Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-20 / 167. szám
KÖZELET Nőtt a munkanélküliek száma A munkaügyi hivatalok által június végén kínált 93 ezer szabad munkahelyből 46 ezer a főiskolát végzettek számára is elfogadható volt (TASR-felvétel) www.ujszo.com I 2019. július 20. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az iskolaév vége már a júniusi munkanélküliségi adatokra is rányomta a bélyegét: a főiskolások és egyetemisták bejelentkezését követően az elmúlt hénapban 2500-zal nőtt a szlovákiai munkaügyi hivatalok által regisztrált állástalanok száma, miközben a cégek a vendégmunkásokat részesítik előnyben. „Június végén 166 ezer állástalan volt a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában, akik közül egy kedvező ajánlat esetén közel 137 ezren lettek volna képesek azonnal munkába állni. Ez utóbbiak száma az egy évvel korábbihoz képest több mint 13 ezerrel csökkent, idén májushoz viszonyítva azonban nagyjából 2500 fős növekedésről beszélhetünk” - nyilatkozta Marián Valentovic, a Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVR) vezérigazgatója. Hogy az előző hónapok folyamatos csökkenését követően j úniusban 0,09 százalékponttal, 4,97 százalékra nőtt az állástalanok aránya, az Valentovic szerint azzal magyarázható, hogy a főiskolát és egyetemet végzettek egy része már júniusban regisztráltatta magát a munkaügyi hivataloknál. A tavaly júniusi 5,43 százalékos munkanélküliséghez képest évközi viszonylatban azonban még így is. javulásról számolhattak be. „A júniusi növekedés nem számít meglepetésnek, évről évre megismétlődő folyamatról van szó, ekkor jelentkeznek be ugyanis a munkaügyi hivatalok nyilvántartásába a főiskolát és egyetemet végzettek. A lényeg, hogy éves viszonylatban tovább jávult a helyzet. A főiskolát végzettek már korábban is könnyebben találtak munkát, ráadásul ez a trend az elmúlt időszakban tovább javult” - mondta Ján Richter munkaügyi miniszter. Míg a főiskola elvégzését követő egy éven belül 2015-ben a végzősök 3,7 százaléka volt képtelen elhelyezkedni, tavalyra ez az arány 1,7 százalékra csökkent. Richter szerint az sem mellékes, hogy a munkaügyi hivatalok által június végén kínált 93 ezer szabad munkahelyből 46 ezer a főiskolát végzettek számára is elfogadható volt. „Van mit kínálnunk, így a főiskolákból kikerülők viszonylag gyorsan elhelyezkedhetnek a munkapiacon” - tette hozzá Richter. A miniszter is elismeri azonban, hogy a munkaügyi hivatalok által regisztrált szabad munkahelyek száma nem teljesen pontos. „A gyakorlat azt mutatja, hogy ugyanazt az állásajánlatot gyakran a cégek és a munkaerő-közvetítő ügynökségek is bejelentik, vagyis ugyanaz az ajánlat kétszer is megjelenik a nyilvántartásban. Minden negyedik betöltetlen álláshely ilyen. A valóságban így a jelzettnél kevesebb szabad munkahely lehet” - mondta Richter, aki szerint erre a problémára a munkáltatókkal együtt igyekeznek megoldást találni. Akadozik azonban a munkáltatók és a munkaügyi hivatalok együttműködése is. „Csaknem 21 ezer olyan esetről tudunk, amikor a munkáltató ugyan bejelentette a szabad munkahelyet a hivatalnál, a betöltésénél azonban már nem működött együtt a hivatallal” - nyilatkozta Richter. A tárcavezető szerint ennek az egyik magyarázata az lehet, hogy a cégek a bejelentett szabad munkahelyeket a hazai állástalanok helyett vendégmunkásokkal szeretnék feltölteni. Hogy ez utóbbi lehet a fő ok, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a szabad álláshelyek csaknem 80 százalékánál a munkáltatók jelezték: az adott állást vendégmunkásokkal is be lehet tölteni. „A vendégmunkások korlátlan behozatalát visszautasítjuk. Ez utóbbiakat csak olyan állásoknál kellene foglalkoztatni, amelyeket nem tudunk betölteni hazai munkaerővel” — tette hozzá Richter. (mi, tasr) I 3 D4/R7: pert indít a kivitelező az állam ellen Pozsony. Még csak épül a D4- es körgyűrű és az R7-es gyorsforgalmi út, ám a kivitelező már készíti az állammal szembeni bírósági beadványt - közölte tegnap a Denník N lap. „A kivitelező formálisan megkezdte a per előkészítését. A nemzetközi döntőbíróság ebben az esetben a Court of Arbitration lesz. A kártérítés összegéről egyelőre nem született döntés” - igazolta tegnap a közlekedési minisztérium. A kivitelező azt nehezményezi, hogy a projekt aláírása után, 2016-ban nem tudták elkezdeni az építkezést, ugyanis