Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-13 / 161. szám
6 I 2019. július 13. I www.ujszo.com Salvini: pácban a populista Olaszországban hivatalos nyomozást indítottak Salvim esetleges orosz finanszírozása miatt A belügyminiszter pártvezér populista szólamokkal csábítja a híveit (tasr/ap) RÖVIDEN Iráni ellenzéki célpontokat lőttek Bagdad. Iráni fegyveres ellenzéki célpontokat támadott áronokkal és rakétákkal Iraki Kurdisztánban az iráni Forradalmi Gárda a Tasnim iráni félhivatalos hírügynökség szerint. A Forradalmi Gárda közleményben tudatta, hogy a szerda óta tartó csapásokban több „terrorista” is megsebesült. A fegyveres alakulat a közelmúltban Irán nyugati és észak-nyugati területén „ellenforradalmi csoportok által végrehajtott terrorcselekmények” nyomán támadta az ellenzéki csoportok kiképzőközpontjait Iraki Kurdisztánban. (MTI) Gyerek robbantotta fel magát Kabul. 13 éves gyerek robbantotta fel magát a kelet-afganisztáni Nangarhar tartományban egy esküvőn, a merényletnek legalább öt halottja és több mint 40 sebesültje van. Rendőrségi források szerint az esküvőt egy kormánybarát milícia parancsnokának a családjában tartották. A pakisztáni határhoz közeli Nangarharban több szélsőséges iszlamista fegyveres csoport is aktív, itt található az Iszlám Állam egyik központja is. (MTI) A brazil elnök fiának adna munkát ÖSSZEFOGLALÓ Róma. Olaszországban hivatalos ügyészi vizsgálat indult, hogy rószesült-e illegális finanszírozásban Moszkvától a Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter Liga nevű pártja. „Megvizsgáljuk az ügyet, hogy megnézzük: történt-e bűncselekmény” - mondta Francesco Greco milánói főügyész. Greco hivatala egy lehetséges „nemzetközi korrupciós” bűncselekményt vizsgál, és már kihallgatásokat is tartottak. A The Guardian brit napilap úgy tudja, már hónapokkal ezelőtt nyomozást indítottak Salvini esetleges orosz finanszírozása miatt korrupció gyanújával. A Buzzfeed hírportál szerdán arról számolt be, hogy Gianluca Savoini, Salvini korábbi szóvivője illegális finanszírozásról szóló megállapodásokról folytatott megbeszéléseket orosz tisztségviselőkkel. A Buzzfeed birtokában van egy felvétel egy október 18-i moszkvai, Savoini és öt másik - két olasz és három orosz meg nem nevezett ember közötti találkozóról. pénzt juttatni a Ligának. Salvini az említett időpontban Moszkvában tartózkodott. A felvétel tanúsága szerint a résztvevők egy olyan üzletről tárgyaltak, amelynek lényege az volt, hogy Salvini pártja 4 százalékot kapna az ENI olasz energiacégnek eladott orosz kőolaj árából, mintegy 65 millió dollár értékben. A cikk szerint Savoini a felvételen név szerint említi Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is, ráadásul kellemetlen kontextusban. A moszkvai beszélgetés alapcélját már a legelején kimondja a Liga egyik vezető tanácsadója: „Meg akaijuk változtatni Európát. Az új Európának közel kell kerülnie Oroszországhoz, mert vissza akaijuk szerezni szuverenitásunkat.” Azután az olasz politikus felsorolja, hogy kikre akarnak es tudnak számítani az oroszpárti nyomulásban: a Fideszt is a moszkovita pártok között említi Salvini embere. Salvini a Facebook közösségi oldalon ismét tagadta, hogy pénzt kapott Moszkvától, azt állítva, hogy amit ottani útjai során kapott, azok orosz játékbabák, valamint egyéb gyerekjátékok voltak lánya számára. Az olasz belügyminiszter fogadkozott, beperli a Buzzfeedet. Az olasz miniszterelnök-helyettes egyébként híres oroszbarát, aki többször is csodálattal beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökről, és elítélte az Oroszországgal szembeni nemzetközi szankciókat. A tavaly óta hatalmon lévő, az olasz közvélemény-kutatásokat jelenleg vezető Liga pártnak hivatalos együttműködési