Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-01 / 126. szám
6 I KÜLFÖLD 2019. június 1. I www.ujszo.com RÖVIDEN Assange: pszichés kínzás áldozata Genf. A WikiLeaks internetes kiszivárogtató portál alapítója, Julian Assange az évekig tartó bezártság és üldöztetés miatt a pszichés kínzás egyértelmű jeleit mutatja - közölte Nils Melzer, az ENSZ kínzásokat felderítő különleges jelentéstevője. Melzer május 9-én látogatást tett Assange brit börtönében. Melzer úgy fogalmazott, az elmúlt 9 év során Assange-t egyre súlyosabb zaklatásoknak tették ki: j ogi üldöztetésnek, elszigeteltségnek, megfigyelésnek, nyilvános megszégyenítésnek. (MTI) Meggyilkoltak egy holland túszt Manila. Iszíamista emberrablók meggyilkolták a Fülöp-szigeteken azt a holland férfit, akit több mint hét évig tartottak fogva az ország déli részén - közölte a hadsereg. Fülöp-szigeteki katonák tűzharcba keveredtek a holland Ewold Hornt fogva tartó Abu Sayyaf iszíamista terrorszervezet tagjaival Jolo szigetén. A holland férfi a lövöldözést kihasználva szökni próbált, de az őrök menekülés közben agyonlőtték. A tűzharcban a katonák hat fegyveressel végeztek. Hóm természetfotós 2012-ben egy madármegfigyelő kiránduláson vett részt Tawi-Tawi tartományban, amikor iszlamisták egy svájci fotós kollégájával együtt foglyul ejtették. (MTI) Elit tálib katonák tucatjaival végeztek Kabul. A radikális iszíamista tálib lázadók különleges erőinek, az ún. vörös egységnek 62 tagjával végeztek és további 16 tagját megsebesítették az afgán biztonsági erők egy ellentámadásban a közép-afganisztáni Vardak tartományban. Az afgán hírszerzés (NDS) szerint a támadásokat hírszerzési információk alapján hajtották végre a tálibok vörös egysége ellen több faluban. Az ún. vörös egység tagjai a tálibok legjobban felszerelt és kiképzett erői, akik általában a biztonsági erők állásai elleni éjszakai támadásokban vesznek részt. Vardak stratégiai jelentőséggel bú, mivel számos déli tartományt köt össze a fővárossal, Kabullal. (MTI) Kolumbiában osztják szét a segélyt Bogotá. Kolumbiában osztják szét az USA Venezuelába szánt segélyét, miután Caracas nem hájlandó a szállítmányt beengedni Venezuelába -jelentette be a kolumbiai katasztrófavédelmi hatóság. A 3 hónapja Kolumbiában veszteglő segélyt a nélkülöző kolumbiaiak és az országban élő mintegy 1,2 millió venezuelai menekült között osztják szét. A kabinet szerint Washington és Juan Guaidó venezuelai ellenzéki vezető képviselői azért döntöttek így, mert Nicolás Maduro venezuelai elnök máig nem hajlandó a segély beengedéséről tárgyalni. (MTI) Koszovó riasztó fenyegetése Hashim Thaci elnök Koszovó Albániával és Dél-Szerbiával történő egyesítését lebegteti Feszült viszony. Koszovói különleges rendőri egység a szerb határnál. (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád/Pristina. Ha az Európai Unió folytatja Koszovó kirekesztését, napirendre kerül az egyesülés lehetősége Albániával, de akár az albánok lakta Dél-Szerbiával is - üzente Hashim Thaci koszovói elnök Brüsszelnek. Szerinte az egyesülés parlamenti határozattal, de akár népszavazással is elfogadtatható lenne. „Amennyiben az Európai Unió nem akar két albán államot két albán zászlóval elfogadni, akkor fogadjon el csak egy zászlót” - fogalmazott a pristinai sajtó beszámolói szerint a köztársasági elnök. Hashim Thaci az Európai Unió kirekesztő politikájának tartja például azt, hogy az unió hosszú évek óta nem törli el a vízumkényszert a koszovói állampolgárokkal szemben. A politikus szerint ez azt bizonyítja, hogy itt az ideje komolyan fontolóra venni a nemzetegyesítés lehetőségét. Úgy vélte, az egyesülés Albániával nagyon könnyen megvalósítható, és annak a „történelmi igazságtalanságnak a kijavítása” sem volt még soha közelebb, amely külön államba helyezte a főként albánok lakta dél-szerbiai Presevót, Bujanovacot és Medvedját. Hashim Thaci arról is beszélt, hogy esze ágában sincs megalakítani az északkoszovói szerb önkormányzatok közösségét, amelyre a 2013-ban Brüsszelben megkötött szerb-koszovói megállapodás kötelezné. