Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-20 / 167. szám
4 RÉGIÓ 2019. július 20.1 www.ujszo.com Tűzoltóautót kapott öt település MAROSI BIANKA Tűzoltóautókat adott a Galántai járás öt településének a belügyminisztérium. A nemeskajali, a nagymácsédi, a nemeskosúti, a vízkeleti és a nagygurabi önkéntes tűzoltók azonnal a helyszínre siethetnek, ha tűzvész vagy természeti katasztrófa sújtja a települést. Lancz István, Nagymácséd polgármestere elmondta, a múlt század 30-as éveiben alapították az önkéntes tűzoltóegyletet a faluban, mely az 1990-es évekig működött. 2016-ban mintegy 20 önkéntes tűzoltó alapította meg újra a szervezetet. Addigra a korábbi felszerelés elavult, így tavaly a belügyminisztérium pályázatának köszönhetően a régi tűzoltókocsit sikerült felújíttatni, korszerűbbé tenni, mint eredeti állapotában volt. Az autóparkot egy árvízvédelmi utánfutóval is kiegészítették. Időközben a tűzoltószertár is elkészült, hamarosan átadják. A belügyminisztérium 30 ezer eurós támogatását a község további 120 ezer euróval egészítette ki. „Az önkéntes tűzoltók nagyjából fele a községi hivatal alkalmazottja, és ha tűz van a faluban, ők az elsők, akik kimennek a helyszínre” - fogalmazott a polgármester. Az új tűzoltóautó öt év múlva lesz a község tulajdona. Lancz István hozzátette, a község az újraalakulástól kezdve támogatja a tüzoltószervezetet. Vízkeleten 2013-ban alakult meg újra az önkéntestűzoltó-szervezet. Az új tűzoltókocsival érdemi munkát tudnak végezni. Nagy Pál polgármester örül, hogy egy új közösség van kialakulóban a településen, hiszen a tíztagú csapathoz már gyerekek is csatlakoztak, akik képviselhetik a települést a tüzoltóversenyeken. Az önkormányzat technikai eszközökkel, egyenruhával és egyéb felszereléssel támogatja az önkénteseket. Nemeskajalon az 1940-es években alakult meg az első önkéntes szervezet, tavaly alakult meg újra. „Az egykori gyűjtőudvar helyén szeretnénk az új tűzoltószertárt felépíteni, mivel a régi helyén már szabadidőközpont működik” - nyilatkozta Madarász Péter alpolgármester. A belügyminisztériumtól 30 ezer euró támogatást kaptak az építkezésre, de egy nagyobb önrésszel is ki kell egészíteni a keretet. Az alpolgármester abban bízik, hogy közösségteremtő ereje is lesz annak, hogy - jelenleg 12 taggal - ismét működik a tűzoltócsapat. „Nemeskajal kis falu, már a sportszervezet is megszűnt, ezért szeretnénk a tűzoltók köré csoportosítani minél több fiatalt és idősebbet, és visszahozni a sportot is a település életébe” - zárta Madarász Péter. Az új tűzoltókocsival érdemi munkát tudnak végezni (A szerző felvétele) Útlezárás Dunaszerdahelyen DUNASZERDAHELY Felújítják a Kukucín utca egy részét, ezért hétfőtől nem járható az autóbusz-állomásra vezető gyalogos szakasz. Az önkormányzat tájékoztató honlapján olvasható közlemény szerint július 22-től hetekig lezárják a szakaszt. Az időjárástól függően augusztus első felében befejeződhet a felújítás. Teljes szélességében megbontják az utat, feltörik és lecserélik a térköveket, ezért a rekonstrukció ideje alatt lezárják az utat a forgalom elől. A Kukucín utca ezen szakaszán főként gyalogosok járnak, ez köti össze a városközpontot az autóbusz-megállóval és a vonatállomással. Több üzlet is van a mintegy 250 méter hosszú szakaszon, a város a gyalogosok és az üzlettulajdonosok türelmét kéri. A gyalogosok a Jesensky utcán kerülhetik ki a korlátozást, így azonban néhány perccel tovább tart az állomásra vezető út. (béva) Pozsonyban csak a lakások 0,2 százaléka az önkormányzaté (TASR-felvétel) Bérlakásokat is építenének Pozsonyban Egy éven belül elkezdődhet a bárlakásprogram, amelynek keretében néhány éven belül több száz önkormányzati tulajdonú lakással számolnak. POZSONY Év végéig legalább két válságlakást alakítana ki a főváros önkormányzata azoknak a lakosoknak, akik valamilyen váratlan esemény miatt az utcára kerülnének. Emellett tíz lakást is felújítanak. A magisztrátus a veszélyeztetett csoportok lakhatási gondjainak megoldásáért felmérte az önkormányzat tulajdonában levő szállók állapotát. Kiderült, hogy az évek óta elhanyagolt szállókban nem tudnak megfelelő feltételeket nyújtani a lakóknak. Jelenleg két önkormányzati szálló üzemel a fővárosban, közel hatszáz embert tudnak elszállásolni, de jóval nagyobb az igény a szolgáltatás iránt. Mivel kevés a hely, és ami van, az sem felel meg az elvárásoknak, több ezer kérvényezőnek nem tudnak szállást adni. Égy új csoport foglalkozik a legégetőbb lakhatási gondok orvoslásával, amelyben gyerekekkel, hajléktalanokkal és szociális lakásokkal foglalkozó szakértők kaptak helyet. A város honlapján olvasható tájékoztatás szerint