megállapodása van az oroszországi politikát uraló Egységes Oroszország nevű párttal. Februárban a L'Espresso című olasz hetilap vádolta Salvinit ugyancsak orosz pénzek elfogadásával. A milánói balliberális lap akkori információi szerint a Liga 3 millió eurót kapott volna az oroszoktól. Matteo Salvini, aki hallatlanul aktív a közösségi médiában, nyílt harcot folytat a migráció ellen, és populista politikájával napjainkban az egyik legnépszerűbb politikus Olaszországban, az orosz kapcsolat miatt nagyon kellemetlen helyzetbe került. Emlékezetes, hogy Heinz- Christian Strache osztrák alkancellár, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezére egy nap alatt megbukott az ún. Ibiza-videó miatt, amely szintén orosz pénzmozgásról szóló beszélgetést rögzített. A szélsőjobboldal orosz pénzelése nem ritka. A francia Mediapart honlap tavaly beszámolt arról, hogy egy orosz-cseh fedőbankon keresztül Moszkva 2014-ben összesen 9 millió eurót utalt Marine Le Pen pártjának. (MTI, azonnali, ú) Koalíciót kovácsol az USA Jönnek az orosz rakéták Brazfliaváros. Jair Bolsonaro brazil elnök közölte, szövetségi parlamenti képviselő fiának ajánlotta fel, hogy az ország washingtoni nagykövete legyen. A 35 éves fiú, Eduardo Bolsonaro azt mondta erre: elfogadja az ajánlatot, és kész lemondani képviselői mandátumáról, ha apja valóban őt jelöli nagykövetnek a vele és Ernesto Araujo külügyminiszterrel való konzultációja után. Jair Bolsonaro elnök több családtagját is kinevezte hivatalos tanácsadójának. (MTI) Botrány miatt távozik a miniszter Washington. Lemondott Alexander Acosta, az US A munkaügyi minisztere az Epsteinbotrány miatt. A 66 éves Jeffrey Epstein milliárdos üzletember ellen hétfőn emeltek vádat emberkereskedelem és szexuális visszaélések, köztük kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális visszaélések miatt. Epsteint 2008-ban egyszer már elítélték szexuális visszaélésekért, az enyhe büntetés meghozatalakor Acosta volt az egyik ügyész. (MTI) Boszniai soros elnök a népirtásról Szarajevó. Mítosznak nevezte a srebrenicai mészárlást Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja. „Ahogyan a szerbeknek van koszovói mítoszuk, ők (a bosnyákok) srebrenicait csinálnak, mert nincs komoly nép mítosz nélkül” - mondta Dodik a 8000 áldozatot követelő népirtásról. (MTI) Washington. Washington nemzetközi koalíciót szeretne a szabad hajózás biztosítására a Perzsa-öböl térségében - erősítette meg szenátusi meghallgatásán Mark Milley tábornok, akit Donald Trump amerikai elnök tavaly decemberben jelölt a vezérkari főnökök egyesített bizottsága új vezetőjének. Reménye szerint ez a koalíció heteken belül összeáll. „A koalíció többi tagországával megpróbálunk majd katonai kíséretet biztosítani a kereskedelmi hajóknak” - mondta a tábornok a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságában. Ezzel megerősítette azt, amit Joseph Dunford tábornok, a vezérkari főnökök bizottságának jelenlegi vezetője jelentett be. Dunford arról tájékoztatott, hogy tárgyalások folynak a szövetségesekkel a tervezett koalícióról, amely biztosítaná a hajózás szabadságát a Hormuzi-szorosban és a Báb el- Mandeb-szorosban. A Bahreinban állomásozó 5. flottája révén az Egyesült Államok „döntő szerepet” játszik a hajózás szabadságának biztosításában e stratégiai fontosságú térségben - hangsúlyozta Dunford. Mark Milley közölte, ha a szenátus megszavazza a jelölését, akkor az elődje által kezdett munkára épít, vagyis folytatja az országos védelmi stratégia megvalósítását, és különös figyelmet fordít a Kína és Oroszország jelentette fenyegetésekre. A világűr katonai felhasználásának fontosságát is említette, és kiemelte, több beruházásra van szükség a mesterséges intelligencia és a