Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-27 / 148. szám
2 I KÖZÉLET 2019. június 27. lwww.ujszo.com Őszig nem lesz teljes az Alkotmánybíróság Bugár Béla szerint csak a nyilvános szavazás során derülhet ki, ki akadályozza a képviselők közül az alkotmánybíró-jelöltek megválasztását (TASR-feivétei) SZALAY HAJNALKA Pozsony. Sikertelenül zárult a keddi alkotmánybírójelöltválasztás is. Bár egy új jelöltet megválasztottak, továbbra sincs meg a kinevezéshez szükséges teljes létszám, így az ország legfőbb szervének munkája még mindig korlátozva van. A választás előtt a koalíciós pártok még egyezségről beszéltek az alkotmánybíró-jelöltekkel kapcsolatban, sőt, feltételezték, hogy öt jelöltet választanak meg, így az összesen 15 jelöltből az elnök már ki tudta volna nevezni a hiányzó hat alkotmánybírót. A szavazás azonban más eredményt hozott: a jelen-ÖSSZEFOGLALÓ Mindössze két nap alatt, nyolc hónappal választás előtt átalakítaná a kampányok finanszírozásának szabályozását a kormány. Pozsony. A koalíciós képviselők dolgozták ki, a kormány pedig gyorsított eljárásba utalta a pártok finan-' szírozását szigorító jogszabálytervezetet. A törvényjavaslat értelmében , megszűnne az a lehetőség, amely lehetővé teszi, hogy a politikai pártok vagy közhivatalért induló személyek kampányát külső támogalévő 147 képviselő egyetlen jelöltet, Pfundtner Editet (Híd), az igazságügyi minisztérium államtitkárát választotta meg. Ezzel tizenegyre növelve az alkotmánybíró-jelöltek számát. Minden rendben? Peter Pellegrini (Smer) kormányfő a tegnapi kormányülés előtt sajnálatát fejezte ki, hogy nem sikerült megválasztani a jelölteket. Továbbra sem gondolja, hogy problémák lennének a koalícióban, és szerinte nagyobb gondot csinálnak a választásból, mint amekkora valójában. Hozzátette, szerinte a titkos szavazás a legjobb, mert ez hozzátartozik a demokráciához, de azt sem fogja ellenezni, ha a parlament a nyilvános szavazás mellett dönt. Az SNS és a Híd is kijelentette, hogy a szeptók is finanszírozzák. A törvény az elfogadás pillanatától lenne érvényes, tehát már a jövő évi választást is nagyban befolyásolhatja. A törvény ezentúl 3,5 millió ettróra korlátozná az adományok, kölcsönök, egyéb, kampányhoz való hozzájárulások összegét. Ez nagyjából megfelel annak az összegnek, amit a parlamentbe jutott pártok kapnak az állami költségvetésből. Ezzel a parlamenten kívüli pártok kerülnének hátrányba, hiszen az állam meghatározná, hogy adományokból legtöbb 3,5 millió eurót kaphatnak. A Denník N összesítése szerint a legerősebb pártnak számító Smer a 2016-os választáson elért eredményért 16,7 milliót kapott az áltemberi szavazásnak nyilvánosnak kellene lennie. Bastmák Tibor, a Híd frakcióvezetője úgy nyilatkozott, hogy a februári kompromisszum a titkos szavazásról jó döntés volt, hiszen ennek köszönhetően szavazták meg az eddigi jelölteket is. Hozzátette, ugyanaz történt, mint legutóbb: az egyik koalíciós partner nem tartotta magát az egyezséghez. Bugár Béla, a Híd elnöke a választással kapcsolatban tegnap már átverésről beszélt. „Átverés volt, de nem tudom, ki csinálta, az a gond” - mondta Bugár azzal, hogy a Híd ősszel a nyilvános szavazást fogja támogatni. — Akkor meglátjuk, ki játszadozik velünk” - fűzte hozzá. Kinek van igaza? Szakértőkkel való konzultációk után elmondható, hogy a koalíció taktikája nagyon negatív hatással lesz az Alkotmánybíróságra. Zuzana Caputová köztársasági elnök a sikertelen szavazást követően is kitart eredeti álláspontja mellett, amely szerint