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Alekszandar Vucsics szerb elnök Hashim Thaci kijelentéseit felháborítónak nevezte. Mint mondta, ez a nemzetközi jog végét jelenti, az Európai Uniótól pedig már nem is vár semmit. „Ha nem reagáltak arra, hogy Hashim Thaci meggondolta magát, és nem akarja teljesíteni a brüsszeli megállapodásban foglaltakat, mert szerinte megváltoztak a körülmények, akkor az a nemzetközi jog végétjelenti. Ezentúl az ilyen megállapodások nem jelentenek semmit” - fogalmazott a szerb államfő. A koszovói elnök türelmetlensége kevéssé érthető, hiszen Brüsszel éppen szerdán jelezte, megkezdődhet Albánia és Eszak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalása, ugyanis a két ország végrehajtotta az ennek feltételeként előírt re form i ntézkedéseket. Napjainkban eleve puskaporos a levegő Belgrad és. Pristina között. Behgjet Pacolli koszovói külügyminiszter a minap kijelentette: nem engedik be Koszovóba Ana Bmabics szerb kormányfőt addig, amíg - mint fogalmazott - a koszovói lakossággal és az ott élő nemzetiségekkel szemben „rasszista és beteg ideológiát” követ. Pacolli arra reagált így, hogy Bmabics szerinte azt mondta: „a koszovói albánok olyan emberek, akik az erdőkből jöttek elő”. A szerb kormányfő egy szerdai sajtótájékoztatón valóban kirohanást intézett, de nem az összes koszovói albán, hanem egyes koszovói tisztségviselők ellen, akik „gyakorlatilag az erdőkből bújtak elő”; szerinte ezek „terroristák, akiket nem ítéltek el”, és „a legrosszabb fajta populisták”. Kim állítólag kivégeztette néhány diplomatáját A Choszun llbo dél-koreai lap szerint Észak-Koreában kivégeztették azt a követet, akinek meg kellett volna szerveznie a nukleáris tárgyalásokat az amerikai kormánnyal. Phenjan/Szöul. A Csoszun llbo szerint korábban Kim Hjok Csői volt az a követ, aki összehozta a februári találkozót Donald Tmmp és Kim Dzsong Un között Hanoiban. Azonban a találkozó megállapodás nélkül szakadt meg, mivel nem tudtak megegyezni a Koreai-félsziget nukleáris leszereléséről. Vele együtt négy olyan külügyminisztérium tisztségviselőt is kivégeztek márciusban, akik benne voltak a tárgyalások előkészítésében. Azzal vádolták őket, hogy az Egyesült Államoknak kémkedtek. A kivégzettek egyike állítólag egy tolmács volt, aki Kim szerint valamit félrefordíthatott. A Csoszun llbo dél-koreai napilap a legújabb tisztogatási hullámot a hanoi találkozó kudarcának tulajdonítja. A lap szerint a politikust - akit a nukleáris tárgyalások egyik kulcsemberének tartottak - kémkedés vádjával végezték ki márciusban a phenjani repülőtéren. A legnagyobb, egymilliós példányszámú dél-koreai napilap úgy tudja, munkatáborba került több más diplomata, köztük a korábban Kim Dzsong Un jobbkezének tartott Kim Jong Csői is, akit áprilisban már leváltottak a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának alelnöki tisztségéről. A dél-koreai kormány egyelőre nem kommentálta a hírt. Az elnöki hivatal részéről csupán annyit mondtak, előbb szeretnének megbizonyosodni a hú hitelességéről. Korábban elemzők már valószínűsítették, hogy az amerikai-észak-koreai tárgyalások zsákutcába jutásáért a