Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-26 / 147. szám
4 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2019. június26. I www.ujszo.com A hőség miatt megugrik az energiafogyasztásunk Még több fát vághatnak ki a hazai erdőkben (TASR-felvétel) London. Még egy mérsékelt mértékű globális felmelegedés következtében is látványosan megugorhat a világ energiaszükséglete - mutatták ki klímakutatók a Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban. A szakemberek 21 klímamodell hőmérsékleti előrejelzését, a népességnövekedés és öt társadalmigazdasági forgatókönyv előrejelzéseinek adatait felhasználva készítettek globális elemzést arról, miként alakul az energiaszükséglet 2050-re. Kimutatták, hogy mérsékelt felmelegedés esetén 11-27 százalékkal növekedhet a globális energiaszükséglet 2050-re, egy erőteljesebb felmelegedésnél 25-58 százalékkal. A trópusok nagy térségeiben, továbbá Dél- Európában, Kínában és az Egye-Nem zárolják a magyar számlákat Budapest. Fellélegezhetnek a magyarországi bankszámlával rendelkezők: a magyar törvényhozás keddi döntésének köszönhetően egymilliónál több banki ügyfél menekül meg attól, hogy e héten zárolják a bankszámláját. Az Országgyűlés, négy hónappal meghosszabbítva, október 31-ig tolta ki a banki adategyeztetés határidejét. A változtatást az után kezdeményezte Varga Mihály sült Államokban lesz a legnagyobb mértékű a növekedés. A hűtés - a légkondicionálók - igénye okozza majd a legnagyobb változást az energia iránti keresletben. Egy közelmúltban közzétett jelentés szerint a világ energiaszükséglete 2,9 százalékkal nőtt 2018- ban. A kőolaj és a földgáz biztosította az elektromos energia előállításának legnagyobb részét világszerte, míg a napenergia és a szélenergia 10 százalékot tett ki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint. A kutatók szerint a légkondicionálók piaca robbanásszerűen fog növekedni, Indiában például, ahol ma mintegy 30 millió készüléket használnak, 2050-re egymilliárdra nő a számuk. Globálisan az ilyen berendezések háromszor több energiát fognak felhasználni 2050- re az IEA szerint. (MTI) pénzügyminiszter, hogy a Magyar Bankszövetség jelezte: az ügyfelek egy részénél nem zárul le az átvilágítás ajúnius 26-i határidőig, márpedig ezt követően az adategyeztetésben részt nem vevő ügyfelek számláit blokkolnák. Ez jelenleg egymilliónál is több ügy félt érintene. A pénzmosás elleni törvény 2017. június 26-án lépett hatályba, és a már meglévő ügyfélkör esetében kétéves átmeneti időszakot biztosított az esetlegesen hiányzó adatok, nyilatkozatok pótlására a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatóknak. (MTI) Pozsony. Újabb erdőirtás fenyegeti Szlovákiát az ellenzék szerint az Árszabályozási Hivatal legújabb randeletjavaslata miatt, amely lehetővé tenné, hogy az egészséges erdők is a biomassza-erőművek áldozatává váljanak. A parlament az ellenzéki pártok javaslatára tavaly elfogadott egy jogszabályt, amelynek az volt a célja, hogy megakadályozza a minőségi faanyag elégetését a biomasszaerőművekben. Anna Zemanová, az SaS parlamenti képviselője szerint az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) legújabb rendeletjavaslata azonban újra változtathat a helyzeten. A rendeletjavaslatot ugyanis a gazdasági tárca is véleményezte, olyan kiegészítéseket javasolva, amelyek Zemanová szerint mérhetetlen pusztítást okoznának a szlovákiai erdőkben, mivel bizonyos feltételek teljesítésével az egészséges faanyagot is eltüzelhetnék a biomassza-erőművekben. „Felszólítjuk az Árszabályozási Hi-Vlagyimir Putyin orosz elnök a jövő év végéig meghosszabbította az Oroszországot szankciókkal sújtó országokra, egyebek között az Európai Unió tagállamaira vonatkozó élelmiszer-behozatali embargót. A 2014 óta tartó szankcióháború hatásait Szlovákia is megérzi. Moszkva/Pozsony. Az Európai Bizottság már múlt csütörtökön 2020. június 23-ig meghosszabbította az Oroszország ellen a Krím félsziget 2014-ben történt orosz elcsatolása és a délkelet-ukrajnai beavatkozás miatt bevezetett, évente meghosszabbított és tavaly a keresi incidens címén kiegészített, meghosszabbított gazdasági szankcióvatal elnökét, Eubomír Jahnáteket, hogy tartsa fenn az általa vezetett hivatal függetlenségét, és ne engedjen Peter Ziga gazdasági miniszter és az energiaipari lobbi nyomásának” - nyilatkozta Karol Galek, az SaS parlamenti képviselője. „Az Árszabályozási Hivatal jelenleg vizsgálja az említett rendeletkat. Emiatt számítani lehetett az azonnali orosz válaszra. Múlt heti televíziós fórumán Putyin szakértői számításokra hivatkozva azt állította, hogy amíg Oroszország mintegy 50 milliárd dollárt veszített a korlátozásokon, addig az EU 240, az Egyesült Államok 17, Japán pedig 27 milliárd dollárt veszített. Az orosz