Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-20 / 142. szám
www.ujszo.com | 2019. június 20. KULTÚRA 9 Díjazták 2018 hazai magyar könyveit Bárczi Zsófiáé a Madách-díj, Juhász Kataliné a nívódíj, Csanda Gáboré a legjobb magyar műfordítás A díjazottak: Bolemant Lilla kiadóvezető, Csanda Gábor, Bárczi Zsófia és Juhász Katalin (Somogyi Tibor felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ A pozsonyi Zichy-palotában adták át tegnap az Irodalmi Alap díjait a tavalyi év kimagasló irodalmi teljesítményeiért. A hazai magyar könyvkiadók termése meglehetősen szegényes volt, összesen 9 kötetet terjesztettek fel Madách-dfjra. Ez még a tavalyi 12 kötethez képest is visszalépés, nem beszélve arról, hogy pár éve, 2013-ban még 24 alkotás közül válogathatott a bizottság. A háromtagú testület elnöke Jitka Roznová költő, műfordító, irodalomtörténész volt, akinek idén Veres István és Szalay Zoltán író segített kiválasztani a díjazásra érdemes köteteket. Döntésük értelmében a Madách-díjat Bárczi Zsófia kapta, Vidéki lyányok énekeskönyve című regényéért. A kötet a Phoenix PT gondozásában látott napvilágot, szerkesztette Bolemant Lilla. Idén csak egy Madách-nívódíjat osztottak ki a lehetséges háromból, ezt lapunk munkatársa, Juhász Katalin vehette át Nyeretlen című verskötetéért, amely a Nap Kiadónál jelent meg decemberben, Vida Gergely szerkesztésében. Műfordítás kategóriában Csanda Gábort díjazták Viera Kamenická okítva szórakoztató Rozprávky zo Zidovskej ulice című, különleges atmoszférájú művének átültetéséért, amely Pozsonyi zsidó mesék címmel jelent meg a Pozsonyi Kifli Polgári Társulásjóvoltából. Tragikomikus női sorsok Bárczi Zsófia annak idején üstökösként robbant be a hazai magyar prózairodalomba, ám az utóbbi években pedagógus énje kerekedett felül, azaz elsősorban egyetemi munkájára koncentrált. Ezért is örömteli, hogy visszatérése ilyen jól sikerült. A Vidéki lyányok énekeskönyve olyan magányos nők tragikomikus történeteinek a gyűjteménye, akik kétségbeesetten menekülnének kilátástalan helyzetükből - reménytelen kalandokba, kényszerházasságokba, a szépirodalomba-vagy a vallásba -, de csak még mélyebbre süppednek az iszapba. A szerző eközben eltökélten nyomoz szövegének „valódi szerzője” után. A kötet tágas irodalmi játszótér is, ahol latin-amerikai írók műveinek szereplői csúszdáznak, hintáznak, a mágikus realizmus eszközeit kölcsönözve a szerzőnek. Tájainkon még mindig egzotikusnak hat az a fajta játszadozás is, amikor nem tudjuk, eredeti szöveget olvasunk-e, vagy egy spanyol nyelvű mű fordítását. Bárczi Zsófia szándékosan össze akarja zavarni az olvasót, aki egy titokzatos, szürreális világban találja magát, ahol magának kell megválaszolnia saját kérdéseit, nem kap mindent tálcán a szerzőtől. Ez a kötet nyitott, kreatív olvasót kíván, aki szeret bújócskázni és homokvárat építeni ezen a fura játszótéren. A nyelvi rétegek között megtaláljuk az utóbbi évtizedek legjelentősebb magyar szerzőinek (Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos) lazán komoly attitűdjét is, akik ezúttal az élő hagyományt, a folytonosságot képviselik Bárczi Zsófia világában. Nyereség és veszteség Juhász Katalin sorrendben hetedik verskötete, a Nyeretlen egy konceptkönyv, amely a nyereség és a veszteség relativitását, a két fogalom jelentésrétegeit igyekszik körüljárni. Született