Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-13 / 161. szám
www.ujszo.com | 2019. július 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Gyorsabb, mint a porse A száz éve leigázott szlovák anyuka a homokozónál N emrég írtam egy szülőről, aki miután meghallotta, hogy a homokozóban magyarul beszélek a két és fél éves unokámmal, kioktatott, hogy a magyar várakban a szlovákok számára csak egy szoba létezett: a börtön. Most újra találkoztam vele. Muszáj elmesélnem. A találkozás nem nagyon lepett meg. Ugyanazon a játszótéren nem meglepő ugyanazokkal a szülőkkel találkozni. Kicsit számítottam is rá, ezért felkészültem. Persze végső soron nem kell, hogy az ember mindenre reagáljon, amit mondanak neki, de én úgy döntöttem, hogy ha megint szóba kerül a téma, nem fogom ignorálni. Nem is kellett sokáig vámom. Az unokám épp fennhangon magyarázta, hogy a „motor az nagyon gyors, az a leggyorsabb, gyorsabb, mint a porse”, amikor láttam, hogy a nő elindul felénk. Aztán elmondta szinte szóról szóra ugyanazt, mint múltkor. Ez kicsit meglepett. Mondtam is neki, nagyon kedvesen, hogy ezt már egyszer elmagyarázta nekem, nagyjából három hónapja. Ettől meg ő lepődött meg. Nem tudom, azért-e, mert elfelejtette (bár ezt nem hiszem, abban a városrészben ugyanis biztosan nincs több magyar kisgyerek), vagy azért, mert azt hitte, én felejtettem el. De feltalálta magát. Igen, mondtam, így ő, mert ez így van, a magyarok leigázták a szlovákokat. Mikor, kérdeztem. Hát, amikor még nem létezett az önálló Szlovákia. Na jó, de mikor volt az, forszíroztam tovább. Hát régen, válaszolta. De milyen régen? Hát az teljesen mindegy, hogy mikor, mondta. Szerintem meg nem mindegy, kötöttem az ebet a karóhoz, ezért kérem válaszoljon: tíz éve, száz éve, kétszáz éve? Jó, akkor száz éve, szögezte le. És maga szerint én hány éves vagyok, elmúltam már száz? Ez meg hogyan jön ide, nézett rám mérgesen. Hát úgy, hogy bár nem vagyok fiatal, azért száz még nem múltam, épp ezért kérem, ne ismételje nekem ezeket a dolgokat. Hiszen én biztos, hogy nem nyomtam el egyetlen szlovákot sem, s hogy az őseim tettek-e ilyet, azt nem hiszem, mert nincs róla tudomásom, hogy várkastélyban laktak volna. Voltak viszont későbbi rokonaim, akik maguk emelhetnének panaszt ilyen-olyan bánásmódok miatt, ha még élnének. A legrégebbiek, akikről tudok, meg nem is voltak mind magyarok. Képzelje, az egyik oldalon szerb őseim is vannak. Tényleg? Ezen elcsodálkozott. És maga honnan tudja, hogy nem voltak-e véletlenül magyar ősei, kérdeztem. Ezzel akaratlanul is felpaprikáztam. Az biztos, hogy nem voltak, mondta ellentmondást nem tűrő hangon. Nem is mondtam ellent, mert minek. Meg aztán hirtelen otthagyott, visszament a kocsiban alvó kisbabájához. Azóta egyszer találkoztunk. Odavezette a homokhoz a totyogó kisfiát. Nagyon aranyos, mondtam. Elmosolyodott. Aztán váratlanul kibökte, hogy az egyik üknagyanyja állítólag csak magyarul tudott. Ézek szerint készült a találkozásunkra. Horvátország hivatalosan is kérvényezte az euró bevezetését (Lubomír Kotrha karikatúrája) A globális felmelegedés ördögi köre Még több energiára lesz szükség, hogy ellensúlyozzuk s klímaváltozást. Még egy mérsékelt globális felmelegedés is növelni fogja az energiaszükségletet a világon 2050-re - mutatták ki klímakutatók a Nature Communications tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban. Huszonegy klímamodell hőmérsékleti előrejelzését, a népességnövekedés, továbbá öt társadalmigazdasági forgatókönyv előrejelzéseinek adatait felhasználva