Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-22 / 144. szám
www.ujszo.com I 2019. június 22. KÖZÉLET I 3 Szigorodik a környezetvédelem Szlovákiában féle szabályozás nélkül termelhettek ki ezeken a területeken, valószínűleg lobbizni fognak a törvény ellen. Mégis úgy gondolom, hogy a szlovák természet megérdemli ezt az intézkedést. Ha egy ehhez hasonló törvényt 15 évvel ezelőtt fogadtak volna el, most másként festene az Alacsony-Tátra” - mondta a miniszter. A szénbányászat vége? A szakértők szerint a szénbányászat- és tüzelés megszüntetése az egyik legfontosabb környezetvédelmi kihívás Szlovákia számára, és csak így kerülhető el a katasztrofális klímaváltozás. A környezetvédelmi minisztérium ezért fokozatosan a megújuló energiaforrásokra és a széntermelő régiók átalakítására összpontosítana. A parlament elfogadta az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot, mely pontosítja a tárca hatásköreit. A módosítások fontosságát Peter Pellegrini (Smer) miniszterelnök és Zuzana Caputová államfő is hangsúlyozta. „Nagyon örülök, hogy a szlovák kormány komolyan veszi az állam fokozatos szénmentesítését, és tárgyal a lehetséges intézkedésekről” - mondta a köztársasági elnök a Pellegrinivel folytatott első közös találkozó után. A Greenpeace valódi áttörésnek nevezte az intézkedéseket. „Most már csak a kormányon múlik, hogy 2023-ig leállítja-e a szénbányászatot az országban. Ha Peter Pellegrini betartja a szavát, akkor Szlovákia lehet az első a V4-es országok közül, amelynek sikerül beszüntetnie a barnaszénnel működő energiatermelést. Ez az első lépés, azért, hogy élhetővé tudjuk tenni az országot” - mondta Radek Kubala, a szervezet aktivistája. NAGYROLAND Pozsony. Több környezetvédelmi intézkedést is elfogadott a parlament a héten. 2022-től várhatóan életbe lép az italcsomagolások betétdíjas rendszeréről szóló törvénymódosítás, az erdők védelme is hatékonyabbá válhat, 2023-ra pedig leállhat szénbányászat. Az italcsomagolások visszaváltásáról szóló javaslatot a parlament a második olvasatba küldte. Ennek értelmében a PET-flakonok és a fémdobozok ugyanúgy visszaválthatók lesznek, mint jelenleg a sörös- és borosüvegek. A környezetvédelmi minisztérium szerint az intézkedésekre azért van szükség, mert a jelenlegi szelektív hulladékgyűjtési rendszer nem elég hatékony. A tárca felmérése szerint évente körülbelül 1 milliárd PET-palack kerül forgalomba, és ennek 40 százaléka hulladéklerakón vagy a természetben végzi. Az intézkedéseknek köszönhetően azonban a flakonok és a dobozok 95 százaléka oda kerülhet, ahová való. A visszaváltó automaták rendszerének kiépítése 2022-ig tartana, a palackok betétdíja az előzetes elemzések szerint nagyjából 10-12 cent körül mozogna. A szavazáskor a jelenlévő 138 képviselőből 120 támogatta a javaslatot, vagyis az ellenzék nagy része is. „Világviszonylatban egyre fontosabb a környezet védelme. Örülök, hogy ezt a szlovák parlament honatyái is tudatosítják. Olyan modem és hatékony jogszabályt kell elfogadtatnunk, amely meg-A környezetvédelmi tárca intézkedésének köszönhetően hatékonyabb lesz az erdők védelme szabadítja a természetet a műanyagoktól” - jelentette ki Sólymos László (Híd) környezetvédelmi miniszter. A gyártók tiltakoznak A Környezetpolitikai Intézet (IEP) előzetes elemzései szerint a visszaváltásos rendszer fenntartása évente 3-5 millió euróba kerülhet, és ezt a PET-palackokat gyártó vállalatoknak kell finanszírozniuk. A Szlovák Kereskedelmi Szövetség (ZO SR) szerint a tárca intézkedései feleslegesek, hiszen a jelenlegi rendszer segítségével is hatékonyabbá lehetne tenni a szelektálást. „A közösen elfogadott irányelveknek köszönhetően a mostani rendszer segítéségével 10 éven belül szintén 90 százalékra lehetne emelni a palackok újrahasznosításának mértékét” - mondta Michal Sebín, a szövetség környezetvédelmi osztályának vezetője. Védenék az erdőket is A parlament szintén második olvasatba utalta az erdők védelméről szóló törvényjavaslatot. A módosítás tényleges hatáskörrel mházza fel az Állami Természetvédelmi Hivatalt, főleg az értékes természetvédelmi területeken tervezett beavatkozások megakadályozása