Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-20 / 142. szám
KÖZÉLET www.ujszo.com I 2019. június 20. I 3 Sólymos: Eljött az idő az együttműködésre! Sólymos László (Hid) állítja, nem az a nap kérdésre, hogy ki a Híd koronahercege, a pártnak ugyanis szerinte más problémái vannak (Somogyi Tibor felvétele) VERONIKA COSCULLUELA Sólymos László környezetvédelmi minisztert, a Híd alelnökót kérdeztük arról, félrelépésnek tartja-e, hogy a párt belépett a jelenlegi koalícióba, mi az oka a korábbi választásokon elért kudarcnak, reálisnak tartja-e az együttműködést az MKP- val, s ki léphet Bugár Béla helyére a Híd élén és mikor. Ma már elismeri, hogy a Smerrel és az SNS-el alkotott koalíció nem volt a Híd számára a legjobb döntés? Az, hogy beléptünk ebbe a koalícióba, hagyott bizonyos nyomokat a párton. Ezt az utolsó választás eredményén is látjuk, nem tagadom. Másrészt ebbe a koalícióba olyan célkitűzésekkel léptünk be, amelyeket a mi programunk alapján állítottunk össze. Abból indultunk ki, amihez támogatást kaptunk az emberektől. Kormányban vagyunk és nagyon sok dolgot sikerült elérnünk. Ezt jó eredményként értékelem. A választó is így fogja értékelni? Nem tudjuk előre megítélni, hogy ér véget a választás. Az államfői és az európai parlamenti választás sem volt számunkra a legsikeresebb, de volt önkormányzati választás is, ahol a polgármesterek közel felét a Híd szerezte meg. Érzékelem, milyen hangulat uralkodik a társadalomban, s ez mind megmutatkozik a Hídon. De az a munka, amit én és a kollégáim elvégeztünk a kormányban, nem elhanyagolható, s nagyon is látni lehet majd az eredményeket. Nincs olyan érzése, hogy néhány törvényért, amit sikerült elfogadni, feláldozták a párt jövőjét? Lehet már nem is kerülnek be a parlamentbe... Nem gondolom, hogy bármit is feláldoztunk volna. Próbáltuk védeni azokat az értékeket, amelyeket fontosnak tartunk - az európai értékeket, töröltük a Meciar-amnesztiákat, sok mindent sikerült elérni. A mi értékeinkből ebben a kormánykoalícióban nem engedtünk. Hogy ezt a választók is értékelik-e, azt nem tudom megmondani. Az, hogy értékelik-e, jobban zavarja, mint az, hogy a magyar választók egy része már nem szavaz a pártra? Nem. Másrészt nem tudom, mi a helyzet a támogatottsággal. Nincs elemzésem arról, hol szavaznak ránk és hol nem, ráadásul nehéz összehasonlítani az európai parlamenti választást - 20 százalékos részvétellel - az államfőválasztással, amely ugyancsak specifikus. A parlamenti választás szintén valamiben különbözik. De természetesen, meg kell néznünk az adatokat, s meg kell találni a rezerváinkat. Az MKP az elmúlt négy évben a kormányban és a parlamentben sem volt, az európai parlamenti választáson mégis jobb eredményt ért el a Hídnál. Mivel magyarázza ezt az eredményt? Nem akarom értékelni a választót. A választópolgárnak joga van értékelni a politikust. Azáltal, hogy kormányban vagyunk, s előtte a parlamentben voltunk, lehetőségünk volt olyan dolgok elfogadására, amit a polgárok önállóan nem tudtak volna elérni. Öt évvel ezelőtt az MKP ugyanúgy jobb eredményt ért el, mint mi. Nem egész egy évvel később viszont a parlamenti választáson már mi voltunk erősebbek. Ezért állítom, hogy a választás eredményét nem lehet előre megjósolni. Ez az az időszak, amikor kereshetnénk az együttműködés lehetőségét annak érdekében, hogy megerősödjünk. Nem azért veszítették el a magyar szavazókat, mert polgári, „nemzetközi” pártot akartak? Nem. Értékeink a tolerancia, az európai irányultság. Ezen értékek mellett kellene minden pártnak kiállnia. Tehát a parlamenti választás miatt nem fognak változtatni a párt politikai profilján? Nem. Igazán nem gondolom, hogy meg kellene válni értékrendünktől. De ahogy mondtam, meg kellene találni az együttműködés lehetőségét azzal a párttal, amelynek ugyanolyan kisebbségi agendája van, mint nekünk. Mindezt olyan területeken, amelyeken tudjuk egymást erősíteni. Mennyire tartja reálisnak az MKP-val alkotott koalíciót? A döntést a pártnak kell meghoznia, az együttműködéshez pedig két félre van szükség. Többször próbáltunk együttműködni, a megyei választás előtt is, de elutasítottak minket. Bízok benne, hogy nem olyan témákat fogunk keresni, amelyek elválasztanak minket, hanem épp ellenkezőleg olyanokat, amelyek lehetőséget adnak az összetartásra. Azt, hogy lesz-e valami az együttműködésből vagy sem, egyelőre nem tudom megmondani. Csáky Pál nemegyszer kijelentette, hogy ha együttműködés, akkor csak Bugár Béla nélkül... Ha együttműködni akar valakivel, akkor a közös nevezőt kell megtalálni, s nem azt, amiben nem tudnak szót érteni. Tíz év után a párt élén, s több választási kudarc után nem gondolja, hogy eljött az idő pártelnökcserére? A Híd elnöksége egyértelműen úgy döntött, hogy Bugár Béla marad a párt elnöke. Szlovákiában még mindig ő a legjelentősebb kisebbségi politikus, nem látok okof a távozására. A