készítettek globális elemzést arról, miként alakul az energiaszükséglet 2050-re. Kimutatták, hogy mérsékelt felmelegedés esetén 11-27 százalékkal növekedhet a globális energiaszükséglet 2050-re, egy erőteljesebb felmelegedésnél 25-58 százalékkal. A trópusok nagy térségeiben, csakúgy mint Dél-Európában, Kinában és az Egyesült Államokban lesz a legnagyobb mértékű a növekedés. A hűtés (légkondicionálók) igénye okozza majd a legnagyobb változást az energia iránti keresletben. A növekedés mértéke több bizonytalan tényezőtől függ, köztük az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának jövőbeli alakulásától, valamint a népességnövekedés és a jövedelemjövőbeli alakulásától. „Ha a felmelegedés növeli az energia iránti keresletet, és ez üvegházhatású gázok kibocsátásának további növekedését idézi elő, a növekvő energiaszükséglet a légkondicionálók használata miatt még nehezebbé és költségesebbé teszi a globális felmelegedés mérséklését” - mondta Sue Wing, a Bostoni Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője. Egy közelmúltban közzétett jelentés szerint a világ energiaszükséglete 2,9 százalékkal nőtt 2018-ban. A kőolaj és a földgáz biztosította az elektromos energia előállításának legnagyobb részét világszerte, míg a napenergia és a szélenergia 10 százalékot tett ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése alapján. Ä kutatók szerint a légkondicionálók piaca robbanásszerűen fog növekedni, például Indiában, ahol ma mintegy 30 millió készüléket használnak, de 2050-re egymilliárdra nő a számuk. Globálisan az ilyen berendezések háromszor több energiát fognak felhasználni 2050-re az IEA szerint. (MTI) Lengyel-magyar határ újra SZOMBATHY PÁL A milyen randán tomboltak a lengyel fociultrák szerdán este Pozsony belvárosában, olyan szép példát mutattak másnap az erőszak ellentétjéből, a békéből Dunaszerdahelyen. A futball: háború. De a futball béke is. Háború és béke. Attól függ, kivel vagy: az ellenséged ellensége szinte mindig a barátod, akár a politikában. Ráadásul a futballban, akár a történelemben, akadnak örök szövetségesek. „Ria-ria, Hungária!” (a Cracovia szurkolói a DAC-stadionban 90 percen keresztül) II. János Pál pápa kedvenc csapata, a krakkói Cracovia ultrái hatalmas botrányt okoztak Pozsonyban, ahol a labdarúgó Európa-liga különféle meccseire utazók keresztezték egymás útjait. A Cracovia vérmes hívei az Ajax huligánjaival a Slovan-Wisla (ez a krakkói riválisa a lengyel nagyváros piros-fehérjeinek) drukkerkoalíció harcosaira vadásztak, míg végül a bolgár Levszki drukkereivel csaptak össze. A randalírozás letartóztatásokba torkollott, naná. „Polska, Polska!” (a DAC szurkolói csütörtökön este) Ehhez képest másnap este a lengyel-magyar örök barátság jegyében békegalambokként szállták meg Dunaszerdahely stadionját. Ä koreográfiák, hatalmas élőképek a DAC-Cracovia EL-párharc előtt felemelőek voltak: lengyel színek, sas és magyar korona a DAC-tábor felett, a lengyel szektor pedig óriási magyar zászlót formált. Kilencven percre mintha Szerdahelyen jött volna ismét létre az ősi lengyel-magyar határ- persze lélekben, elvontan, a sport által, ne tessenek megijedni az ijedősök. Az előző este tombolása után a labdarúgás hátországa másik arcát mutatta, ez valódi Európa-liga volt, két nemzet régi vonzalmainak erőteljes és senki ellen nem irányuló megnyilvánulása. Létezik tehát ez a nem hivatalos, szurkolói sportdiplomácia, szimpátiák vagy éppen régi ellentétek kifejeződése különféle hevülettel és civilizációs formákban. Számomra, aki