Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-26 / 147. szám
www.ujszo.com | 2019. június 26. KULTÚRA 5 Lazzaro, a jó, aki nem ismeri a rosszat A szent és a farkas azok számára lehet élvezetes, akik szívesen merülnek el az emberi természet rejtelmeiben Lazzaro (Adriano Tardiolo) ártatlanságát környezete megvetendőnekés különösnek tartja (Fotó: ASFK) KOVÁCS KITTI Manapság nem könnyű olyan, igazán elgondolkodtató művészfilmre lelni, mintamilyen az új olasz mozi erős hangú alkotója, Alice Rohrwacher A szent és a farkas című drámája, amely lenyűgöző, mágikus világával, a főszereplő misztikus kalandjainak sorával nem okoz csalódást. Nem véletlen, hogy a film a 2018-as cannes-i fesztiválon elnyerte a legjobb forgatókönyv díját. A történet a múlt század 80-as éveiben játszódik Olaszországban egy tanyán, melynek sokatmondó neve van: Inviolata (Sértetlen). A cselekményt összefogó karakter, Lazzaro (Adriano Tardiolo) naiv, dolgos és végtelenül jóságos fiú. Alfonsina De Luna (Nicoletta Braschi) márkinő dohánytermesztő farmján dolgozik. A munkások itt nehéz körülmények között, fizetés nélkül és a megbecsülés teljes hiányában robotolnak anélkül, hogy tudatosítanák: rabszolgasorban tengődnek. A márkinő, naivitásukat és tudatlanságukat kegyetlenül kihasználva, uralkodik felettük. „Az emberek olyanok, akár az állatok. Ereszd őket szabadon, és rádöbbennek: szolgák saját kínjukba zárva. Most szenvednek, ámde nem tudják. Én kihasználom őket, ők kihasználják azt a szegény férfit. Láncreakció ez. Megállíthatatlan” - mondja egy helyütt. Alfonsina manipulativ fia, a fiatal Tancredi (Luca Chikovani) - kihasználva Lazzaro önzetlenségét és segítőkészségét - ügyesen megrendezi saját elrablását, hogy anyjától ily módon csaljon ki pénzt. A két fiú szövetsége idővel barátsággá alakul, ami gyökerestül megváltoztatja Lazzaro életét. A cselekmény feléhez érve azt gondolnánk, kiismertük magunkat a film kínálta világban, és eligazodunk benne, ám ekkor a történet éles fordulatot vesz. Míg Lazzaro lázas önkívületben fekszik, a rendőrség Tancredi keresésére indul, és leleplezi a márkinő valódi énjét. Ez csupán az első csavar, több váratlan fordulatot tartogat még a történet. Ezen a ponton azonban - a mágikus realizmus eszközeinek bravúros használatából is fakadóan - meghökkentő momentumként éljük meg a változást. Váratlansága és újszerűsége szinte zavaró, mindenképpen kizökkent bennünket az addig folyó esemény-, illetve hangulatmederből. Ám nem kell sokáig arra várni, hogy újra felvegyük a film ritmusát. Lazzaro misztikus kalandjainak nyomát követve utazunk az időben, nyárból télbe haladunk. A fiú mindvégig megmarad jónak és tisztának. O hiszi, mi viszont csak reméljük, hogy a számára olyannyira meghatározó barátságon az évek sem ejtenek csorbát. A filmben vallási vonal és éles társadalomkritika is jelen van. A márkinő a vallási tanokat saját előnyére használva neveli munkásai gyerekeit úgy, hogy az a legkifizetődőbb legyen számára. Félelmet táplál beléjük, még sanyarúbbá téve sorsukat. A sajátos hangulatot hatásosan átadó, gyönyörű képek során tárul elénk a lustán, mégsem nehézkesen haladó történet. A kamera szeret elveszni a részletekben. Vannak pillanatok, mikor emiatt vontatottnak érződik a cselekmény. Érdemes még elidőzni Lazzaro, személyiségénél: jóságát léptennyomon kihasználják, és ártatlanságából sem származik sok előnye. Látva ezt, mégsem jutunk olyan következtetésre, hogy az emberség és a jóindulat elévül vagy feleslegessé válik. Keserű szájízzel gondolunk ugyan az igazságtalanságokra, amelyek a fiút érik, valahol mégis tudatosítjuk, hogy a jóság inkább időtlen és becsülendő, mint hiábavaló. Lazzaro szinte szentként van jelen a film második felében - mintha az az irreális emberség emelné őt szentté, amit képvisel. Karaktere nemcsak összetartja a cselekményt, hanem rokonszenvet is ébreszt a nézőben. Furcsállva konstatáljuk, hogy Lazzaro környezete nem értékeli, ellenkezőleg, megvetendőnek és különösnek tartja ártatlanságát. A szent és a farkas olyan világot tár elénk, amelyben a kifogástalan jóság ismeretlen, értelmezhetetlen és gyanús. Alice Rohrwacher költői, elvont filmje azok számára lehet élvezetes, akik szívesen merülnek el az emberi természet rejtelmeiben, keresve a tisztaság és a romlottság örök harcának mozgatóit. A szent és a farkas (Lazzaro felice, St’astny Lazzaro) olasz dráma, 2018,125 perc. Rendező: Alice Rohrwacher. Szereplők: Adriano Tardiolo, Nicoletta Braschi, Luca Chikovani, Sergi Lopez. FÜLVIDÉK A jubileumi óv csúcspontja „Valamikor kábé X éve, új esélyt remélve álmodtunk elég merészet, ez lett a hétbetűs történet: A-R-I-ZÓ-N-A” - hallható az Xév című CD címadó dalában. A sztori 2009-ben indult a - valljuk be - nem túl ütős Arizona néven. 