Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-22 / 168. szám
ozs ín Tévhitek az ételmérgezésről 11. oldal 2019. július 22., hétfő, 26. évfolyam, 28. szám A depressziót mindig kezelni kell Bizonyára mindenkit ért már bánat, volt szomorú. Ha hozzánk közelállót veszítünk el, a bánkódás indokolt. A depresszió azonban olyan kóros állapot, ami látható ok nélkül alakulhat ki. Ilyenkor még a sok napfény, a nyár sem tudja feltartóztatni. A szomorúságon kívül sok más tünete lehet. Az élet folyamán csaknem minden negyedik ember tudja, milyen érzés ez. A család is szenved Szlovákiában a lakosság 2 százalékát kezelik depresszióval. Ám tudjuk, hogy ennél sokkal többen vannak azok, akiknél a betegség tünetei megfigyelhetők. Sokan nem mennek orvoshoz: ki azért, mert nem tudja, hogy van segítség, ki azért, mert szégyell pszichiáterhez fordulni, ki pedig azért, mert a szakember nehezen elérhető számára. Ők egyedül küszködnek a depreszszióval, de nemcsak ők, hanem családjuk is. Az esetek többségében pedig elég lenne bátorságot gyűjteni és szakorvoshoz fordulni. Nem a gyengeség jele „A depresszió nem átmeneti rosszkedv, lehangoitság, hanem betegség, súlyos lelki zavar, amit kezelni kell. A betegnek lényegesen rontja az életminőségét. Kialakulásában több tényező játszik szerepet. Nem gyengeségről, hanem testi zavarból adódó betegségről van szó, alapját az agy működési zavara adja. Szlovákiában nemcsak az alapvető diagnosztika áll mindenki rendelkezésére, hanem a kezelés modem lehetőségei is. Akik segítséget kérnek, valóban meg is kapják” - mondta dr. Eubomíra Izáková, a Szlovák Pszichiátriai Társaság elnöke, majd hozzátette: - A betegek egy része belehal a depresszió következményeibe, ugyanis ezeknél a betegeknél erős az öngyilkossági hajlam. A korai felismerés és a megfelelő kezelés kedvezően befolyásolja a betegség lefolyását, így az ember továbbra is normális életet élhet. Diagnosztikai kritériumok Felmerül a depresszió gyanúja, ha két héten belül valaki az alábbi tünetek közül legalább ötöt tapasztal: • depresszív hangulat (sírásra való hajlam, szomorúság, ürességérzés, bánat), gyerekeknél és serdülőknél ingerültség; • érdektelenség, örömhiány; • álmatlanság vagy túlzott aluszékonyság; • étvágytalanság vagy falánkság, ami hagyással vagy súlygyarapodással jár (egy hónapban legalább 5% fogyás vagy súlygyarapodás); • beteges nyugtalanság vagy a reflexek lelassulása; • fáradtság vagy energiahiány; • csökkent önbizalom vagy erős bűntudat; • csökkent gondolkodási, összpontosítási és döntéshozatali készség; • visszatérő öngyilkossági gondolatok. Mi az igazság az antidepresszánsokról? Már 60 éve ismerjük azokat a gyógyszereket, amelyek képesek befolyásolni a beteg hangulatát, ezek az antidepresszánsok. Magát a betegséget ugyan nem gyógyítják meg, de enyhíthetik tüneteit és további gyógyszerekkel együtt jó állapotban tudják tartani a betegséget. Semmilyen idegen anyagot nem tartalmaznak, csak az idegsejtekben lévő azon saját anyagokat szabályozzák, amelyek elveszítették ereden életképességüket, az említett anyagok pedig segítik visszaállítani ereden működésüket. Más szóval: az agy azon neuronanszminereire hatnak, amelyek a hangulatért, az alvásért, a koncentrációért, a tanulási képességért és az étvágyért felelősek. Azok a betegek, akik szoronganak, a kezelés következtében jelentős enyhülést éreznek. n Nem gyengeségről, hanem testi zavarból adódó betegségről van szó, alapját az agy működési zavara adja. * * 2 A gyógyszerek teljes mértékben 2 két kezelés után kezdik éreztetni hatásukat, ezért kell a kezelést folytatni még akkor is, amikor a depressziós tünetek azonnal nem enyhülnek. Nem kevésbé fontos a beteg számára, hogy a pszichoterápia segítségével elfogadja a lelki okokat és a terheléssel szembeni fokozott érzékenységet. Több pszichoterápiái módszer van, amely a gyógyszerekkel együtt lehetővé teszi a betegek többségének, hogy normális életet éljen. Ennek első feltétele, hogy minél többet tudjanak a betegségről, és minél korábban felismerjék első jeleit. Ez a feltétele annak is, hogy a depresszió soha ne térjen vissza. (kovács)