hiperszonikus fegyverek fejlesztése terén. (MTI) Ankara. A török védelmi minisztérium szerint tegnap megérkeztek az Ankara külterületén fekvő Mürted légitámaszpontra annak a 400 km hatótávolságú, orosz Sz-400-as légvédelmi rendszernek az első alkatrészei, amelynek beszerzése miatt az elmúlt hónapokban a török-amerikai viszony egyre feszültebbé vált. Az orosz rakétaelhárító ütegek ügye miatt az Egyesült Államok a közelmúltban ultimátumot intézett Törökországhoz. Patrick Shanahan korábbi megbízott amerikai védelmi miniszter Hulusi Akar török védelmi miniszternek címzett levelében arra szólította fel Ankarát, hogy lépjen vissza az orosz rakétarendszer beszerzésétől, különben az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) július 31-ével véget vet a török pilóták kiképzésének az F—35- ös program keretében, a harci repülőgéppel kapcsolatban álló török személyzetnek pedig el kell hagynia az Egyesült Államokat. A Pentagon azt is kilátásba helyezte, hogy Washington felbontja az amerikai gyártmányú F-35-ösök eladására vonatkozó török-amerikai megállapodást, továbbá véget vet a török cégek részvételének a vadászbombázók fejlesztésében. A kérdés június végén a legmagasabb szinten is napirendre került a két fél között, amikor Donald Trump amerikai elnök Recep Tayyip Erdogan török elnökkel találkozott a világ 19 legnagyobb gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport oszakai csúcstalálkozóján. (MTI) Biden exalelnök örök békét ígér a Közel-Keletnek Joe Biden volt amerikai alelnök, a Demokrata Párt egyik elnökjelölt-aspiránsa azt ígérte egy kampányrendezvényen, hogy ha elnökké választják, „mindörökre megszűnnek a háborúk" Afganisztánban és a Közel-Keleten. Washington. A kizárólag külpolitikai kérdéseknek szentelt beszédben Joe Biden azt ígérte: az ő elnökségével Amerika ismét vezető szerepet játszik majd az autoriter rendszerek és a globális bizonytalanság elleni küzdelemben, ami szerinte most, Donald Trump elnöksége alatt nem így van. Trump elnök „Amerika az első” mottójú politikáját háborús hangulatúnak, rövidlátónak és hozzá nem értőnek minősítette, és szerinte ez a politika ve-Joe Biden kampányol (tasr/ap) szélybe sodorja az Egyesült Államok érdekeit és a demokráciát világszerte. „A világ demokráciái azt várják Amerikától, hogy álljon ki azon értékek mellett, amelyek egyesítik őket. Trump mintha egy másik csapatnak volna a tagja” - mondta Biden. Úgy véli, hogy az elnök „a hiúságára apelláló diktátorokat ölel magához”, és erősíti világszerte a nacionalizmust, az idegengyűlöletet és az elszigetelődés politikáját. Beszédében Biden azt állította: „a világ nem tudja megszervezni önmagát, szükség van az amerikai vezető szerepre”. Leszögezte, hogy elnöksége esetén Washington nem csak visszatérne az Egyesült Államok második világháború utáni hagyományos szerepéhez, hanem a 21. század problémáinak megoldására használná hatalmát és befolyását. Ilyen sürgető gondnak minősítette a klímaválságot, a multilateralizmust felváltó új kereskedelmi egyezményeket és az atomfegyverek terjedését. Mindehhez - mint mondta - az Egyesült Államok vezette globális szövetségi rendszerre lenne szükség. „Ha az Egyesült Államok nem vállal vezető szerepet ezekben az erőfeszítésekben, akkor valamely más nemzet lép majd a hatalmi vákuumba, vagy senki, és akkor eluralkodik a káosz” - állította a volt alelnök. Biden azt ígérte, hogy véget vet az Afganisztánban és a Közel- Keleten folyó „végtelen háborúknak”. Biden 1991-ben nem támogatta az iraki erők kiűzését Kuvaitból és 2001-ben Afganisztán lerohanását. A 76 éves politikus pár héttel ezelőtt a nyilvánosság előtt azt ígérte meg, hogy amennyiben őt választják elnöknek, akkor sikeresen gyógyítani fogj ák a rákbetegséget is. (MTI)
