Bottoni. - Amit ez a kormány művel az Akadémiával, az kimeríti a hazaárulás fogalmát. Palkovics ugyanis csak egy gyalog a sakktáblán, Orbán Viktor tervét hajtja végre.” Szerinte rengetegen fognak elmenni, elhagyják a pályát. O egyébként éppen július elsejével mondott fel az MTA-nál, ugyanis Firenzébe megy tanítani. Államosított intézetek A most elfogadott törvénnyel létrehozták az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH), ez alá szervezik be az összes akadémiai kutatóintézetet. Az ELKH-t egy tizenhárom tagú testület irányítja majd, melynek tagjai közül elvileg ugyan hatothatot az MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium jelöl ki, de Orbán Viktor miniszterelnök nevezi ki őket, miként az elnököt is, így bármikor biztosítható a kormányzati akarat többsége - és persze arról se feledkezzünk meg, hogy az akadémiai tagok között is vannak, akik teljes mértékben lojálisak a kormánnyal. Az MTA-nak minden vagyontárgyát, az adminisztrációt, de még a kutatói ösztöndíjakra jutó forrása egy részét is át kell majd adnia az ELKH-nak. Létrehozzák a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot is, elvileg ez a testület fogja a jövőben kijelölni a magyar tudomány stratégiai irányait, de az egyelőre nem világos, hogy a Tanács, az ELKH és az MTA között milyen viszony lesz, a Tanács irányító hatóságként működik-e majd, vagy csak javaslatokat tehet. Lejárató kampány Az Akadémiai Dolgozók Fóruma korábban „a tudomány Trianonjának” nevezte a törvénytervezetet, most azt írta, ,A Magyar Tudományos Akadémia a magyar nemzeti kultúra és tudomány megőrzésének és fejlődésének letéteményese. Közel 200 éves nemzeti intézményünket most mégis megcsonkítják. Palkovics miniszter beváltja korábbi zsarolását: erővel rabolja el az Akadémia kutatóhálózatát, mert az nem volt hajlandó önként lemondani értékeiről, vagyonáról, és az elmúlt egyéves küzdelemben következetesen képviselte a tudományos szabadság és az akadémiai autonómia eszméjét.” A kormány nemcsak az akadémiai dolgozók tiltakozását és alternatív javaslatait hagyta teljes mértékben figyelmen kívül, hanem a nemzetközi visszhang sem érdekelte - mint ismert, például a Szlovák Tudományos Akadémia is aggodalmát fejezte ki a tudományos szabadság csorbítása miatt. A kormánypárti sajtóban ráadásul hetek óta folyik egy lejárató kampány az MTA-val szemben, ennek apropóját egy szív alakú ágy adta az MTÄ egyik intézetében, ami köré már „kéjbarlangot” és szinte maffiaszerüen működő csoportokat vizionált az egyik kormánypárti bulvárlap. Ételhulladék: szelektálással enyhítenék a környezetterhelést A becslések szerint évente 860 ezer tonna ételt dobunk ki (TASR-feivétei) NAGY ROLAND Szlovákiában hatalmas menynyisógű ételt dobnak ki az emberek. A környezetvédelmi minisztérium ezt is figyelembe véve szorgalmazza a hulladék szelektálásét. Pozsony. Mint ahogy arról a héten tájékoztattunk, egy szlovákiai lakos átlagosan 160 kilogramm ételt dob ki egy év alatt. A Free Food környezetvédő civil szervezet elemzései alapján Szlovákiában évente körülbelül 860 ezer tonna élelmiszer-hulladék keletkezik. A szomszédos országokhoz képest kifejezetten rosszul állunk, hiszen a kétszer annyi lakossal rendelkező Magyarországon is ugyanennyi ételt pazarolnak el egy évben. A problémát a környezetvédelmi minisztérium is tudatosítja. Szabó Mónika, a tárca sajtóosztályának munkatársa lapunknak elmondta, a következő években több intézkedést is terveznek, melyeknek köszönhetően lecsökkentenék a hatalmas mértékű pazarlást. „A biológiailag lebomló hulladék — ide tartozik a feleslegessé vált élelmiszer, a konyhákból és éttermekből származó hulladék - esetében első lépésként kötelezővé tettük az elkülönített gyűjtést. Idén februárban a kabinet elfogadta a 2019-2025-ös időszakra vonatkozó Hulladékkeletkezést Megelőző Programot, mely konkrét intézkedéseket javasol a vegyes hulladék csökkentésére. Ilyen például a mennyiségalapú gyűjtés kötelező bevezetése vagy a biohulladék házi és közösségi komposztálásának támogatása” - mondta Szabó Mónika. A mennyiségalapú hulladékgyűjtés lényege, hogy mindenki annyit fizet, amennyi szemetet valójában produkál. Ha egy háztartás képes a minimumra csökkenteni a szemetét, lényegesen csökkenhet az általa fizetett díj is. „Szlovákia településeinek eddig mintegy 6 százalékában vezették csak be a mennyiségalapú szemétgyűjtést, a többiben átalánydíjat fizetnek a lakók, pedig ez kevésbé igazságos” - magyarázta a minisztérium sajtófelelőse. A komposztálással kapcsolatban elmondta, hogy a minisztérium eddig 64,8 millió eurót költött komposztálótelepek építésére és egyéb fejlesztésekre. ,A tárca a házi komposztálást is támogatta, 254 kérvényre 33 millió eurós vissza nem térítendő támogatást hagyott jóvá” - hangsúlyozta Szabó Mónika. A tárca nemcsak a háztartások által előállított biohulladék mennyiségét csökkentené, hanem a vendéglátóipari egységeket is szabályozná: 2023-tól új jogszabállyal akaija megtiltani, hogy az éttermek, valamint a kis- és nagykereskedők hulladéklerakón tárolhassák a felesleges élelmiszert. Ezenfelül felvilágosító és oktatási kampányokkal igyekeznek felhívni a gyerekek és felnőttek figyelmét a hulladékmegelőzés fontosságára. Lubyová: a tanároknak nincs idejük tanulni Pozsony. Martina Lubyová (SNS) oktatási miniszter szerint a diákok számát figyelembe véve van elég tanár az országban, azonban nincs idejük arra, hogy saját magukat fejlesszék. Az oktatási tárca vezetője úgy véli, hogy a tanárok manapság nagyon keveset kommunikálnak egymással, így nem is cserélnek tapasztalatokat. Ez oda vezet, hogy kevesebb innovatív ötlettel állnak elő a tanítási órákon, pedig ezekre egyre inkább szükség lenne a folyamatos digitális fejlődés következtében. ,Az oktatásjövőjemár nemcsak arról szól, hogy a diákok meg tudjanak jegyezni dolgokat, hanem sokkal összetettebb készségekről és ezek gyakorlati felhasználásáról” — vélekedett Lubyová. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legújabb felmérése szerint a tanárok mindössze 4,5 százaléka érzi úgy, hogy a munkájukat általános társadalmi megbecsülés övezi. Az oktatási tárca ezért az OECD-vel együttműködve konferenciát szervezett, melyen több száz tanár vesz majd részt. Az előadások célja, hogy bemutassák a közösségi média hatékony használatát az oktatásban. Lubyová ettől azt reméli, hogy arészt vevő tanárok átadják majd kollégáiknak is az ismereteket, és ezáltal fejlődhet a szlovák oktatás minősége is. (nar.TASR)