terén. Minden lépést jóvá kell hagy(TASR-felvétel) niuk, amely veszélyeztetheti a természetet a nemzeti parkokban, legyen szó fakitermelésről, a talajréteget vagy a vízfolyásokat érintő beavatkozásról. Jelenleg a természetvédők csaknem kizárólag a legmagasabb, 5-ös védettséget élvező területeken képesek megakadályozni a fakitermelést, ezek aránya pedig a legkisebb a nemzeti parkokban. A módosításnak köszönhetően ez a jogkör több mint 400 ezer hektárnyi értékes területre terjed ki, amely Szlovákia területének közel 10 százalékát jelenti. Sólymos László szerint a törvény miatt nagy nyomás nehezedik a kormányra. „Akik eddig minden-RÖVIDEN Lajcák a NATO-ba távozna Pozsony. A Denník N napilap információi szerint Miroslav Lajcák (Smer) külügyminiszter lehet a NATO főtitkárhelyettese. A külügyi tárca nem erősített meg, de nem is cáfolta a híreket. „Nem látjuk értelmét, hogy kommentáljuk a pletykákat. A külügyminiszter teljes mértékben ajelenlegi feladataira koncentrál” - mondta lapunknak Juraj Tomaga, a tárca sajtóosztályának vezetője. Lajcák 2016 óta szlovák külügyminiszter, egy évvel később pedig a ENSZ közgyűlésének elnökévé választották. (nar, Dennfk N) US Steel: júliusban 4 napos munkahét Kassa. Júliusban is négynapos munkahéttel számolhatnak a kassai US Steel acélműben - erősítette meg a vállalat szóvivője. A cég már a szakszervezettel is megegyezett, az otthon töltött napokért az alkalmazottak a fizetésük 60 %-át kapják. Az ok az acél világpiacának további gyengülése. A cég alkalmazottainak már májusban is rövidebb volt a munkahét, júniusban viszont a megszokott ütemben folyt a munka. (TASR.szh) Lassul a közeledés a Nyugathoz MOLNÁR IVÁN Az utóbbi években lassult Szlovákia közeledése a fejlett uniés országokhoz, de a visegrádi országok (V4) között a második legfejlettebbnek számít - derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb felméréséből. Pozsony/Brüsszel Az Eurostat adatai szerint az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt bruttó hazai termék (GDP) Szlovákiában tavaly az uniós átlag 78%-a volt. A visegrádi országok közül ez a második legjobb adat. Szlovákiát csak a cseheknek sikerült lekörözniük, 90 százalékkal, míg Lengyelország esetében ez 71, Magyarország esetében pedig 70 százalék. Ám ha az elmúlt négy évet vesszük figyelembe, már korántsem ilyen rózsás a kép. Szlovákiában 2015-ben az egy főre jutó GDP az uniós átlag 77 százaléka volt, vagyis négy év alatt csupán 1 százalékpontot sikerült javítani. A csehek ugyanekkor 3, a lengyelek és a magyarok pedig 2-2 százalékkal kerültek közelebb az uniós átlaghoz. Összehasonlításképpen: a legfejletlenebb uniós ország tavaly Bulgária volt, ahol az egy főre jutó GDP fele az EU-átlagnak, a legmagasabb gazdasági teljesítményt pedig Luxemburgban mérték (254%). A szomszédos A nyugati országokban a vásárlók jóval többet tehetnek a kosarukba (TASR-felvétel) Ausztriában ugyanez 127 százalék. Az unió statisztikai hivatala az egy főre jutó fogyasztást is méri, amely ugyan összefügg a GDP-vel, de néhány ország esetében érdemi eltérés tapasztalható. Magyarország például hiába áll egy főre jutó GDP-ben az uniós átlag 70%-án, a fogyasztása csak 63%-os. És e tekintetben Magyarországot még Románia is megelőzi: a 64%-os egy főre jutó GDP-jük mellett 70%-os a fogyasztásuk. Magyarországnál csak Horvátország (63%) és Bulgária (56%) van jobban lemaradva az uniós átlagtól az egy főre eső fogyasztásban. Szlovákiában az egy főre jutó fogyasztás tavaly az uniós átlag 77 százaléka volt, ami 1 százalékpontos javulás az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel egy szintre kerültünk a lengyelekkel, míg a csehek ebben is elhúznak a többi visegrádi országtól, az egy főre jutó fogyasztás ott ugyanis már eléri az uniós átlag 83 százalékát. A cseheknek az elmúlt négy évben 5 százalékponttal sikerült közelíteniük az uniós átlaghoz. Luxemburg (132%) után a legtöbbet Németországban (121%) és Ausztriában (116%) fogyaszthatnak az emberek, ami nem meglepő, hiszen ezeknek az országoknak a gazdasági teljesítménye is kifejezetten kedvező. A sor végén Bulgária található, alig 56 százalékkal.