addig nem nevez ki több alkotmánybírót, amíg a parlament meg nem választja a jelöltek teljes listáját. A szükséges létszám meghatározása azonban nem teljesen egyértelmű. Lapzártáig nem kaptunk választ az elnöki irodától arra a kérdésre, hogy pontosan mennyi jelöltet is vár az elnök, viszont az tény, hogy miután Kiska a megválasztott nyolc jelöltből kinevezett hármat, és a maradék öt továbbra is versenyben Iámtól. „Nagyon fontos, hogy mindenki azonos startvonalról induljon” - mondta lapunknak Vavrek István (Híd) képviselő. Az új törvény a párttagok tagsági díját is korlátozná, így minden tag évente maximum 10 000 eurót fizethetne tagsági díjként. Ez szintén hátrányosan érintheti az újonnan alakuló pártokat, akárcsak az, hogy ha a törvényt elfogadják, a pártok kampányait nem finanszírozhatja külső személy. Az ún. harmadik fél Maros Sefcovic köztársaságielnök-jelölt esetében például a Smer volt pártigazgatója, Viktor Stromcek volt, Zuzana Caputovánál Michal Tmban, a Progresszív Szlovákia elnöke és Michal Styk, a kampánycsapat tagja maradt az alkotmánybírói posztért, kétféle értelmezést is lehetővé tett a jövőre nézve, amelyek közül mindkettő legitim. Abban is van logika, hogy az elnök a jelenleg hiányzó alkotmánybírók számának - hat hiányzik - kétszereséből nevezi ki a még hiányzó bírókat, ebben az esetben 12 jelöltből hatot, viszont az is elfogadható, ha az elnök megvárja, amíg mind a 18 jelöltet megválasztja a parlavolt, Bugár Bélánál pedig a környezetvédelmi miniszter, Sólymos László. Ha valaki túllépi a kampányra fordítható összeget, akkor a törvényben meghatározott határösszeg kétszeresét is kiszabhatják büntetésként; a limit hárommillió euró. „Bármilyen feltételeket is szabnak, mi teljesítjük azokat, és legyőzzük őket a választáson” - reagált Andrej Kiska volt államfő, az alakulóban lévő Za l’udí párt várható vezetője közösségi oldalán. Ondrej Dostál (SaS) pedig hatalmas arcátlanságnak nevezte a törvényjavaslatot. „Annyi merészség sincs bennetek, hogy a javaslatot a törvényalkotás szabályos módján fogadtassátok el” - mondta az ellenzéki képviselő. (DenntkN, czg, szh) ment, tehát még négyet. Az pedig, hogy mindig a hiányzó bírók számának kétszereséből kell az elnöknek kineveznie a jelöltek felét, nem kötelező. Azzal, hogy Kiska nyolc jelöltből kinevezett hármat egy krízishelyzetet oldott meg, hiszen ha nem teszi, működésképtelenné vált volna az Alkotmánybíróság. A tizenhárom tagból álló testület 9 tagjának járt le a megbízatási ideje februárban. RÖVIDEN Nicholsonovó szünete az SaS-ben Pozsony. Lucia Duris Nicholsonová kezdeményezte az SaS- ben való párttagságának felfüggesztését, de a párt még nem hagyta azt jóvá. A Richard Sulik vezette párt nemrégiben megválasztott EP-képviselője nem indokolta a döntését. A pluska.sk portál szerint Nicholsonová döntése mögött az állhat, hogy nem választották be az SaS Országos Tanácsába. Az internetes portál azt írja, a felfüggesztés időszaka alatt Nicholsonová átértékeli az SaS-ben való tevékenységét. (piuska.sk) Alkotmánybíró-választás ► Februárban 9 alkotmánybíró mandátuma járt le. ► A parlamentnek összesen 18 jelöltet kellett volna választania. ► A parlament eddig összesen 14 jelöltet választott. ► Andrej Kiska 3 alkotmánybírót nevezett ki. ► Jelenleg 11 alkotmánybíró-jelölt neve van Zuzana Caputová asztalán. ► A köztársasági elnöknek még hat alkotmánybírót kell kineveznie. ► A parlamentnek még négy jelöltet kell választania. ► Más értelmezések szerint azonban akár plusz egy jelölt is elég