az állam nem tudta rendezni felvásárolni és átadni a leendő útszakaszok alatti telkeket, ami miatt az egész építkezés is késlekedett. Ezt maga a közlekedési minisztérium sem tagadta. Az építkezés befejezésének időpontja ennél a projektnél azért is fontos, mert az állam csak azután kezdi törleszteni az út árát, miután a kivitelező átadta a forgalomnak. Bárminemű késlekedésjelentős veszteséget és anyagi problémákat okozhat a kivitelezőnek. A szerződés szerint az utat 2020-ig kellene befejezni, ám már most biztos, hogy ezt az időpontot nem sikerül betartani. A projekt egyetlen része, amelyet korábban megnyithatnak, az R7-es gyorsforgalmi út. „Az építő szerint az R7-est már jövő tavasszal átadhatjuk a forgalomnak, ám ehhez be kell fejezni a kulcsfontosságú keteleci kereszteződést” - nyilatkozta múlt héten lapunknak Érsek Árpád közlekedési miniszter. (dp) „Régiónk sokadrangúként van kezelve" DEMECS PÉTER Elhatárolódik Érsek Árpád (Híd) közlekedési miniszter azon állításától, mely szerint a komáromi elkerülő út projektje egy évig állt különösebb indoklás nélkül az önkormányzatnál. Meggyőződése, hogy Komárom és Nyitra között elkerülhetetlen az úthálózat bővítése, s hogy egy gyorsforgalmi út megépítése is indokolt lenne a szakaszon. Komárom polgármesterével, Keszegh Bélával beszélgettünk. A közlekedési miniszter azt állítja, hogy Komárom és Nyitra között nem olyan sűrű a forgalom, hogy indokolt lenne a gyorsforgalmi út megépítése. Egyetért ezzel a véleménnyel? Elsősorban azt javasolnám a miniszter úrnak, hogy a nap forgalmasabb részén jöjjön el, és próbálja ki. De arra kérném, hogy ne szirénázó miniszteri BMW-vel. Emiatt fogadtak el közös határozatot a járás településeinek polgármesterei közösen Otokar Klein érsekújvári polgármesterrel és Milan Belica nyitrai megyefőnökkel. Nem segítene, ha a jelenlegi utat kiszélesítenék, s minőségi elsőrendű utat építenének meg a szakaszon? Két szempontot érdemes hangsúlyozni. Az egyik az egyre nagyobb ' terhelés. Másrészt ez a szakasz az észak-déli folyosó része lehet, ami gazdasági előnyökkel jár. Abban bízunk, hogy ezt egy magyar miniszternek nem kell bizonygatni, de sajnos a komáromi régió most is sokadrangúként van kezelve. Azt gondolom, hogy magáért beszél, mikor már Milan Belica is azzal érvel, milyen óriási aránytalanságok vannak a fejlesztések terén, és ez a régió továbbra sem kap elég figyelmet. Milyen megoldást lát a jelenlegi közlekedési helyzet megoldására? Jó lenne, ha ezen a téren az arányosság és a szakmaiság érvényesülne, ami sajnos az elmúlt évekre nem volt jellemző. És ez nemcsak az R8-ast érinti, hanem több olyan tevékenységet, amit közvetve a közlekedési tárca felügyel. Említeném a kikötő kezelését, a vasút fejlesztését, vagy az útkezelő vállalatot, amely teljesen elhanyagolta a város egyetlen északi bejáratát, aVág-hidat, most pedig olyan korlátozások vannak érvényben, amelyek az egész régiót befolyásolják. Egy évig tart majd alátámasztani a hidat, és bizonytalan ígéretekhez kötődik a felújítás. Ha már gyorsforgalmi utat nem építenek délen, legalább a meglévő szakaszokról gondoskodjanak. Érsek szerint az R8-as elhúzásáról Komáromig nem volt korábban szó. Keszegh Béla (Képarchívum) Akkor érdemes lenne rákeresni az interneten, hogy Bastmák Tibor ezzel kapcsolatosan mit nyilatkozott. Egy történelmi lehetőségnek nevezte. De ez az ígéret mostanra elszállt, most már csak az elkerülő útról van szó. Itt is erősen kérdéses a szakmaiság, a híd lassan kész lesz, az elkerülő út pedig teljesen bizonytalan. A miniszter szerint a városi önkormányzaton egy évig ott állt a komáromi elkerülő út projektje, különösebb indoklás nélkül. Miért? A tárca vezetője azt nehezményezte, hogy erre a hátráltatásra senki sem panaszkodott... A miniszter urat ebben pontosítanom kell. Az új területrendezési terv elfogadása húzódott, de a korábbi változatban is szerepelt a nyomvonal, így semmi ok nem volt a várakozásra. Ugyanakkor megjegyezném, hogy az elkerülő út környezetvédelmi engedélyezésén (EIA) hónapokig ült a környezetvédelmi minisztérium, a város levélben sürgette a folyamatot. Közel egy év után, mikor már a zárójelentést kellett volna csak kiadni, megszüntették az egész folyamatot, majd a járási szervnek adták át, ahol újra nekifutnak. így valóban bizonytalan az elkerülő út megépülése, és újra maradnak a választás előtti ígéretek.
