Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-20 / 167. szám
6 KÜLFÖLD 2019. július 20.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Hollandia is felelős Srebrenicáért Ukrán parlamenti választás Az ukrán választás tétje: megszerzi-e Volodimir Zelenszkij elnök a parlamenti többséget Hága. Hollandia részben felelőssé tehető azon körülbelül 300 boszniai muzulmán haláláért, akit szerb katonák az 1995-ös srebrenicai mészárlás során meggyilkoltak, miután elhurcolták őket a holland ENSZ- békefenntartók bázisáról — mondta ki tegnap a hágai legfelsőbb bíróság. A törvényszék megerősítette az ügyben eljáró bíróság korábbi ítéletét, miszerint a holland katonáknak nem lett volna szabad átadniuk a bázisukon menedéket kereső boszniai férfiakat a tömeggyilkosságot elkövető szerb erőloiek, mivel tudatában lehettek azon súlyos kockázatnak, hogy meg fogják őket ölni. A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, a csupán kézifegyverekkel felszerelt békefenntartók pedig gyakorlatilag semmi ellenállást nem tanúsítottak. Ezután a szerb erők pár nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút lemészároltak. (MTI) Lemondott a koszovói kormányfő Pristina. Váratlanul lemondott Ramush Haradinaj koszovói kormányfő. A miniszterelnök azért adta be lemondását a koszovói kormány tegnapi ülésén, mert az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus idején elkövetett feltételezett háborús bűnöket vizsgáló koszovói különleges bíróság gyanúsítottként idézte be. Hozzátette: most az államfő feladata az, hogy konzultációt kezdjen a pártokkal, és kijelölje az előrehozott választások időpontját. (MTI) Meghalt egy dél-koreai önégető Tokió/Szöul. Feszült a japándél-koreai viszony a japán gyarmattartás idején kényszermunkára hajtott koreaiak ügye miatt: a japán külügyminiszter tegnap bekérette hivatalába a dél-koreai nagykövetet, és szemrehányást tett neki, a szöuli japán nagykövetség előtt pedig tiltakozásul felgyújtotta magát és meghalt egy dél-koreai férfi, akinek az apósát egykor kényszermunkára kötelezték. A dél-koreai legfelsőbb bíróság arra kötelezett két japán céget, hogy fizessen kártérítést a kényszermunkára hajlottaknak. Ez váltotta ki a diplomáciai vitát a két ország között. (MTI) Nem kell aggódni Merkel egészségéért Berlin. Az éppen 65 éves Angela Merkel német kancellárt hagyományos nyári sajtóértekezletén megkérdezték egészségi állapotáról is amiatt, hogy az utóbbi időben háromszor is remegés fogta el nyilvános szereplései alkalmával. Kijelentette, nem kell aggódni egészsége miatt, törődik vele, tudatában van az ezzel kapcsolatos felelősségének is. Meggyőződése, hogy el tudja látni 2021 -ig tartó kancellári feladatait. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. A holnapi ukrajnai előrehozott parlamenti választás tétje, hogy olyan többség jöjjön létre az új törvényhozásban, amellyel megvalósíthatja Volodimir Zelenszkij idén megválasztott elnök kitűzött céljait. Ukrajnában a parlament és az elnök közötti megosztott hatalom miatt az államfőnek erősen korlátozottak a lehetőségei, amit jól mutatott az elpiúlt hónapok helyzete: Zelenszkij május 20-i beiktatása után a regnáló parlament - amelyben még az előző államfő, Petro Porosenko mögött álló erők voltak szűk többségben, neki viszont egy képviselője sem volt - egyetlen előterjesztését sem tűzte napirendre. így egyértelmű volt, hogy Zelenszkijnek mihamarabb új összetételű parlamentre van szüksége, és ki kellett írnia az előrehozott törvényhozási választást. A