Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)

2019-06-26 / 147. szám

www.ujszo.com | 2019. június 26. KULTÚRA 5 Lazzaro, a jó, aki nem ismeri a rosszat A szent és a farkas azok számára lehet élvezetes, akik szívesen merülnek el az emberi természet rejtelmeiben Lazzaro (Adriano Tardiolo) ártatlanságát környezete megvetendőnekés különösnek tartja (Fotó: ASFK) KOVÁCS KITTI Manapság nem könnyű olyan, igazán elgondolkodtató mű­vészfilmre lelni, mintamilyen az új olasz mozi erős hangú alkotója, Alice Rohrwacher A szent és a farkas című drámája, amely lenyűgöző, mágikus világával, a főszerep­lő misztikus kalandjainak sorával nem okoz csalódást. Nem véletlen, hogy a film a 2018-as cannes-i fesztiválon elnyerte a legjobb forgatókönyv díját. A történet a múlt század 80-as éveiben játszódik Olaszországban egy tanyán, melynek sokatmondó neve van: Inviolata (Sértetlen). A cselekményt összefogó karakter, Lazzaro (Adriano Tardiolo) naiv, dolgos és végtelenül jóságos fiú. Alfonsina De Luna (Nicoletta Braschi) márkinő dohánytermesztő farmján dolgozik. A munkások itt nehéz körülmények között, fizetés nélkül és a megbecsülés teljes hiá­nyában robotolnak anélkül, hogy tudatosítanák: rabszolgasorban tengődnek. A márkinő, naivitásukat és tudatlanságukat kegyetlenül ki­használva, uralkodik felettük. „Az emberek olyanok, akár az állatok. Ereszd őket szabadon, és rádöbben­nek: szolgák saját kínjukba zárva. Most szenvednek, ámde nem tud­ják. Én kihasználom őket, ők ki­használják azt a szegény férfit. Láncreakció ez. Megállíthatatlan” - mondja egy helyütt. Alfonsina manipulativ fia, a fiatal Tancredi (Luca Chikovani) - ki­használva Lazzaro önzetlenségét és segítőkészségét - ügyesen megren­dezi saját elrablását, hogy anyjától ily módon csaljon ki pénzt. A két fiú szövetsége idővel barátsággá alakul, ami gyökerestül megváltoztatja Laz­zaro életét. A cselekmény feléhez érve azt gondolnánk, kiismertük magunkat a film kínálta világban, és eligazo­dunk benne, ám ekkor a történet éles fordulatot vesz. Míg Lazzaro lázas önkívületben fekszik, a rendőrség Tancredi keresésére indul, és lelep­lezi a márkinő valódi énjét. Ez csu­pán az első csavar, több váratlan for­dulatot tartogat még a történet. Ezen a ponton azonban - a mágikus rea­lizmus eszközeinek bravúros hasz­nálatából is fakadóan - meghökken­tő momentumként éljük meg a vál­tozást. Váratlansága és újszerűsége szinte zavaró, mindenképpen ki­zökkent bennünket az addig folyó esemény-, illetve hangulatmeder­ből. Ám nem kell sokáig arra várni, hogy újra felvegyük a film ritmusát. Lazzaro misztikus kalandjainak nyomát követve utazunk az időben, nyárból télbe haladunk. A fiú mind­végig megmarad jónak és tisztának. O hiszi, mi viszont csak reméljük, hogy a számára olyannyira megha­tározó barátságon az évek sem ejte­nek csorbát. A filmben vallási vonal és éles tár­sadalomkritika is jelen van. A már­kinő a vallási tanokat saját előnyére használva neveli munkásai gyerekeit úgy, hogy az a legkifizetődőbb le­gyen számára. Félelmet táplál belé­jük, még sanyarúbbá téve sorsukat. A sajátos hangulatot hatásosan átadó, gyönyörű képek során tárul elénk a lustán, mégsem nehézkesen haladó történet. A kamera szeret elveszni a részletekben. Vannak pillanatok, mikor emiatt vontatottnak érződik a cselekmény. Érdemes még elidőzni Lazzaro, személyiségénél: jóságát lépten­­nyomon kihasználják, és ártatlansá­gából sem származik sok előnye. Látva ezt, mégsem jutunk olyan kö­vetkeztetésre, hogy az emberség és a jóindulat elévül vagy feleslegessé válik. Keserű szájízzel gondolunk ugyan az igazságtalanságokra, ame­lyek a fiút érik, valahol mégis tuda­tosítjuk, hogy a jóság inkább időtlen és becsülendő, mint hiábavaló. Laz­zaro szinte szentként van jelen a film második felében - mintha az az ir­reális emberség emelné őt szentté, amit képvisel. Karaktere nemcsak összetartja a cselekményt, hanem rokonszenvet is ébreszt a nézőben. Furcsállva kons­tatáljuk, hogy Lazzaro környezete nem értékeli, ellenkezőleg, megve­­tendőnek és különösnek tartja ártat­lanságát. A szent és a farkas olyan világot tár elénk, amelyben a kifogástalan jóság ismeretlen, értelmezhetetlen és gya­nús. Alice Rohrwacher költői, elvont filmje azok számára lehet élvezetes, akik szívesen merülnek el az emberi természet rejtelmeiben, keresve a tisztaság és a romlottság örök harcá­nak mozgatóit. A szent és a farkas (Lazzaro fe­­lice, St’astny Lazzaro) olasz drá­ma, 2018,125 perc. Rendező: Ali­ce Rohrwacher. Szereplők: Adri­ano Tardiolo, Nicoletta Braschi, Luca Chikovani, Sergi Lopez. FÜLVIDÉK A jubileumi óv csúcspontja „Valamikor kábé X éve, új esélyt remélve álmodtunk elég merészet, ez lett a hétbetűs történet: A-R-I-Z­­Ó-N-A” - hallható az Xév című CD címadó dalában. A sztori 2009-ben indult a - valljuk be - nem túl ütős Arizona néven. 