Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-22 / 144. szám
2 I KÖZÉLET 2019. június 22. | www.ujszo.com AB: kedden újabb választási forduló A szakértők szerint egyre feszültebb Fico és Pellegrini viszonya, bár a Smer ezt tagadja SZALAY HAJNALKA Pozsony. Egyetlen alkotmánybíró-jelöltet választott a parlament a csütörtöki szavazáson. Még öt jelölt hiányzik, ha a keddi második forduló is sikertelen, a következő szavazás csak szeptemberben lesz. Ráadásul a koalíció képtelen megegyezni. Az alkotmánybíró-jelöltek választása körül kialakult helyzet tovább élezi az ellentéteket a koalíción belül. A hét elején Robert Fico, a Smer elnöke még úgy nyilatkozott, hogy nem választanak új jelölteket, Zuzana Caputová államfőnek ugyanis a már eddig megválasztott jelöltekből kellene kinevezni az új alkotmánybírókat. Peter Pellegrini (Smer) miniszterelnök azonban miután tárgyalt az államfővel, kijelentette, hogy beszélni fog a pártelnökkel, ugyanis Caputová egyértelműen foglalt állás az ügyben: addig nem nevez ki újabb bírókat, míg meg nem kapja a szükséges számú jelöltet. Pavol Babos politológus szerint ugyan tavalyhoz képest biztosan csökkent Fico befolyása a pártban, de még mindig sokan követik. „Külső szemlélőként azt láthatjuk, hogy Fico befolyása még mindig nagyobb, mint Pellegrinié. Ez a csütörtöki alkotmánybírójelöltválasztásból is kitűnik, hiszen ha Pellegrinin múlt volna, akkor megválasztották volna mind a hat jelöltet, de csak egyet választottak. Tehát sokan még mindig Ficót követték, de találnánk egyéb ilyen példákat is az elmúlt hetekből” - magyarázta lapunknak Pavol Babos. A szakértő kiemeli, hogy a koalíción belüli viszonyok sem kifogástalanok, hiszen sem az SNS, sem a Híd nem osztotta maradéktalanul Fico véleményét a szavazás előtt. Meglepő eredmény Csütörtökön az eddig megválasztott kilenc jelölt mellé még egy, Radoslav Procházka, a Siet’ volt elnöke csatlakozott, így még öt hiányzik. Kedden tartják a szavazás második fordulóját. Andrej Danko (SNS) házelnök a választás után azt mondta, ha a parlament nem választja meg a hiányzó jelölteket, nyilvános lehet a szavazás. Hozzátette, ő hat jelöltre szavazott, Procházka mellett még Pfundtner Editre (Híd) is, a többi négy nevet nem árulta el. A parlament elnöke az előrehozott választás lehetőségét sem zárta ki, és elismerte a koalíciós tanácsbeli nézeteltéréseket. Erik Tomás (Smer) meglepődött az eredmény láttán, több jelölt megválasztására számított. Miroslav Cíz (Smer) lapunknak úgy nyilatkozott, az okozza a problémákat, hogy nem tudnak megegyezni a koalíción belül. „Kévésén múlott, hogy választottak meg több jelöltet, sajnos gyakran előfordul, hogy valaki érvénytelen szavazólapot ad le. A keddi második körben még bármi lehetséges. Vannak pártok, amelyekkel nehezebb volt az együttműködés, de a titkos szavazás miatt azt sem vehetjük biztosra, hogy az előre megegyezett jelöltekre szavaztak a képviselők, de ezek a rizikók természetesek” - tette hozzá Cíz, aki nem látott reális esélyt az előrehozott választásokra. Egyenlőtlen feltételek? Bastmák Tibor, a Híd frakcióvezetője lapunknak úgy nyilatkozott, az egyik koalíciós partner nem teljesen tartotta be, amit ígért. „Erről a koalícióban beszélni fogunk, és ha a keddi szavazás után is azt látjuk, hogy ez az irányvonal érvényesül, akkor úgy gondolom, vissza kell térni a nyílt szavazáshoz” - mondta Bastmák. Hozzátette, minél hamarabb meg szeretnék oldani a gondot. „Azt gondoltuk, Caputová elnöknő ki fog nevezni néhány alkotmánybírót, és segít megoldani a helyzetet, ugyanis jelenleg van tíz jelölt, ehhez elméletileg még választunk ötöt, viszont így nem lehet kinevezni a jelöltek felét” - magyarázta Bastmák. Második problémaként az egyenlőtlen feltételeket nevezte meg, mert lesznek jelöltek, akiknek már másodszor lesz lehetőségük alkotmánybírókká válni. Szomolai Csilla jogász szerint azonban Caputová helyesen jár el, amikor nem nevez ki addig senkit, amíg meg nem kapja a kellő számú jelöltet. „Még hat alkotmánybíró hiányzik, az elnöknek legalább 12 jelölből kell választania” - nyilatkozta lapunknak. Kiska lépése, amikor kinevezett három alkotmánybírót - szerinte kényszermegoldás volt, hogy az Alkotmánybíróság működőképes legyen. Ha a parlament a keddi második körben sem szavazza meg a hiányzó jelölteket, és a köztársasági elnök nem nevez ki újabb