felmérésekből úgy tűnik, hogy az új elnök mögött álló Nép Szolgája (Szluha Narodu) párt komoly győzelmet arat a választáson, és nagy frakciója lesz a parlamentben. Ez elemzők szerint jórészt annak köszönhető, hogy az új elnök hivatalba lépése óta eltelt rövid idő alatt még nem volt ideje az ukránoknak tömegesen kiábrándulni Zelenszkijből. Azt, hogy az elnök eddig még szinte semmi eredményt nem tett le az asztalra, azt az őt akadályozó parlament számlájára írják. Az még bizonytalan, hogy a Nép Szolgája párt egyéni jelöltjei miként fognak szerepelni, és egyedül megszerzi-e Zelenszkij formációja a többséget a parlamentben. Ha nem, úgy mindenképpen koalícióra kényszerül. Elemzők lehetséges partnerei között említik Julija Timosenko volt kormányzó Haza (Batykivscsina) vagy Szvjatoszlav Vakarcsuk rockénekes Hang (Holosz) nevű pártját, esetleg mindkettőt. A Haza párt 6,9, Vakarcsuk pártja 5,9%-on áll - a rockénekes a kampány alatti nyilvános szereplései során tett néhány szerencsétlen kijelentést. Többször magával is ellentmondásba keveredett, emiatt populistának és dilettánsnak titulálták. Azt sem tudta meggyőzően cáfolni, hogy oligarchák állnak mögötte, miközben ő az oligarchizmus elleni harcot tűzte ki zászlajára. A második legnagyobb frakciója várhatóan a Vlagyimir Putyin orosz elnök komájának nevezett Viktor Medvedcsuk által irányított, Moszkva-barát politikusokból álló Ellenzéki Platform-Életért párté lesz az új parlamentben - egyéni jelöltjeik is esélyesek főként Donyeck és Luhanszk megyékben. Jó eséllyel bejut a törvényhozásba Petro Porosenko leköszönt elnök Európai Szolidaritás névre átkeresztelt pártja is, amelynek legutóbb 7,7%-os népszerűséget mértek. A Központi Választási Bizottság (CVK) honlapján közölt adatok szerint a választáson 22 párt és csaknem 6000jelölt indul, közülük 2747- en pártlistákon, a többiek egyéni jelöltként a 199 egyéni választási körzetben. Ukrajnában vegyes választási rendszer van, a 450 fős parlamentbe a 199 egyéni választási körzetekben győztes jelölt kerül be, a többi helyre pedig a pártlistákon indítottjelöltek százalékos arányban a pártokra leadott szavazatok alapján. Azok a pártok juttathatnak be képviselőket a parlamentbe listájukról, amelyek legalább 5%-ot szereztek. Összességében a parlamenti kampány langyosabb volt az év eleji elnökválasztásénál. Elemzők szerint a nyári időszak nem kedvező a választás megtartására, ezért nem számítanak olyan magas részvételre, mint amilyen a tavaszi elnökválasztáson volt. A szavazóhelyiségek helyi idő szerint reggel 8 órától 20 óráig tartanak nyitva. Részeredmények éjfél előtt nem várhatók. A válság szélén táncol a kormány Olaszországban Ismét válság fenyegeti az Öt Csillag Mozgalom (M5S) ás a Liga közös kormányzását, miután a két olasz kormánypárt vezetője, Luigi Di Maio és Matteo Salvini bejelentette, hogy elveszítették a bizalmukat egymásban. Róma. A Ligát vezető Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes, aki egyben belügyminiszter is, azt üzente az M5S-t vezető Luigi Di Maiónak, hogy véget ért a belé vetett politikai és személyes bizalma is. Valójában Matteo Salvini és Luigi Di Maio már hónapok óta nem beszél egymással. Az üzenetre reagálva Luigi Di Maio a közösségi oldalán közzétett videón azt mondta, ha a Liga meg akaija buktatni a kormányt, ne kerteljen, hanem vállalja ennek a felelősségét. A tavaly június elsején - 88 napig tartó egyeztetés után - megszületett M5S—Liga kormányt kezdettől fogva a két kormánypárt küzdelme jellemezte. Az