Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-20 / 142. szám
2 KÖZÉLET 2019. június 20.1 www.ujszo.com Szigorúbb büntetések várnak a sofőrökre ÖSSZEFOGLALÓ 7 Pozsony. A kormány szerdai ülésén elfogadta a közúti közlekedésről szélé törvény módosítását, melynek értelmében bizonyos szabálysértésekért szigorúbb büntetésekre számíthatnak a sofőrök, és fokozottabban ellenőrzik majd a kezdő sofőröket is. A módosítás értelmében volán mögött telefonálni továbbra is csak hands-free üzemmódban _ lehet, vagyis tilos a mobilt kézben tartani. Ezt a szabályt kiterjesztenék más telekommunikációs, audiovizuális készülékekre is. A szabályszegők az eddigi 50 eurós büntetés kétszeresére számíthatnak a jövőben. A tárca lehetővé tenné, hogy a fiatalok az eddiginél korábban juthassanak hozzá bizonyos típusú jogosítványokhoz. A C és CE (teherautó) kategóriás jogosítványt 21 helyett 18, a D és DE (autóbusz) kategóriásat pedig 24 helyett 21 éves kortól lehetne megszerezni. Ha a módosításokat a parlament is elfogadja, akkor idén december 1-től lépnek hatályba (TASR-felvétel) Bevezetik a mentősávokat Újdonság lenne az is, hogy az autópályákon dugó esetén kötelező lenne az úgynevezett mentősáv kialakítása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy dugó vagy torlódás esetén a belső sávban lévő autósoknak amennyire csak lehet, balra kell húzódniuk, míg a külső sávban autózóknak jobbra kell kihúzódniuk. A mentősáv kialakításakor a leállósávra is rámehetnek a sofőrök. Kettőnél több sáv esetén a legbelső sávban haladóknak ugyanúgy balra kell lehúzódniuk, míg a többieknek jobbra. Az előírás megszegéséért 99 eurós bírság jár, míg a mentők vagy tűzoltók áthaladásának korlátozásáért 300 eurós büntetés fog fenyegetni. A minisztérium a módosító javaslattal egyszerűsítené a gépjármüvek nyilvántartásba vételét, illetve átjelentését is. A jövőben a gépjármű-tulajdonosnak már nem kellene bemutatnia a közlekedési felügyelőségnek azokat a járási hivatal által kiadott határozatokat, amelyeket a járási hivatal elektronikus formában korábban elküldött a felügyelőségnek. Elkobozható rendszám A rendőrség ugyanakkor lehetőséget kap a gépjárművek rendszámainak és iratainak lefoglalására, ha olyan autót állítanak le, amellyel a tulajdonos korábban közlekedési szabálysértést követett el, ám az objektív felelősség elve alapján kiküldött bírságot nem térítette. Fontos változás az is, hogy a törvény a jelenlegi szabályozáshoz képest már megkülönbözteti, hogy a sofőr baleset, vagy káreset helyszínéről menekült-e el. A 300-tól 1300 euróig terjedő bírság helyett ezért a szabálysértésért minimum 200, maximum 1000 euróig terjedő bírság fog fenyegetni. (dem, TASR) A kárpátaljai magyarok majdnem megváltója lehet Zelenszkij CZÍMER GÁBOR Nagy az elvárás az új ukrán elnökkel szemben, hogy javítson az országban álő kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok helyzetén. Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) újraválasztott vezetője bízik abban, hogy az új ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij színre lépésével lesz olyan partner, akivel az ott élő kisebbségek a problémáikról nyíltabban tudnak beszélni. „Talán az a merev, kisebbségellenes magatartás, ami a Porosenko-rezsimet jellemezte, lecserélődik” - mondta el lapunknak Vincze a FUEN éves konferenciájának dunaszerdahelyi eseményén. A kisebbségi szervezet elnöke azt reméli, hogy a magyar -ukrán és a román-ukrán kétoldalú Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) újraválasztott vezetője (Képarchívum) viszonyban is eredményes kapcsolatfelvételre kerülhet sor. Akárcsak Vincze, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke is reméli, hogy az újonnan megválasztott kijevi parlament enyhít majd a kisebbségeket sújtó törvényeken. Jarábik Balázs külpolitikai elemző elmondta, már a kijevi törvényhozás elé terjesztették a kisebbséginyelv-használatot korlátozó oktatási törvény egy új, enyhébb