Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)

2019-06-29 / 150. szám

8 KULTÚRA 2019. június 29. lwww.ujszo.com Jól megrajzolt családi portré A kassai Rácz családban engedik kibontakozni a kreativitást, bármilyen területen nyilvánul meg JUHÁSZ KATALIN A héten véget ért főbb mint szomszéd - Magyar kulturális napok Pozsonyban egyik leginspiratívabb rendezvénye volt az a beszélgetés, amelyet Csalédi portré címmel ren­deztek a Pozsonyi Magyar Intézetben. Ez egy sorozat része — évente meghívnak egy-egy sokoldalú és tehetséges hazai magyar családot, hogy karrierről, sikerekről és terve­ikről beszélgessenek velük. Tavaly a szenei Bárdos család mutatkozott be, idén pedig a kassai Rácz csa­ládra esett a választás. Remélhetőleg még mindig sokan ismerik Rácz Olivér író nevét, aki többek közt a Puffancs, Göndör és a többieket, generációk kedvenc ha­zai magyar ifjúsági regényét írta. Az ő fiából, Olivérből ismert or­vosprofesszor lett, Katalin lányá­ból pedig háromszoros olimpiai ví­vóbajnok. De a harmadik nemzedék is kitett magáért: Rácz Noémi, az író uno­kája sikeres könyvillusztrátor, ta­valy pedig a Szlovákia legjobb ta­nára verseny közönségdíjasa lett. Férje, Lukács Zsolt képzőművész, népszerű karikaturista, és szintén művésztanár. Annak a középisko­lának az igazgatója, amelyben me­gyei szinten a legnagyobb a túlje­lentkezés. A fokozott érdeklődés egy új tantárgynak tudható be, amelyet a Lukács-Rácz házaspár­nak köszönhetően engedélyeztek Szlovákiában. Fontos a kreativitás Rácz Olivér professzor már a telt házas beszélgetés elején megfogal­mazta a sikeres család „alaprecept­jét”. Szerinte mindenkit hagyni kell kibontakozni, támogatni kell a kre­ativitás minden formáját, azaz nem szabad túlságosan befolyásolni a gyereket abban, milyen területen kíván érvényesülni. A jó példa vi­Elhunyt Bart István Budapest. 75. évében meg­halt Bart István író, műfordító, könyvkiadó. Előbb az Európa Könyvkiadóban szerkesztőként, majd a Corvina Könyvkiadó igazgatójaként dolgozott. Az ez­redforduló után a CEU könyv­kiadóját vezette, szerkesztette a Valóság című folyóiratot, és a Magyar Pen Club főtitkáraként tevékenykedett. A rendszervál­tástól 2008-ig a Magyar Könyv­kiadók és Könyvtelj esztők Egyesülésének első embere, majd örökös, tiszteletbeli elnöke lett. A boldogtalan sorsú Rudolf trónörökös című regényét tucat­nyi nyelvre lefordítottak. Az 1990-ben megjelent Elemér utca három című regényének bővített kiadása idén látott napvilágot. Műfordítóként a brit és amerikai irodalom olyan nagyságainak műveit tolmácsolta magyarra, mint Jack London, Bemard Ma­­lamud, Norman Mailer, Arthur Koestler, Jonathan Franzen vagy F. Scott Fitzgerald. (MTI, k) szont ragadós: ha a gyerek gyakran lát könyvet a szülők kezében, be­lőle is olvasó ember lesz, és ha azt látja, hogy szülei imádják a hivatá­sukat, ő is lelkes, nyitott, kíváncsi és vélhetően szorgalmas lesz azon a területen, amelyet választ magá­nak. Akkor sem szabad megszidni a gyereket, ha például egy marék föl­digiliszta kerül elő a zsebéből, és azt hozza fel mentségére, hogy tanul­mányozni szeretné a viselkedésü­ket. (Egy ilyen „mozgó spagetti­halmot” Rácz Noémi és Lukács Zsolt lánya vitt egyszer haza, akiről tizennyolc éves korára bebizonyo­sodott, hogy komolyan érdekli a biológia, és ezzel kapcsolatos pá­lyára készül.) Tehetség és szorgalom Rácz Katalin úgy került a vívó­terembe, hogy bátyját beíratták PENGE A pisztoly nem hord lefelé Péterfy Gergely regényének cse­lekménye mintegy 80 év esemé­nyeit, a Kassáról a Duna-kanyarba (a fiktív faluba, Herkulesvárra) kerülő Waldstein család három ge­nerációjának történetét tekinti át, NAGY CSILLA KRITIKAI ROVATA Kari, a Waldstein-ház szomszéd­ságában felcseperedő elbeszélő nézőpontjából, közvetlen tapasz­talatai és közvetett ismeretei (el­beszélések, családi dokumentu­mok, fotók, feljegyzések) alapján. A narratív keret - az emlékezés apropója - egy szerelem története, Kari plátói vonzalma a ház „asszo­nya”, Olga iránt. vívni, és a szülőknek egyszerűbb volt a kislányt is ugyanoda hordani. Hamar kiderült, melyikük a te­hetségesebb ebben a sportban. Később, amikor a papa minisz­terhelyettes lett, a család évekre kettészakadt. Kati, az élsportoló az édesapjá­hoz költözött a minisztérium által kiutalt hatodik emeleti kollégiumi szobába, amelyben nyüzsögtek a csótányok, a lift pedig gyakrabban nem működött, mint működött. A mai csúcspolitikusok figyelmébe ajánljuk azt is, hogy apa és lánya a lépcsőzést elkerülendő egy gázre­zsón sütött hasábburgonyát ebédre, és gyakran vacsorára is azt ették. Ha pedig Kati vendéget fogadott, a mi­niszterhelyettes diszkréten bezár­kózott a fürdőszobába, és