lúzerek, naiv, nyeretlen kétévesek, a dolgok pozitív oldalát látni képtelen hősök bolyongnak a kötet egyszerre ismerős és idegen tereiben. Vajon a környezetünk csinál belőlünk vesztest, vagy mi tesszük élhetetlenné környezetünket? Van-e jogunk mást hibáztatni saját fiaskóinkért, és van-e jogunk nem kihasználni a lehetőségeinket? Miért elég valakinek egy csipetnyi boldogság, és másnak miért pont egy csipetnyi hiányzik hozzá? Ezeket a kérdéseket teszi fel a szerző. Juhász Katalin melankolikus hangütésű versei a zsűri szerint olyanok, mint a bluesdalok: egyszerre intimek és közérdekűek, a bennük megjelenő helyzetekkel, érzelmekkel könnyen lehet azonosulni. Mégsem beszélhetünk búskomorságról, a szerző ugyanis a cinikus humor, az irónia, sőt, az önirónia eszközeivel is gyakran él, mintegy kívülről tanulmányozva saját magát. A nyelvezet minimalista, a mondanivaló viszont sokrétű; Juhász Katalin szívesen kísérletezik azzal, hogyan lehet a lehető legegyszerűbb konstrukciókkal megfogalmazni összetett, sokrétű gondolatokat. Egy letarolt világ lakói A Pozsonyi zsidó mesék a kíméletlenül ledózerolt zsidó negyed utcáin, terein játszódnak, a kötet szereplői is rég eltűntek. Az ő emléküket próbálja megőrizni ez a könyv. Viera Kamenická sokat tud a pozsonyi zsidóságról, hiszen ezt kutatja évtizedek óta. Megelevenednek az ősi hagyományok, az a sajátos, valláson alapuló szokásrendszer, amely a mai gyerekek számára egzotikussá teszi a történeteket. Különleges atmoszférája van ennek a könyvnek, hiszen a mesék a képzelet és a valóság határmezsgyéjén mozognak - a történelmi tények a mesék motívumrendszerébe ágyazódnak bele. Egy nehéz sorsú kisebbségről mesél a szerző - eredetileg szlovákul. A mesekönyvet a várostörténettel foglalkozó Pozsonyi Kifli Polgári Társulás fedezte fel, és úgy döntött, hogy a magyar gyerekekkel is megismerteti. Csanda Gábornak köszönhetően a fordítás nem csupán visszaadja az eredeti mű atmoszféráját, de egyenrangú, egyenértékű vele. (kult) Fesztivál, ahol végig rögtönözni kell RÖVIDEN Holnap este és szombat délután azokat várják a dunaszerdahelyi NFG klubba, akik érdeklődnek a színpadi rögtönzés iránt, illetve kipróbálnák magukat ezen a nehéznek tűnő terepen. Dunaszerdahely. A rögtönzés lényege, hogy a szereplőnek belső megérzéseire, ösztöneire kell hagyatkoznia, hogy feltárhassa az általa megjelenítendő figura lélekállapotát. Improvizáció közben a színész eltávolodhat a jól bevált megoldásoktól, és a szerep vagy helyzet új oldalait fedezheti fel. A Kötetlen rögtönzések fesztiválját ötödik éve rendezik meg Dunaszerdahelyen. Ez tulajdonképpen egy játékos csapatverseny, amelyet nézni is öröm. A háromfős csapatok különböző feladatokat kapnak, tíztíz percük lesz felkészülni, azaz kitalálni egy maximum háromperces jelenetet. A többfordulós improvizációs játék szombaton 13 órakor kezdődik, a csapatok teljesítményét színházi szakemberekből álló zsűri értékeli. A konkrét feladatokról a szervezők természetesen semmit sem árultak el, de a korábbi években látottak alapján mozgáson alapuló improvizációkra számíthatunk - például egy versrészlet vagy zene alapján, vagy kaphatnak a kezükbe néhány tárgyat, amelyeket be kell építeniük egy történetbe. Olyan feladat is volt már, hogy a csapatoknak egy valódi újsághír alapján kellett kitalálniuk egy jelenetet. Általában sok humor, móka és kacagás kíséri