bírókat, akkor az alkotmánybíró-választás őszre tolódik. Akadályba ütköznek a vállalkozók Pozsony. A visegrádi országok közül Szlovákia nyújtja a legrosszabb feltételeket a külföldi kis- és középvállalkozások letelepedéséhez - állítja Milan Kürota, a Slovakialnvest ügyvezetője. „Szlovákiában rengeteg akadályt gördítenek az itt letelepedni vágyó kis- és közepes cégek elé, miközben az elmúlt időszakban is látványosan csökkent az ország vonzereje a szomszéd államokhoz képest” - mondta Kurota. Szerinte az osztalékadó hiánya számított az egyik utolsó előnyünknek, ma már azonban ez sem igaz. Ráadásul, míg Csehországban 19, Lengyelországban 15, Magyarországon pedig 9 százalékos a társasági adó a kis- és közepes cégek számára, Szlovákiában eléri a 21 százalékot. „Míg Magyarországon egy cég bejegyzése három napot vesz igénybe, Szlovákiában három hetet. A cégjegyzéki regisztrációt elvileg pár nap alatt el lehetne intézni, a legutóbbi pozsonyi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ez akár egy hónapig is eltarthat” - figyelmeztet a Slovakialnvest ügyvezetője. Peter Ziga gazdasági miniszter szerint az elmúlt időszakban ugyanakkor több olyan intézkedést hozott a kormány, amelyek segítenek a kisebb vállalkozásokon is, a tervek szerint a jövő év elejétől pedig 15 százalékra csökkentik a társasági adót a 100 ezer eurónál kisebb forgalommal rendelkező cégek számára. (TASR, mi) A parlamenti választásra készül a Híd CZÍMER GÁBOR A Híd vezetésének több tagja szerint a párt mai Országos Tanácsén (OT) szába kerül a többi magyar párttal valá együttműködés kérdése. Sárközy Irén, a Híd parlamenti képviselője elmondta: „A magyar pártokkal való együttműködést szóba hozhatják az OT küldöttei.” Sárközy szerint, ha a kérdés felmerül, az államfőválasztás eredményeit is kiértékelik. A képviselő a pártban nem látja szükségét a személyi változásoknak. Rigó Konrád, a Híd kulturális államtitkára szerint várható, hogy a mai OT-n az MKP-val való összefogás is szóba kerül. „Én látok lehetőséget az együttműködésre, de mindenképpen az értékeinkkel összhangban kell megtalálni” - mondta az államtitkár. Hangsúlyozta, hogy a Híd számára a többség és a kisebbség jó kapcsolata, a több kisebbség képviselete és az euroatlanti elkötelezettség alapvető értékek. „Ezeknek mindenféle együttműködésben meg kell maradniuk” - tette hozzá az államtitkár. Nagy József, a párt leköszönő EP- képviselője azt nyilatkozta, bízik benne, hogy a vita elsősorban a parlamenti választásról fog szólni, illetve, hogy nyílt és konstruktív lesz. Nagy József szerint félre kellene tenni Nagy elmondta, szerinte az Országos Tanácson szóba kerül az MKP- val és a többi magyar párttal való együttműködés. Ján Baránek politológus szerint a felmérések azt mutatják, fennáll a lehetősége, hogy a jövőre esedékes a személyes averziókat (TASR-feivétei) parlamenti választáson sem a Híd, sem az MKP nem kerül be a törvényhozásba. „A pártok integrációja lenne a leglogikusabb megoldás, de a Híd és az MKP egyes tagjai között nagy ellentétek feszülnek” - magyarázta Ján Baránek. Cseh-szlovák együttműködés az áramellátásban Pozsony. Soha nem látott nagyságú, 91,2 millió eurónyi uniós támogatást folyósít az Európai Bizottság a Nyugatszlovákiai Áramszolgáltató (ZSD) és az E.ON Distribuce társaság által megvalósított ACON Smart Grids projektre, amely a cseh-szlovák határ mentén fekvő járások biztonságos áramellátását tartja szem előtt. Az erről szóló államközi elvi nyilatkozatot a két ország gazdasági miniszterei tegnap írták alá. A smart grid vagy okoshálózat olyan elektromos hálózat, amely az információs és kommunikációs technológiák segítségével gyűjt információkat a szolgáltatók és a fogyasztók szokásairól, majd ezeket felhasználva automatikusan képes növelni a hálózat hatékonyságát, megbízhatóságát, gazdaságosságát^ és fenntarthatóságát. Peter Ziga gazdasági miniszter szerint ez az első ilyen közös, cseh-szlovák projekt, amely a legmodernebb hálózati technológiák kiépítését tartja szem előtt, és amelynek köszönhetően hatékonyabban használhatják majd ki a helyi megújuló energiaforrásokat. Ä hálózat nagyobb rugalmassága ugyanis lehetővé teszi az olyan változékony megújuló energiaforrások, mint a napvagy a szélenergia használatát. A projekt összköltsége egyébként eléri a 182 millió eurót, aminek a felét fedezik az uniós támogatások. (mi)