a kád szé­lén olvasgatott, hogy ne zavarja a fiatalokat. Rácz Katalin szerint Ami miatt Péterfy új regénye az olvasóit rajongóvá tudja tenni, az a szövegvilág rendkívüli gazdagsága és sokrétűsége, valamint hogy a történetelvű elbeszélésbe vetett hitet vissza tudja adni. Az események (elsősorban: a sze­relmek, a barátságok, a családi kö­telékek, a verbális és a fizikai erő­szak dimenziói) szűk fókuszban zsigeri, emberközeli, húsba vágó tapasztalatként vannak jelen, távo­labbról azonban - ahogy a Waldstein-házat benépesítik az antik tematikájú szobrok és fres­kók, a mitológiai történetek és a történelem árnyai - minden vi­szony archetipikus szerepekre és képletekre vezethető vissza, uni­verzális, mágikus determinációk mintázataként (Kari és Olga kap­csolata olvasható Orpheusz és Eu­rüdiké története felől, a Waldstein­­ház bukása pedig bizonyos érte­lemben egy civilizáció pusztulásá­nak a motívuma, amelyet a barbár­ság tipor el). Még távolabbról: olyan családregényről van szó, amely az egyéni sorsok alakulásá­egyébként az élsportban, sőt álta­lában minden területen tíz-húsz százalék tehetség kell, a többi szor­galom, illetve szerencse kérdése, vagyis fontos, hogy az ember jókor legyen jó helyen. Ezt a nézetet a család többi tagjai is osztja. Digitális jövő A Kassai Képzőművészeti Kö­zépiskola (SUV) akkor lett igazán felkapott intézmény, amikor Rácz Noémi és Lukács Zsolt elkezdtek di­gitális grafikát oktatni. A munka­erőpiacon ugyanis pár év alatt ha­talmas lett a kereslet olyan szakem­berek iránt, akik „szabad szemmel” észrevehetetlenek. Például ők terve­zik a mobiltelefonok háttérképeit, különböző netes felületek dizájnját, vagy a számítógépes játékok hátte­reit. A nagy cégeknek jobban megéri középiskolai végzettségű dolgozó­val, az értékrendek, életcélok üt­köztetésével, az ösztönök és komplexusok észszerüség ellené­ben ható működésének érzékelte­tésével óhatatlanul a 20. századi kelet-közép-európai, ezen belül a magyar társadalom átalakulásának mintázatát is megragadja. Szétszá­­lazódnak és felfejthetővé válnak azok az érzékenységek, törések, amelyek a paraszti és az urbánus kultúra, a polgár és a munkás, a ke­let és a nyugat oppozíciójában a 20. század történelmében megmutat­koztak. A polgári életforma deval­válódásának, fúnkciótlanná válá­sának fokozatai éppúgy kirajzo­lódnak a könyvben, ahogy a ha­gyomány vagy a tudomány fogal­mának kiüresedése, a kultúrán ala­puló értékrend porózussá válása, és a műveletlenség és gyökértelenség ellen védtelen, eszköztelen értel­miség kiszolgáltatottsága a meg­alázással szemben. Annak felis­merése, hogy Róma mindig a bar­bárokkal néz szembe; hogy a golyó megöli Puskint, és a pisztoly nem hord lefelé. kát foglalkoztami, ami nem jelenti azt, hogy alulfizetik őket. Lukács Zsolt szerint néhány tanítványuk ha­marosan milliomos lesz. A tantárgy hivatalos engedé­lyeztetése lassú folyamat volt. A képzőművészeti középiskola vég­zősei eközben gond nélkül el tudtak helyezkedni, méghozzá épp a „suba alatt” oktatott digitális grafikának köszönhetően. És mivel a döntés­ben illetékes bizottság egyik tagjá­nak a fia is ilyesmivel foglalkozott, a sorsdöntő értekezleten az illető felállt és kijelentette, hogy erre a tantárgyra igenis szükség van. A Lukács-Rácz házaspár nem a pozsonyi képzőművészeti egyete­men tanulta ezeket a kunsztokat (a 90-es években még nem létezett ilyen terület), hanem az online tér­ben, illetve az interneten rendelhe­tő angol nyelvű tankönyvekből. Mivel RáczNoémi egyik szakja épp az angol, könnyen ment a tanulás. A szakoktatás nagykövete Szlovákia legnépszerűbb tanár­nőjét egyébként pár hete kérték fel, hogy képviselje országunkat az European Vocational Skills Week elnevezésű nemzetközi fórumon, amely a szaktantárgyak oktatásá­nak fontosságát hivatott hangsú­lyozni - legyen szó szakácsokról, fodrászokról vagy éppen grafiku­sokról.. Ez a projekt októberben csúcso­sodik ki Finnországban, Rácz No­émi a Pozsonyi Magyar Intézetben rendezett beszélgetés után két nap­pal már utazott is Brüsszelbe az el­ső egyeztetésre, illetve, hogy talál­kozzon a többi uniós ország szak­­oktatási nagyköveteivel. Mint minden új kihívásról, erről is csil­logó szemmel beszélt, hangsúlyoz­va, hogy a tehetséget minden fron­ton támogatni kell. Noémi ráadásul nemrég illuszt­rátorként is komoly elismerésben részesült: munkáit beválogatták a Gyermekkönyv-illusztrációk Po­zsonyi Biennáléjának (BIB) idei nemzetközi versenymezőnyébe. Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint. Budapest, Pesti Kalligram, 2019,408 oldal. Értékelés: 10/10 Balról jobbra: Lukács Zsolt, Rácz Noémi, Rácz Katalin és Rácz Olivér

Next

/
Thumbnails
Contents