ezeket a próbálkozásokat. A Kötetlen rögtönzések fesztiválját ötödik éve rendezik meg Dunaszerdahelyen. Ez tulajdonképpen egy játékos csapatverseny, amelyet nézni is öröm. A játékvezető, Benes Tarr Csilla színművész szerint mindössze kreativitásra, spontaneitásra, csapatmunkára, valamint jó ötletekre lesz szükség. A színművészeti egyetemeken és színitanodákban általában külön tantárgy a színpadi improvizáció, hiszen ha valami váratlan dolog történik előadás közben, a színészeknek reagálniuk kell, meg kell oldaniuk a szituációt, hogy a közönség lehetőleg ne érzékelje a bizonytalanságot. Ehhez színpadi rutin, illetve sok improvizációs gyakorlat kell, ám az alapokat bárki elsajátíthatja. Ez pedig a mindennapi életben is hasznos tudás lehet, hiszen naponta több száz alkalommal rögtönzünk, anélkül, hogy ezt tudatosítanánk. Azt pedig, hogy miként improvizálnak a tapasztaltabbak, holnap láthatják az érdeklődők a dunaszerdahelyi NFG klubban, mintegy a verseny felvezetéseként. A győri After nevű formáció vendégprodukciója 19 órakor kezdődik. Ok több éve foglalkoznak már rövid és hosszú formátumú improvizációval, és elég vegyes a csapat felállása: vannak köztük orvosok, színészhallgatók, logisztikusok és drámatanárok is. A szombati versenynapot követően is lesznek vendégfellépők: 19 órától a dunaszerdahelyi Aranymetszés verséneklő zenekar játszik, a 20 órakor kezdődő díjkiosztó után pedig Saróka Liliána énekel megzenésítettverseket. (juk) Meghalt Horváth Ádám rendező Budapest. Hosszan tartó betegség után tegnap elhunyt Horváth Ádám rendező, a Magyar Televízió volt elnöke. A Kossuth-, Erkel Ferenc- és Balázs Béla-díjas rendezőt 89 éves korában érte a halál. Horváth Ádám 1930-ban született Budapesten, 1968-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, 1983-tól egyetemi tanári rangban. 1983-tól a Magyar Televízió főrendezője, 1994-95-ben a Magyar Televízió elnöke volt. Sokoldalú pályája során rendezett híradót, dokumentumfilmet, riportot, portréfilmet, tévéjátékot, balettet, zenés játékot, operát, nevéhez fűződik 1989. június 16- án Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének televíziós rendezése. 1987-99 között ő volt a Szomszédok című folytatásos teleregény „atyja”: rendezője és később forgatókönyvírója is. 2004-ben a Magyar Televízió örökös tagjává választották. 1970-ben Balázs Béla-díjat, 1978-ban Érdemes Művész címet, 1985-ben Erkel Ferenc-díjat kapott, 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki több évtizedes nagy sikerű rendezői munkássága elismeréseként. (MTI) Fesztivólnyitó film lesz a Rossz versek Valencia. Reisz Gábor Rossz versek című alkotása nyitja a rendező részvételével holnap a Cinema Jőve nemzetközi filmfesztivált a valenciai Teatre Principal-ban. Reisz Gábor önéletrajzi ihletésű filmjében a felnőtté válás legfontosabb kérdéseivel foglalkozik, azzal, hogy megvalósíthatóak-e a vágyaink, és a különböző gyerekkori énjeink elégedettek lennéneke azzal az emberrel, akivé váltunk. A Rossz verseket a magyar mozik decemberben mutatták be, s több mint 53 ezren váltottak rá jegyet. A nemzetközi premierje az A- kategóriás tallinni fesztiválon volt, majd a torinói fesztiválon három zsűri díjazta, Monte-Carlo filmfesztiválján elnyerte a fődíjat. A Magyar Filmakadémia tagsága négy kategóriában tüntette ki Magyar Filmdíjj al a Rossz verseket áprilisban. (MTI)