tíz lakást felújítanak. Az önkormányzat tulajdonában levő, jelenleg lakatlan ingatlanokat már tavasszal átadnák a rászoruló családoknak. A terv megvalósításában együttműködnek a civil szektorral, amelynek képviselői segítenék a bérlőket. Emellett még idén legalább két ún. válságlakást is kialakítanának. Itt olyan családok kaphatnának szállást, amelyek rendkívüli esemény - például tűzvész, vagy a családi helyzet változása - miatt az utcára kerülnének. A magisztrátus rámutatott, hogy a környékbeli fővárosokhoz viszonyítva Pozsonyban elmaradott a bérlakás-politika. Bécsben a lakások 60 százaléka önkormányzati bérlakás, Pozsonyban ez az arány csak 0,2 százalék. Az új munkacsoport ezzel a kérdéssel is foglalkozik, az ő feladatuk megtalálni a bérlakások helyét. A tervek szerint egy éven belül néhány tucat bérlakást építenének, a következő években pedig több százzal bővítenék a hálózatot. (béva) A nyelvtörvényről tárgyaltak a polgármesterek a kormánybiztossal MAROSI BIANKA A legnagyobb hiányosságok a kisebbségi nyelvek védelméről szélé törvény betartásával a Galántai és a Vágsellyei járásban az élet- és vagyonbiztonság veszélyeire figyelmeztető táblákkal tapasztalható. Az önkormányzatok igyekeznek felszámolni a hiányosságokat. EHEZEEI Galántán találkozott a régió polgármestereivel Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos. A kisebbségi nyelvi jogok betartásáról tanácskoztak a Galántai és a Vágsellyei járás polgármesterei. A kormány január elején fogadta el a kisebbséginyelv-használatról szóló jelentést, melynek feladata az volt, hogy feltérképezze a nyelvi jogok betartását, illetve be nem tartását. A jelentés több hiányosságot megállapított a törvény gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. A kormánybiztos azért is szervezett országszerte több ilyen találkozót, hogy segítsen az önkormányzatoknak megszüntetni a hiányosságokat. Országos viszonylatban a Vágsellyei járásban az átlagnál valamivel rosszabb a helyzet: a legtöbb hiányosság az élet- és vagyonbiztonság veszélyeire figyelmeztető tábláknál tapasztalható. A Galántai járásban sem sokkal jobb a helyzet. Bukovszky László kifejtette, a kisebbségi nyelv védelme nem korlátozódhat a négy fal közé, hanem a hivatalokban is érvényesülnie kell. A galántai találkozót Gogh Ferenc, a Galánta-Vágsellye régióbeli Városok és Falvak Társulásának elnöke, Nagyfodémes polgármestere szervezte. Kifejtette, kiderült, hogy a polgármesterek általában tisztában vannak a parlament által 2012-ben elfogadott törvénnyel, és be is tartják. Nagyfödémesen ritkán fordul elő, hogy a lakosok magyarul nyújtanának be kérvényt a községi hivatalba, mivel a település egyre közelebb kerül a nyelvhatárhoz. „Közel van Pozsony és Nagyszombat, az emberek jól tudnak szlovákul, ezért nem tartják fontosnak, hogy anyanyelvükön töltsenek ki például egy formanyomtatványt, automatikusan szlovákul intézik az ügyeiket, mert úgy szokták meg” - fogalmazott Gogh Ferenc. Hozzátette, természetesen nem okoz gondot a hivatal alkalmazottainak, hogy a törvény értelmében két nyelven válaszoljanak a magyar nyelven megírt kérelmekre, de nagyon ritka az ilyen eset. Az önkormányzatok Gogh Ferenc véleménye szerint általában nem hívják fel külön a lakosság figyelmét arra, hogy lehetőségük van magyar nyelven is intézni az ügyeiket, mert az többletmunkával jár, és vannak olyan települések, ahol gondot okoz a hivatal alkalmazottainak a magyar szakkifejezések használata. Kovács Lajos, Alsószeli polgármestere úgy véli, azért volt hasznos a találkozó, mert a törvény azon részeire is felhívta a résztvevők figyelmét, amelyek talán elkerülték a polgármesterek figyelmét. Ilyen például az, hogy szlovákul és magyarul is ki kell tenni figyelmeztető táblát az építkezési területen. A polgármester abban nem lát problémát, hogy a kérvényekre két nyelven válaszoljanak a hivatalban, hogy a formanyomtatványokat két nyelven nyomtassák ki, vagy a község honlapja kétnyelvű legyen. Ami véleménye szerint egy kisebb település számára már gondot okozhat, hogy minden információs táblát kétnyelvűsítsenek. Néhány helyen még szlovák nyelvű táblák sincsenek a település középületein - akár azért, mert a régiek elkoptak, és azok pótlása, illetve kihelyezése két nyelven nem kis kiadást jelent a településnek. Javasolta a kormánybiztosnak, hogy alakítsanak ki egy támogatási rendszert, melynek segítségével a községek anyagi támogatást igényelhetnének a táblák, feliratok elkészítésére. „Az a gond, hogy alkotunk egy törvényt, de nincs hozzárendelve pénzügyi háttér, és a községeknek kell megtenniük, a kiadásokat vállalva, amit a törvény előír” - mutatott rá a polgármester.