vezető szerint a gazdasági büntetőintézkedések hatására az orosz gazdaság több szektorát sikerült mobilizálni, az agrárexport például elérte a 25,7 milliárd dollárt. Putyin ebből azt a következtetést vonta le, hogy Oroszországnak a szankciók eltöröltetése érdekében nincs értelme feladnia érdekeit. Az elmúlt öt év szankcióháborúja a szlovák-orosz kereskedelmi kapcsolatokra is rányomta a bélyegét. A tel kapcsolatban beérkezett javaslatokat, és csak azokat építjük be a végső változatba, amelyek nem veszélyeztetik a szlovákiai erdőket. Természetesen figyelembe kell vennünk a jogszabályok adta lehetőségeinket is” - reagált az ellenzék felvetésére Radoslav Igaz, az Árszabályozási Hivatal szóvivője. (TASR, mi) gazdasági tárca adatai szerint Szlovákia Oroszországba irányuló kivitele a szankciók 2014-es bevezetése előtt rendkívül ígéretesen alakult. Míg 2009-ben 1,4 milliárd euró értékű árut vitt ki Szlovákia Oroszországba, 2013- ra ez 2,55 milliárdra nőtt, az oroszokhoz irányuló kivitelünk aránya ugyanekkor a teljes exporton belül 3,5-ről 4%-ra ugrott. A szankciók 2014- es bevezetését követően azonban a szlovák kivitel már 2015-ben 1,46 milliárd euróra esett vissza, és még tavaly is csak 1,51 milliárd euró értékű árut vitt ki Szlovákia Oroszországba. Szlovákia más országokba irányuló exportja az elmúlt öt évben azonban dinamikusan nőtt, az Oroszországba irányuló kivitelünk a teljes exportnak tavaly így már csak az 1,9 százalékát adta. (TASR, MTI, mi) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Marad a Szlovákiát is sújtó élelmiszer-embargó A kereskedelmi háborúban egyik fél sem hajlik a békekötésre Az amerikai-kínai vámháborúban várhatóan a két ország elnökóneka szombati csúcstalálkozója sem hoz áttörést - vallják az elemzők, akik szerint valószínűtlen, hogy bármelyik fél komoly engedményeket tegyen. Peking. Telefonon egyeztetett Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes, valamint Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője és Steven Mnuchin pénzügyminiszter pár nappal az előtt, hogy a két ország elnöke június 29-én találkozik Japánban a G20- as országcsoport oszakai csúcstalálkozóján - adta hírül kedden a Hszinhua kínai állami hírügynökség. Az amerikai fél kezdeményezésére tartott megbeszélésen abban állapodtak meg, hogy folytatják az egyeztetéseket. A kétoldalú kereskedelmi tárgyalások több mint egy hónapja torpantak meg azt követően, hogy amerikai tisztviselők szerint Peking visszalépett több fontos korábbi ígéretétől. Kína viszont Washingtont vádolja azzal, hogy nyomásgyakorlással próbálja egy neki tetsző megállapodás irányába terelni a kínai felet. Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozóját amerikai részről már régóta előre jelezték, de a kínai fél csak a múlt héten erősítette meg az értesülést, mi; után a két elnök telefonon beszélt egymással. Elemzők visszafogott optimizmussal várják a két elnök találkozóját, sokuk szerint ugyanis valószínűtlen, hogy bármelyik fél komoly engedményeket tegyen, ennek híján viszont nehezen elképzelhető, hogy áttörés következzen be. Az amerikai-kínai vámháború nyitányaként még tavaly nyáron mindkét fél évi 50-50 milliárd dollár értékben vetett ki 25 százalékos pótvámot az egymástól importált termékekre. Ezt követte szeptemberben a következő hullám, amelynek keretében Washington évi 200 milliárd, Peking pedig 60 milliárd dollár értékű terméket sújtott pótlólagos vámmal. Trump elnök május 10-én ráadásul utasítást adott Robert Lighthizemek, hogy készítse elő büntetővámok kivetését a kínai import fennmaradó részére, 325 milliárd dollár értékű kínai árucikkre. Ez főként olyan fogyasztói termékeket érintene, mint a mobiltelefonok, a számítógépek, a ruhaneműk és a játékok. Kína ezzel szemben már csupán további 10 mil(TASR/AP-felvétel) liárd dollár értékű amerikai importcikkre tudna büntetővámokat kivetni válaszul, ugyanakkor más módjai is lehetnek az ellencsapásnak. A kínai vezetés május végén például kilátásba helyezte, hogy korlátozni fogja az elsősorban elektronikai és katonai eszközök gyártásához használt ritkaföldfémek exportját, nehéz helyzetbe hozva ezzel a külföldi gyártókat, a világ ritkaföld-kitermelésének 85 százaléka származik ugyanis a távolkeleti országból. Az Egyesült Államok több fronton igyekszik nehéz helyzetbe hozni Kínát: az amerikai kereskedelmi minisztérium május közepén feltette a Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalatot és 68 leányvállalatát arra a feketelistára, amelyen az Egyesült Államok nemzetbiztonságára vagy külpolitikai érdekeire potenciális veszélyt jelentő cégek szerepelnek. Washington emellett nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozva kizárta a Huaweit az ötödik generációs mobilhálózati fejlesztésekből. (MTI, TASR)