változatát. Ez a magániskolákat teljesen kivonná az előző jogszabály hatálya alól, amely az oktatás számára kötelezően az ukrán nyelvet írja elő. Az első olvasatban már elfogadott enyhítő javaslat szerint az állami iskolákban az ötödik osztályig az oktatás 20 százalékának ukránul kell folynia. A kilencedik osztályosoknak már 40 százalék, a középiskola végére pedig 60 százalék a kötelezően ukrán nyelvű oktatás aránya. Jarábik hozzátette, a törvény szigorú változatának hatályát pedig 2023-ig tolták ki. Az elemző szerint Zelenszkij valóban enyhíteni akar a kisebbségeket sújtó jogszabályokon, de visszavonni azokat nem fogja. Ackermann Sándor, a magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője szerint van alapja Brenzovics bizakodásának, de Zelenszkijnek egyensúlyoznia kell a nacionalista és a mérsékeltebb erők között. „Ha bármilyen nagy engedményt tenne a nemzetiségek, elsősorban az ukrajnai oroszok irányába, akkor valószínűleg sok ukrán nemzeti érzelmű választó elpártolna tőle” - mondta az elemző. A FUEN 70. kongresszusa ► A FUEN az őshonos nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségeket képviselő összeurópai szervezetként június 12-eés 16-a között pozsonyi, dunaszerdahelyi és bazini helyszíneken tartotta 70. évfordulós jubileumi és tisztújító kongresszusát. ► A testület Vincze Lórántot újraválasztotta a FUEN elnökévé. Vincze az RMDSZ EP-képviselője is egyben. ► A Magyar Közösség Pártja a kongresszus házigazdája és társszervezője volt. ► A múlt héten pénteken a dunaszerdahelyi városi művelődési központban tartották a rendezvénysorozatba illeszkedő konferenciát is. Itt mutatták be a FUEN különböző programjait, de az ukrajnai kisebbségek helyzetéről is szerveztek egy panelbeszélgetést. A menekültek fele 18 éven aluli SZALAY HAJNALKA Tavaly 70,8 millió ember kényszerült elhagyni az otthonát, minden második közülük 18 éven aluli, sokan felnőtt kísérő nélkül. „Amit ezekben a számokban láthatunk, az egy újabb megerősítése annak a trendnek, hogy hosszabb távon növekszik azoknak a háborúk, fegyveres konfliktusok és üldöztetés elől menekülő embereknek a száma, akiknek biztonságra van szükségük” - mondta Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. A 70,8 millió főből világszerte minden második menekült volt 18 éven aluli, és közülük több mint százezren éltek a családjuk nélkül. Csak Ugandában majdnem háromezer ötéves, vagy annál fiatalabb gyermek volt egyedül vagy a családjától elszakítva. A legtöbb gyerekekre vonatkozó menekültjogi kérelem Afganisztánból érkezett, majdnem ötezer kérvényezővel, ezt követi Eritrea 3500 kérelemmel. Tavaly, akárcsak egy évvel azelőtt, dél-szudáni volt a legtöbb felnőtt kísérő nélküli gyerek, ez a 18 alatti menekültek több mint felét jelenti. Ezt követi a Kongói Demokratikus Köztársaság, Ruanda és Szíria. Ötből négy menekült a hazájával szomszédos országban él. A jelentés külön kiemeli, hogy a nagyobb bevételű országok 1000 lakosonként pusztán átlagosan 2,7 menekültet fogadtak be, míg a közepes vagy kisebb bevétellel rendelkező országoknál ez az arány 5,8. A menekültek harmada a legszegényebb A legtöbb gyerekekre vonatkozó menekültjogi kérelem Afganisztánból érkezett (TASR-felvétel) országokban él. „A szíriai háborús övezetből érkező menekült a szomszédos országokban gyorsabban megkapja a nemzetközi védelmet, mintha egy távolabbi országban kémé. Ezt a folyamatot a szomszédos országokban gyorsabban lebonyolítják, hiszen mindenki, aki átlépi a határt, a háború elől menekül” - magyarázta lapunknak Simon Ernő, az ENSZ menekültügyi szervezetének (UNHCR) szóvivője. A jelentés szerint a legtöbb menekültet tavaly Törökország fogadta be, azt követte Pakisztán, majd Uganda, Szudán és Németország. A legtöbb menedékkérelmet az USA-ban nyújtották be, de sokat közülük még nem bíráltak el. A jelentés szerint Szlovákiában majdnem 2500 menekült élt 2018-ban, Magyarországon ez a szám 6300 körül mozog.