phenjani vezetés felelősségre fogja vonni az azokat előkészítő diplomatákat. Trump tavaly júniusban Szingapúrban találkozott először Kim Dzsong Unnál, és több vitás kérdésben - köztük a Koreai-félsziget atom-fegyvermentesítésében - született megegyezés. Mindazonáltal az atomfegyvermentesítés ügyében nem történt konkrét előrelépés, mert Phenjan úgy vélte, Washington egyoldalú követeléseket támasztott, és nem viszonozta a feszültség elsimítását célzó gesztusait. Februárban a vietnámi Hanoiban tartott második csúcstalálkozó nem vezetett kézzelfogható eredményhez, noha a felek azóta többször hangoztatták a párbeszéd folytatása iránti készségüket. Vietnámba nagy reményekkel ment el Kim, aki azt szerette volna elérni, hogy „barátja”, Donald Trump oldja fel a legszigorúbb szankciókat a koreai atomrakéta-programmal kapcsolatban, Trump ebben nem volt partner. A Reuters azért emlékeztet rá, hogy érdemes megvárni, hogy a hírt megerősítsék, mert a nyelveket beszélő képzett diplomatákból nem túl fényesen álló Phenjan korábban néha eljátszotta azt, hogy iszonyatos büntetést mér egy diplomatára, de az később más néven, kifogástalan egészségügyi állapotban újra felbukkant a tárgyalásokon. Hivatalos észak-koreai bejelentés még nem érkezett a kivégzésekről, de Eszak- Korea hivatalos pártlapja, a 600 ezres példányszámú Rodong Színműn dörgedelmes hangvételű írásban jelezte, hogy az a tisztviselő, aki két kapura játszik, szembesül a forradalom szigorú ítéletével. (MTI, Index, ú) liárd dollár értékben vetett ki 25 %os pótvámot az egymástól importált termékekre. Ezt követte szeptemberben a következő hullám, amelynek keretében Washington évi 200 milliárd, Peking pedig 60 milliárd dollár értékű terméket sújtott pótlólagos vámmal. Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy június 10-től 5% vámot fog kivetni minden mexikói árura (ezt minden hónap 1- jétől újabb 5%-kal emelheti), hogy ezzel kényszerítse rá az országot az USA déli határához egyre nagyobb számban érkező középamerikai illegális bevándorlók feltartóztatására. Mexikó erőteljes válaszlépéseket helyezett kilátásba, Manuel López Obrador elnök ugyanakkor bejelentette, azonnal Washingtonba küldi külügyminiszterét. (MTI) A kínai Huawei részvételével nem lehet megbízható újgenerációs (5G) távközlési hálózatokat kiépíteni, és az USA kormánya nem engedheti meg, hogy állampolgárainak magánjellegű adatai vagy biztonsági szempontból fontos információk megbízhatatlan hálózatokon keresztül áramoljanak - figyelmeztetett Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Berlinben. Az amerikai diplomácia tavaly áprilisban kinevezett vezetője először látogatottéi a német fővárosba. Megbeszélést folytatott Angela Merkel kancellárral is. A találkozó előtt tett nyilatkozatában kiemelte, hogy Németország fontos szövetséges. (TASR/AP) Peking/Washington. Mától lépnek életbe a több ezer amerikai importcikkre kivetett pótvámok, melyeket a kínai kormányzat az amerikai pótvámokra való válaszlépésként május 13-án jelentett be. Kína tavaly szeptemberben vetett ki 5, illetve 10%-os pótlólagos vámot mintegy 60 milliárd dollár értékű amerikai termékre. Ez megtorló lépés volt arra az amerikai döntésre, hogy-mintegy 200 milliárd dollár értékű kínai terméket az év végéig 10%-os, januártól pedig 25%-os pótvámmal sújtanak. Washington végül nem január 1-jétől, hanem május 8-tól emelte fel 25%-ra a pótvámot. Peking éves szinten mintegy 60 milliárd dollár értékben 5140 amerikai importcikkre vet ki mától pótvámot. Az amerikai-kínai vámháború nyitányaként tavaly nyáron mindkét fél évi 50-50 mii-Sorra induló vámháborúk
