Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-03 / 153. szám
4 I RIPORT 2019. július 3.1 www.ujszo.com Iskolaközpontok kellenek Szakmai vita folyik a szlovákiai magyar iskolarendszer ésszerűsítéséről, javítaná a színvonalat az iskolák összevonása (A szerző felvétele) IBOS EMESE Az iskolahálózat optimalizációja - a szókapcsolat, melytől hideglelést kap az oktatási szakember, az iskolaigazgató, a pedagógus, az oktatási szakpolitikus, a pártelnök, a polgármester, a szlovákiai magyar civil. Miközben valamennyien pontosan tudják, hiszen óvek óta látják a diákok csökkenő lótszámát, hogy a szlovákiai magyar iskolahálózat jelenlegi formájában fenntarthatatlan. A legutóbbi népszámlálás során kiderült, hogy húsz év alatt 110 ezerrel csökkent a magyarok létszáma, ezzel arányosan csökken a diákok száma is, miközben az iskolák száma alig változott. A fejkvótarendszer, melyet Martin Frone 2004-ben vezetett be, a 250 fos iskolák számra ideális, illetve anyagi szempontból fenntartható. A szlovákiai magyar iskolákra viszont az alacsony létszám a jellemző. Jelenleg 249 olyan alapiskola működik az országban, ahol magyar nyelvű oktatás (is) folyik. Viszont több mint 100 olyan iskolánk van, ahol a gyermekek létszáma nem éri el az ötvenet. A szlovákiai magyar oktatás rendkívül érzékeny téma, és nemzetpolitikai kérdés lett. A többség úgy véli, bármilyen áldozat árán meg kell tartani a magyar iskolát egy-egy településen, mert azáltal a magyar szót és a magyar kultúrát is őrizzük. Mivel senki nem szeretné, hogy azzal bélyegezzék meg, ő zárta be a magyar iskolát, a végsőkig, óriási összegek ráfordításával tartunk fenn 4-5 fos alsó tagozatos iskolákat, vagy 70 fos középiskolákat. A csökkenő diáklétszám mögött egy több ismeretlenes egyenlet van. Általában a demográfiai mutatók sem kedvezők, jelentős hatása van az asszimilációnak, és bár felmérésekkel nem tudjuk alátámasztani, de valószínűleg egyre több szülő a színvonal, illetve a roma gyerekek miatt is a szlovák iskola mellett dönt. Idei adatok A szlovákiai magyar társadalom a magyar iskolákkal kapcsolatban évek óta a számokkal zsonglőrködik. Minden évben feszülten váijuk a beiratkozási adatokat, hogy kiderüljön, mennyi az annyi. Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnökének tájékoztatása szerint jelenleg 249 olyan alapiskolát tartanak nyilván, ahol magyar oktatás folyik, ebből a magyar alapiskolák száma 222, közös igazgatású szlovák-magyar alapiskola pedig 27 van. Ezekben 29 261 diák tanul. Rámutatott arra is, hogy több mint 100 olyan magyar alapiskola van, ahol a gyerekek létszáma nem éri el az ötvenet. Fodor Attila, Fekete Irén, Albert Sándor Ebből világos, hogy sürgősen megoldást kell találni a hálózat további működésére. „Ezt ilyen formában lehetetlen fenntartani. Ráadásul az idei beiratkozási adatok, melyek még csak előzetesek, azt mutatják, hogy 67 alsó tagozatos magyar iskola mintegy húszas létszámmal működik. Ez is azt jelzi, hogy sürgősen lépni kellene” — véli Fekete Irén, egyúttal leszögezi azt is, vannak olyan települések, ahol foggal-körömmel ragaszkodnak a kisiskolához, viszont vannak olyan községek is, amelyek már képtelenek anyagi forrásokat találni az iskola fenntartására. Éppen ezért a „hogyan tovább” kérdését érzékenyen és mindig a helyi igényeket szem előtt tartva kell kezelni. Véleménye szerint a magyar iskolákat érintő gondok régiónként és településenként nagyon eltérő képet mutatnak. „A csökkenő diáklétszám és az ezzel járó