lehet, mert 12 jelölt közül hat bírát kiválaszthat Caputová. Korlátoznák a pártok költségvetését Nem enyhítik a nyelvtörvényt ÖSSZEFOGLALÓ A Híd szlovák képviselői is megszavazták, hogy a parlament ne foglalkozzon a nyelvtörvény enyhítésével. Három hidas honatya, Peter Kresák, Martin Fedor és Andrej Hmciar is arra szavazott, hogy a parlament a júniusi ülésen ne foglalkozzon az SaS-es képviselők azon módosítójavaslatával, amely jelentősen enyhítette volna a nyelvtörvényt. Tegnap a törvényhozás jóváhagyta Juraj Blanár (Smer) javaslatát, aki indítványozta, hogy ne folytassák a kérdéses programpont megvitatását. Bastmák Tibor, a Híd frakcióvezetője elmondta, a magyar képviselőik számára érzelmi kérdésről volt szó, ezért ők támogatták az enyhítésről való tárgyalást. Bastmák szerint azonban az SaS javaslata jelentős hibákat tartalmaz, ezért nem támogatták annak tárgyalását a szlovák képviselőik. A javaslat egyik beterjesztője, Ondrej Dostál sajnálatosnak nevezte, hogy a parlament nem foglalkozik az indítvánnyal. „Meggyőződésem, hogy javított volna az államnyelvtörvényen, hogy az kedvezőbb legyen a kisebbségek számára és a szabad információterjesztés szempontjából” - majd hozzátette, meglepte őt és sajnálatosnak tartja, hogy a Híd frakciójának egy része is a javaslatnak a napirendről való levételére szavazott. Az SaS törvényjavaslata értelmében megszűnne az államnyelv más nyelvekkel szembeni elsődlegessége. „A betelj esztett javaslat fő célja az, hogy az államnyelvről szóló törvényből kikerüljenek azok a rendelkezések, amelyek indokolatlanul korlátozzák az információk szabad terjesztését az államnyelv védelme ürügyén” - állítják a törvényt beterjesztő SaS-es képviselők. Szerintük olyan, „tisztán deklaratív” rendelkezésekről van szó, amelyeknek valójában nincs értelmük. A javaslat értelmében kikerült volna a törvényből az egyházakat és vallási közösségeket érintő rendelkezés is, mely szerint az egyházaknak államnyelven kell vezetniük a hivatali ügyvitelbe tartozó dokumentációt, illetve államnyelven kell közzétenniük a nyilvánosságnak szánt dokumentumokat is. A módosítás beteijesztői szerint az egyházaknak maguknak kellene dönteniük arról, milyen nyelven akarnak kommunikálni a nyilvánossággal. Úgy vélik, a községeket sem kell külön utasítani arra, hogy a községi krónika fordítása tartalmilag egyezzen az államnyelven íródott változattal. Ezt a rendelkezést is kihagynák a törvényből. Ugyanakkor kiegészítették volna a jogszabályt azzal, hogy az egyes települések, településrészek, utcák, közterületek nevei más nyelven is feltüntethetők legyenek, valamint más nyelven is készíthetők legyenek térképek. A módosítás értelmében a kisebbségi iskoláknak csak az illető kisebbség nyelvén kellene vezetniük a pedagógiai és egyéb dokumentációt. Az oktatási tárca határozná meg, hogy mely dokumentumokat kellene továbbra is kétnyelvűén kiállítani. (tasr, czg) Megemelhetik a gyes összegét Pozsony. Jövő évtől emelkedhet a gyermekgondozási segély összege. A vonatkozó törvényt tegnap utalta második olvasatba a parlament. Azok a szülők, akik a gyerek születése előtt dolgoztak, 370 eurós gyermekgondozási segélyre számíthatnak, akik pedig nem, vagy csak rövidebb ideig, azok 270 euró gyest kapnak. A támogatás jelenlegi összege 220 euró. (szh) A KDH-nak várnia kell a brexitig Pozsony. A KDH csak a brexit után küldheti Brüsszelbe második európai parlamenti képviselőj ét - döntött az Alkotmánybíróság. Mindezt annak ellenére, hogy több szavazatot kapott, mint az SaS. (TASR)