gyakranjárok Magyarországról DAC-meccsekre a hangulat, a légkör, a szimbolikus erő átélése miatt, erősen szimpatizálva a régió kisebbségi létét büszkén őrző klubbal, nagyszerű érzés volt a fociban kitört békét élvezni ezen az estén. (Ahogyan a foci ősi törvényét, a becsületes, egyenes harcot is elfogadom a mindennapokban.) Abban is reménykedem, hogy a visegrádi országok vezetői képesek lesznek tartós közép-európai összefogásra, világnézettől függetlenül. Az európai politika ugyanis természeténél fogva érdekek bonyolult ütközéseiből áll, a nagyhatalmi erő óhatatlan érvényesülésével, amellyel szemben kívánatos lenne régiónk okos stratégiája. Minden amellett szól, hogy értelmesen közeledjünk egymáshoz. „Az új szlovák elnök asszony szereti, tiszteli, becsüli a magyarokat, az elismerés és tisztelet hangján beszélt a magyarokról.” (Orbán Viktor magyar miniszterelnök a közrádióban) Itt van az új, liberális szlovák államfő budapesti bemutatkozó látogatása, amely az ideológiai különbségek helyett/mellett a kooperációra koncentrált, hangvétele biztató volt. No de lehetünk is derűlátóak, ha a rendszerváltás utáni három évtized szlovák-magyar állami viszonyait vizsgáljuk: inkább egy irányban haladtak a szekerek, aktuális kormánypárti ideológiáktól függetlenül. „Az EU-csatlakozással a V4-es csoport létezésének értelme nem szűnt meg.” (Zuzana Caputová szlovák államfő Budapesten) Caputová nyitottsága, Orbán rutinja és gyakorlatiassága jó kombináció is lehet, meglátjuk. Mindenesetre van egy álmom, nem azért, hogy megvalósuljon: a DAC- arénában a szlovák vendégtábor gesztusként magyar zászlót lenget, a túloldalon szlovákul zeng a köszöntés, közben Krakkóban a Wisla és a Cracovia hívei derűsen söröznek közösen. Hogy néha ne vegyük annyira komolyan a magunk sérelmeit, legalább a játék kedvéért. Nem kell a múltat végképp eltörölni, dehogy: a múltunk az identitásunk. Egyszerűen tanulnunk érdemes belőle, hogy elfogadjuk egymást olyannak, amilyen. Amilyen lehetne. FIGYELŐ Történelmi csúcson az EU népszerűsége Továbbra is történelmi csúcson áll az EU támogatottsága a 28 tagországban - derült ki az Eurobarometer friss felméréséből. Az európaiak 68%-ának határozott meggyőződése, hogy hazájának előnyére vált a csatlakozás, ez a legmagasabb érték 1983 óta. A demokratikus legitimáció szempontjából még jelentősebb, hogy március óta meredeken, 7 százalékponttal emelkedett azok aránya, akik úgy vélik, számít a véleményük az EU-ban (56%). A májusi EP-választáson az öt évvel ezelőttihez képest 7 százalékponttal, 50,6%-ra emelkedett a részvétel, ez 1994 óta a legmagasabb. A fiatalok körében 50%-kal nőtt a részvételi arány. A 24 évesnél fiatalabb válaszadók 42%-a mondta, hogy szavazott, ez az arány 2014-ben még csak 28% volt. Hasonlóan erős volt a részvételi arány a 25-39 éves korcsoportban: 35-ről 47%-ra nőtt 2014-hez képest. A megkérdezettek 52%-a arról számolt be, hogy állampolgári kötelességérzetből ment el voksolni, 25% azért, mert támogatja az EU-t, 18% pedig azért, mert változást kívánt elérni. A választók elsősorban a gazdaság (44%), a klímaváltozás (37%), valamint az emberi jogok és a demokrácia (37%) témáját tartották döntőnek a szavazás során. A válaszadók 16 országban a gazdaságot és a növekedést, 8 országban az éghajlatváltozást nevezték a legfontosabb kérdésnek. „A választók elsősorban azért vettek részt választáson, mert szilárdan támogatják az uniót, és meggyőződésük, hogy számít a véleményük” - mondta David Sassoli, az Európai Parlament új elnöke. (MTI) LAMPL ZSUZSANNA