anyagi gondok megoldására nincs egységes válasz” - mondta Fekete Irén. 12 iskolában nincs elsős Az idei előzetes beiratkozási adatok alapján 12 alapiskolába egyetlen elsőst sem írattak be, további kilenc alapiskolába csupán egyet. Ezek között nem egy olyan van, ahova az utóbbi két évben szintén nem vagy csak egy kisdiákot írattak be. Albert Sándor a hazai magyar iskolahálózat optimalizációjának lehetőségeiről készült vitaindító anyagában emlékeztet, hogy a legutóbbi két népszámlálás alkalmával 110 ezerrel csökkent a magyarok száma. „A szociológusok becslése szerint további 50 ezres létszámcsökkenéssel kell számolnunk a 2021-es népszámlálás során. Vagyis, akár 400 ezer alá is csökkenhet a szlovákiai magyarok száma, s ezzel arányosan csökken a magyar iskolába beíratott gyerekek száma is. A felvidéki magyarság népszaporulata 15-20 százalékkal elmarad az országos átlagtól, ehhez társulnak az asszimiláció és a rejtett migráció hatásai, miközben a magyar iskolák száma megmaradt” - mondta Albert Sándor. Hozzátette, hogy a magyar diáklétszámra kétszer annyi iskola jut, mint az országos átlag. Logikusan és racionálisan nézve a tényeket a magyar iskolahálózat jelenlegi formájában hosszú távon fenntarthatatlan. A közópsulikban is baj van Évente átlag 4-6 magyar alsó tagozatos iskola szűnik meg, tavaly már két középiskola, a Tornaijai Gimnázium és a Nagymegyeri Gimnázium is végleg bezárta kapuit. Hasonló sorsra jutott volna a Zselízi Gimnázium is, ha nem olvad össze a szlovák gimivel. Az adatokat elemezve a szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy a magyar középiskolák helyzete is már-már kritikus. A 24 gimnázium közül nem egy kevesebb mint 80 diákkal működik. Kérdés, hogy ilyen alacsony létszámnál, hogyan képes például egy gimnázium programkínálattal előállni, hogyan képes megfizetni a legjobb szakembereket, és hány olyan szemináriumot képes kínálni a diákoknak, melyek a továbbtanulásukért, illetve szlovák társaikkal szemben versenyképessé teszi őket. Magyarok szlovák suliban Megállíthatatlannak tűnik az a trend is, mely szerint egyre több magyar, illetve vegyes házasságban élő pár dönt a szlovák iskola mellett, miközben az iskolák gyakorlatilag élethalál harcot folytatnak a diákokért. Az alapiskolák többsége szorosan együttműködik az óvodákkal, közös programokat szerveznek, nyílt napokat tartanak. A hazai civil közeg az utóbbi években sikeres felvidéki magyarok bevonásával kampányol a magyar iskola mellett. Az oktatási minisztérium adatai alapján mégis mintegy 6000 olyan diák tanul szlovák tanítási nyelvű iskolában, akiket magyar nemzetiségűként tartanak nyilván. Nem egy fórum tett már kísérletet arra, hogy megfejtse, miért döntenek a szülők a szlovák iskola mellett. Egyes nézetek szerint azért, hogy a gyermek elsajátítsa a szlovák nyelvet, és mert a szlovák iskolában megszerzett alapokkal jobban érvényesülhet. Egy másik magyarázat szerint, amit szinte senki nem vállal nyíltan, a szülők a magyar iskolába járó nagyszámú roma gyerekek miatt fordulnak a szlovák iskolák felé. Utóbbi egy külön írás témája lehetne, hiszen a magyar iskolák jelentős része kizárólag a roma gyerekeknek köszönhetően működik. Spontán racionalizáció Iskoláink jelentős része az alacsony létszám és a kvótarendszer miatt komoly anyagi gonddal küzd. A hatályos törvények az önkormányzatok hatáskörébe utalták az iskolákat, ezzel a fenntartás terhét is részben az ő vállukra rakta. Az önkormányzatok a végsőkig öntik a