M5S és a Liga kapcsolatát elmérgesítette, hogy a közös kormányzás a közvéleménykutatások szerint az M5S-t folyamatosan gyengítette, miközben a Liga egy év alatt megkétszerezte a 2018-as olasz parlamenti választáson szerzett támogatottságát. Az európai parlamenti választás olaszországi kampányát is az M5S és a Liga versenye uralta, amelynek végén a Liga bizonyult Olaszország legnagyobb pártjának. Jelenleg már nincs olyan politikai és gazdasági kérdés, amelyben a két kormánypárt egyetértene. Az utóbbi napokban a Ligát számos támadás érte az M5S részéről a Matteo Salvini vezette párt feltételezett oroszországi finanszírozása miatt. Matteo Salvini viszont az M5S-t támadta amiatt, hogy Luigi Di Maio pártja támogatta Ursula von der Leyen megválasztását az Európai Bizottság elnöki tisztségére. Ezt követően a Liga európai biztosjelöltje, Giancarlo Giorgetti az olasz államfőnek bejelentette, hogy lemond a jelölésről. A két kormánypárt vitájában Giuseppe Conte miniszterelnök eddig mindig a közvetítő szerepét töltötte be. Az utóbbi napokban azonban Giuseppe Conte nyíltan az M5S mellett foglalt állást, többször hangsúlyozva, hogy ő Olaszország miniszterelnöke, nem pedig Matteo Salvini, akinek pártja jelenleg 36% körüli támogatottságot élvez, míg az M5S csak 17%-on áll. (MTI) Amerika lelőtt egy drónt, Iránnak nem hiányzik A Boxer nevű amerikai hadihajó lelőtt a Hormuzi-szorosban egy iráni drónt, amely 900 m-re megközelítve veszélyeztette a hajót óslegónységétközölte Donald Trump amerikai elnök. Teherán szerint nem iráni drónt lőtt le a hadihajó. Washington/Teherán. Trump szerint a hajó védelmi intézkedésként semmisítette meg a drónt, miután a pilóta nélküli repülőeszköz figyelmen kívül hagyta a többszöri figyelmeztetést, hogy forduljon vissza. „Ez Irán legújabb ellenséges és provokatív cselekedete a sokból, amelyeket a nemzetközi vizeken haladó hajók ellen követ el” - hangoztatta Trump. Hangsúlyozta: az Egyesült Államok fenntartja a jogot személyzete, létesítményei és érdekei védelmére. Az amerikai elnök egyben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ítélje el Iránnak a hajózás sza-Egymásra mutogatTrump amerikai elnök és Hamenei iráni főajatollah (TASR/AP) badsága és a globális gazdaság megzavarására irányuló próbálkozását a stratégiai jelentőségű tengeri kereskedelmi útvonalon. Júniusban az iráni légvédelem lelőtt egy amerikai drónt, és azt állította, hogy a pilóta nélküli repülőgép iráni légtérbe hatolt be. Ezzel szemben az Egyesült Államok közel-keleti katonai műveletekért felelős Középső Parancsnoksága (Centcom) azt közölte, hogy a drónt a Hormuzi-szoros fölött nemzetközi légtérben lőtték le. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes tegnap tagadta Donald Trump állítását. „Nem veszítettünk el drónt sem a Hormuziszorosnál, sem máshol. Attól tartok, hogy a Boxer tévedésből saját pilóta nélküli repülőeszközét lőtte le” - közölte Aragcsi. A jelenleg New Yorkban tartózkodó Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter szintén úgy nyilatkozott, nem tud lelőtt iráni drónról. Az USA pénzügyminisztériuma egyébként újabb büntetőintézkedésekkel sújtotta Iránt. Ezúttal Irán nukleáris programjához köthető iráni, kínai és belga illetőségű öt természetes és hét jogi személy került szankciós listára. Steve Mnuchin pénzügyminiszter szerint ez a hálózat segítette Iránt abban, hogy „kulcsfontosságú anyagokhoz jusson nukleáris programjához”. (MTI) Zelenszkij az elnöki posztja után pártját is győzelemre vezetheti (TASR/AP)