2013-ban jelent meg a csallóközi zenekar első stúdiólemeze Lélekzet - a lélekzetünk más címmel, pop­­rockos szerzeményekkel. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy a poposab­­bakjobban állnak az együttesnek. Ennek ellentmond, hogy a rockos Küzdelem a holnapért című felvétel emelkedik ki leginkább a korongról, valamint hogy a lírai Szürke és ró­zsaszín hódít róla a mai napig. 20ló­ban jött a folytatás, a Tiltott gyü­mölcs című album, amelyen már a poposabb vonal dominál. Bokros Maja énekesnő és Gasparik Fecó billentyűs-zenekarvezető mellett jöttek-mentek a zenészek. Jelenleg Sütöri Patrik basszusgitá­rossal, Lépes Gábor gitárossal és Kovács Dodi dobossal alkotják az együttest. Az Arizona tíz év után révbe ért, zeneileg megtalálta az ar­culatát, javarészt a szövegvilágát is, s elkészítette a szlovákiai magyar zenei élet utóbbi éveinek legjobb poplemezét. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a kínálat nem túl nagy: berkeinkben továbbra is rockban utazik a legtöbb zenész, ez azonban semmit sem von le az al­bum értékéből. Maja hangja mos­tanra forrt ki igazán. A CD-t egy kiváló zeneszám haran­gozta be, a még 2017 nyarán megis­mert Pillangó („Mindenki lelkében él egy pillangó!”) - ezzel indul a hang­hordozó. Szövegét Lombos Márton írta. Utána az Xév csendül fel. Ezt követően a lemez két erős dala, a né­mi népzenei hangzással vegyülő Vak a szerelem (ez is Lombos szövege) és a beteljesült szerelemről szóló, Ma­jor Eszter tollából született Egy hall­ható. A lírai Gyermekemért „kötele­ző” darab, az énekesnő és a zenekar­­vezető gyermekét állítja középpont­ba, Lombos írta a szövegét. Ezután újabb csúcspont jön, az elsősorban a Kor-Zár verséneklő együttesből is­mert Sipos Dávid szaxofonjátékával felturbózott, modem hangzásvilágú Még lx című szerzemény. A követ­kező négy felvétel: a Minden rendbe’ van, a Lélekbiztosítás, az Alibid va­gyok és az Érted bármit című is jól megírt zeneszám, de nem olyan lebi­­lincselőek, mint a többi. Az album záródala viszont telitalálat: a Kará­csony Gyuri és Posztobányi Márk alkotta dunaszerdahelyi 307 music rapduóval készült Hányszor kell még pompásan lezáija a korongot - a szövegét a rapperek írták. A zenét teljes egészében Gasparik Fecó komponálta. Az említett szö­vegírók mellett Maja és Sütöri Patrik is kivette a részét a szövegírásból. A lemezt hallgatva némi hiányérzet csak e téren, a mondanivalót illetően merülhet fel. Ebben fejlődhet még a zenekar. A mostani felállásban min­den adott ahhoz, hogy egy még slá­­geresebb, még fülbemászóbb szer­zeménnyel a magyarországi zenei piacon is tarolhasson, bár tudom, ez utópiának tűnik. Az ismertetőnk végén újra a lemez címadó felvételéből idézünk: „A-R­­I-Z-O-N-A - Bárcsak örök maradna az egész”. Hogy örök marad-e, nem tudhatjuk, de az biztos, hogy az együttes ezzel az albummal örökre beírta magát a szlovákiai magyar zenetörténetbe. Méghozzá nagybetűkkel. Puha József Arizona: Xév Szerzői kiadás, 2019 Értékelés: 8/10 (Fotó: MTI) Ketten a jelöltek közül: Harsányi Attila és Király Attila Lehet szavazni a Kaszás Attila-díj idei jelöltjeire Budapest. Harsányi Attilát, Orosz Ákost és Király Attilát je­lölték idén a Kaszás Attila-díjra. A három színművész közül a közön­ség választja ki azt, aki átveheti az elismerést augusztus 30-án a Pesti Magyar Színházban az országos színházi évadnyitón. A szavazási eljárás utolsó fordulójába Harsá­nyi Attila, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszín­ház művésze, Orosz Ákos, a Víg­színház társulatának tagja, továbbá Király Attila, a tatabányai Jászai Mari Színház és a Szkéné Színház művésze jutott. Az elismerés oda­ítélésének egyik kritériumaként - a kiemelkedő mesterségbeli tudás és művészeti teljesítmény mellett - az adott társulatban vállalt tudatos közösségépítő magatartást jelölték meg az alapítók. Az idén tizenkettedik alkalom­mal átadandó díj a magyar nyel­ven játszó színművészek szakmai és emberi elismerésén túl Kaszás Attila színművész szellemi ha­gyatékának ápolását szolgálja. A jelöltekre augusztus 25-én éj­félig lehet szavazni a Kaszás Attila­­díj megújult honlapján, a www.ka­­szasattiladij .hu oldalon. (MTI, k)

Next

/
Thumbnails
Contents