2013-ban jelent meg a csallóközi zenekar első stúdiólemeze Lélekzet - a lélekzetünk más címmel, poprockos szerzeményekkel. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy a poposabbakjobban állnak az együttesnek. Ennek ellentmond, hogy a rockos Küzdelem a holnapért című felvétel emelkedik ki leginkább a korongról, valamint hogy a lírai Szürke és rózsaszín hódít róla a mai napig. 20lóban jött a folytatás, a Tiltott gyümölcs című album, amelyen már a poposabb vonal dominál. Bokros Maja énekesnő és Gasparik Fecó billentyűs-zenekarvezető mellett jöttek-mentek a zenészek. Jelenleg Sütöri Patrik basszusgitárossal, Lépes Gábor gitárossal és Kovács Dodi dobossal alkotják az együttest. Az Arizona tíz év után révbe ért, zeneileg megtalálta az arculatát, javarészt a szövegvilágát is, s elkészítette a szlovákiai magyar zenei élet utóbbi éveinek legjobb poplemezét. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a kínálat nem túl nagy: berkeinkben továbbra is rockban utazik a legtöbb zenész, ez azonban semmit sem von le az album értékéből. Maja hangja mostanra forrt ki igazán. A CD-t egy kiváló zeneszám harangozta be, a még 2017 nyarán megismert Pillangó („Mindenki lelkében él egy pillangó!”) - ezzel indul a hanghordozó. Szövegét Lombos Márton írta. Utána az Xév csendül fel. Ezt követően a lemez két erős dala, a némi népzenei hangzással vegyülő Vak a szerelem (ez is Lombos szövege) és a beteljesült szerelemről szóló, Major Eszter tollából született Egy hallható. A lírai Gyermekemért „kötelező” darab, az énekesnő és a zenekarvezető gyermekét állítja középpontba, Lombos írta a szövegét. Ezután újabb csúcspont jön, az elsősorban a Kor-Zár verséneklő együttesből ismert Sipos Dávid szaxofonjátékával felturbózott, modem hangzásvilágú Még lx című szerzemény. A következő négy felvétel: a Minden rendbe’ van, a Lélekbiztosítás, az Alibid vagyok és az Érted bármit című is jól megírt zeneszám, de nem olyan lebilincselőek, mint a többi. Az album záródala viszont telitalálat: a Karácsony Gyuri és Posztobányi Márk alkotta dunaszerdahelyi 307 music rapduóval készült Hányszor kell még pompásan lezáija a korongot - a szövegét a rapperek írták. A zenét teljes egészében Gasparik Fecó komponálta. Az említett szövegírók mellett Maja és Sütöri Patrik is kivette a részét a szövegírásból. A lemezt hallgatva némi hiányérzet csak e téren, a mondanivalót illetően merülhet fel. Ebben fejlődhet még a zenekar. A mostani felállásban minden adott ahhoz, hogy egy még slágeresebb, még fülbemászóbb szerzeménnyel a magyarországi zenei piacon is tarolhasson, bár tudom, ez utópiának tűnik. Az ismertetőnk végén újra a lemez címadó felvételéből idézünk: „A-RI-Z-O-N-A - Bárcsak örök maradna az egész”. Hogy örök marad-e, nem tudhatjuk, de az biztos, hogy az együttes ezzel az albummal örökre beírta magát a szlovákiai magyar zenetörténetbe. Méghozzá nagybetűkkel. Puha József Arizona: Xév Szerzői kiadás, 2019 Értékelés: 8/10 (Fotó: MTI) Ketten a jelöltek közül: Harsányi Attila és Király Attila Lehet szavazni a Kaszás Attila-díj idei jelöltjeire Budapest. Harsányi Attilát, Orosz Ákost és Király Attilát jelölték idén a Kaszás Attila-díjra. A három színművész közül a közönség választja ki azt, aki átveheti az elismerést augusztus 30-án a Pesti Magyar Színházban az országos színházi évadnyitón. A szavazási eljárás utolsó fordulójába Harsányi Attila, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház művésze, Orosz Ákos, a Vígszínház társulatának tagja, továbbá Király Attila, a tatabányai Jászai Mari Színház és a Szkéné Színház művésze jutott. Az elismerés odaítélésének egyik kritériumaként - a kiemelkedő mesterségbeli tudás és művészeti teljesítmény mellett - az adott társulatban vállalt tudatos közösségépítő magatartást jelölték meg az alapítók. Az idén tizenkettedik alkalommal átadandó díj a magyar nyelven játszó színművészek szakmai és emberi elismerésén túl Kaszás Attila színművész szellemi hagyatékának ápolását szolgálja. A jelöltekre augusztus 25-én éjfélig lehet szavazni a Kaszás Attiladíj megújult honlapján, a www.kaszasattiladij .hu oldalon. (MTI, k)