pénzt azokba az iskolákba is, ahol már csak 2-4-6 gyermek jár. Egyetlen magyar polgármester sem szeretné ugyanis magán viselni azt a bélyeget, hogy ő volt az, aki bezárta a magyar iskolát. Az utóbbi 3-5 évben több település szinte kizárólag magyarországi támogatásnak köszönhetően működtette a 10 fő alatti alsó tagozatos iskoláját. Az általunk megszólított, nevük elhallgatását kérő települések vezetői, úgy fogalmaztak: már Magyarországnak is kezd elege lenni abból, hogy az anyaország támogassa a szlovákiai magyar iskolákat. Ráadásul a határon túli segítség ideig-óráig jelent csak megoldást, több iskolában csak az agóniát hosszabbítja meg. Hiszen gyerekek nélkül egyetlen iskola sem tud működni. Ugyanakkor a magyar iskola bezárása vagy megtartása egyegy településen nemzetpolitikai, lélektani téma lett. Rendkívül érzékeny kérdés, és a többség az érzelmek alapján dönt, miközben az iskolahálózat racionalizációja évek óta zajlik, mely során gyerekhiány miatt lassan elvéreznek a kisiskolák. Nem lehet kizárni azt sem, hogy a spontán bezárásnak olyan iskolák is áldozatául esnek, melyeknek egyébként nem kellene. A számok tükrében Albert Sándor vitaanyagából kitűnik, hogy a 2018/2019-es tanévben 345 óvodában, 249 alapiskolában, 24 gimnáziumban és 39 szakközépiskolában folyt magyar nyelvű oktatás, képzés. A 2002/2003-as tanévben a magyar tanítási nyelvű iskolákat még 65 311 gyerek látogatta, a 2018/2019-es tanévben már csak 49 146, tehát 16 165 tanulóval kevesebb. Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatójának összegzéséből az látszik, hogy a magyar óvodákban 9006 gyermek van, az előző tanévhez képest 256-tal több, ugyanakkor az összes magyar nemzetiségű óvodás 8%-a jár szlovák óvodába. A magyar alapiskolákban 29 261 tanuló volt ebben a tanévben, az előzőhöz képest 25 fővel több, viszont 11%-ra tehető az olyan magyar nemzetiségű alapiskolások száma, akik szlovák tanintézményekben tanulnak. Gimnáziumainkban 3291 diák tanult, 137 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az összes magyar nemzetiségű gimnazista 15%-a jár szlovák tanítási nyelvű gimnáziumba. Szakközépiskoláinkban 5835 diák tanult, 325 fővel kevesebb, mint az előző tanévben, a magyar nemzetiségű középiskolások 29 százaléka tanul szlovák tanintézményben. 1989-ben 1 253 000 tanuló volt a hazai közoktatásban, ebből 77 003 a magyar iskolákban. 2002 óta a szlovákiai közoktatás egészében a tanulók száma 22,57%-kal csökkent, a magyar iskolákban ennél nagyobb mértékben, 24,75%-kal. 2002 óta a tanulók 1/4-e „elfogyott”. Miközben a magyar diákok létszáma folyamatosan csökken az épületek száma nem változott jelentősen. 534 magyar és 152 közös igazgatású, magyar-szlovák közoktatási intézményünk van (összesen 686), ez az összes közoktatási intézmény (6288) 10,9%-a. Az összes, magyar iskolába járó tanuló (49146) aránya a hazai oktatási rendszer egészében (847 609 tanuló) 5,80%. Vagyis az „épületeink” aránya közel kétszerese a tanulóink arányának (10,9%, illetve 5,80%). A közoktatási rendszerben lévő tanulók számának alakulása az iskola tanítási nyelve szerinti bontásban, a 2002. évi fenntartóváltás adataihoz viszonyítva 2002/2003 1 094 584 100,00 1 027742 100,00 65311 100,00 1 531 100,00 2007/2008 964839 88,15 905163 88,07 57 915 88,68 1761 115,02 2012/2013 860230 78,59 806128 78,44 52 364 80,18 1738 113,52 2017/2018 844 953 77,19 793 396 77,20 49 362 75,58 2195 143,37 2018/2019 847 609 77,43 796 060 77,46 49146 75,25 2 403 156,96