párton belül majd megbeszéljük, hogyan kellene folytatni. Min kellene változtatni, mi az, ami hiányzik. A legfontosabb, hogy realisták maradjunk, hogy érzékeljük, mit üzen a választópolgár, s hogy érdekes témákkal, komoly ajánlattal tudjunk előrukkolni. S ezen dolgozunk. S ennek az ajánlatnak a része tehát nem lesz egy új pártelnök? Nem. Bugár Béla egy korábbi interjúban elmondta, hogy már neveli az utódját. Ráadásul egészségügyi problémái vannak, tehát nagy valószínűséggel egyre gyakrabban helyettesíti őt valaki a Hídból. Ön a párt koronahercege? Nem az a kérdés, hogy én vagyoke az. Vannak olyan emberek a Hídban, akik tovább vihetik a pártot. De jelenleg nem ez a nap témája. Más gondjaink vannak. A szerző a Plus 7 dní munkatársa AB: ma ismét szavaz a parlament a jelöltekről Sefcovic fontos posztot kaphat Brüsszelben ÖSSZEFOGLALÓ MaroS Őefőovió, a Smer korábbi államfőjelöltje, uniős biztos lehet az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Pozsony. Az információval a Sme napilap és a 444.hu rukkolt elő, akik több, egymástól független forrásra hivatkoztak. A Sefcovic jövőjével kapcsolatos találgatásokat a szóvivője és a külügyminisztérium sem erősítette meg, de ugyanakkor nem is cáfolta. „Mindössze a média spekulációiról van szó. Az EU legmagasabb pozícióinak betöltése az egyes tagállamok vezetőinek kezében van” - mondta lapunknak Juraj Tomaga, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője. Hasonlóan fogalmazott Sefcovic szóvivője, Renáta Goldírová is. „A legfontosabb posztokról a tagállamok vezetői a pénteki EU-csúcson tárgyalnak majd, ezért még korai erről beszélni” - mondta lapunknak Goldírová. Radovan Geist uniós szakértő szerint Sefcovic jelenleg valóban az egyik legesélyesebb jelölt erre a posztra, azonban biztosan nem lehet kijelenteni, hogy végül őt választják meg. „Ez a döntés több tényezőtől is függ. Annyi bizonyos, hogy a V4-es országoknak szükségük lenne egy erős pozícióra. Azok közül, akik eddig felmerültek, talán ő tűnik a legerősebbjelöltnek, hiszen már korábban is jelentős szerepe volt az Európai Bizottságban, és széleskörűen ismert politikusról beszélünk. Viszont az is kérdéses még, hogy a V4 egyáltalán képes lesz-e saját jelöltet elhelyezni ebben a pozícióban, hiszen ebből a szempontból jelentős konkurenciát jelenthetnek a balkáni államok, ahol szintén erős jelöltek jönnek számításba” - magyarázta lapunknak a szakértő. Geist hozzátette, hogy az Európai Unió „külügyminiszteri posztjaként” is emlegetett pozíció ugyan fontos, de nem biztos, hogy Szlovákia számára közvetlenül hasznot hoz. „Mivel egy közös jelöltről beszélünk, ezért semmiképpen sem helyezheti előtérbe Szlovákia érdekeit. Éz inkább presztízskérdés, egyrészt az egész országnak, másrészt pedig a kormánynak is” - mondta Geist. A szlovák kormány a tegnapi ülésén hivatalosan is megerősítette, hogy Sefcovicot jelölik az Európai Bizottság szlovák képviselőjének a 2019-2024 közötti ciklusra. Peter Pellegrini miniszterelnök a szokásokhoz híven levélben értesíti az Európai Bizottságot ajelölt nevéről. „Sefcovic tapasztalt diplomata, aki már két egymást követő ciklusban is rendkívül jó munkát végzett az Európai Bizottságban” - olvasható a levélben. Sefcovic 2009 óta tagja az Európai Bizottságnak. Jelenleg ő az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke. (nar, sme, 444, tasr) Pozsony. Óriási alkotmányjogi kockázatra hívja fel a figyelmet Robert Fico, a Smer elnöke a mai alkotmánybírój elölt-választással kapcsolatban. „Megválaszthatjuk őket, de véleményem szerint ekkor fennáll a veszélye annak, hogy diszkriminációra hivatkozva keresetet nyújtanak be. Mi a javaslatunkban azt vetettük fel, vajon az államfő miért ne nevezhetne ki alkotmánybírókat a tartalékban lévő kilenc jelölt közül?” - mondta Fico. Hozzátette, az üggyel kapcsolatban kialakult káoszért Andrej Kiska volt államfő a felelős. „Minden jelöltnek legalább 50 százalékos esélyt kellene biztosítani arra, hogy alkotmánybíróvá válasszák. Mi hat jelöltet fogunk választani, és nekik nem lesz meg az 50 százalékos esélyük” - fejtette ki Fico. A pártelnök azt is meg akarja vitatni a koalíciós partnerekkel, hogy hajlandóak-e vállalni a felelősséget az említett alkotmányjogi kockázatokért. Peter Kubík, akit a héten először hallgatott meg a parlament alkotmányjogi bizottsága, egy, Andrej Danko házelnöknek és a médiának eljuttatott levélben előre jelezte, abban az esetben, ha a parlament jelöltnek választaná, de Zuzana Caputová államfő mégsem nevezi ki, nem ad be diszkriminációs keresetet, és más követelése sem lesz. Lucia Zitftanská volt igazságügyi miniszter szerint a parlament nem teljesítette a kötelességét, amikor nem választotta meg időben a 18 alkotmánybíró-jelöltet. Bastmák Tibor, a Híd frakcióvezetője abban lát veszélyt, hogy az elnök nem fogja tudni kinevezni a jelöltek felét, hiszen az eddigi kilenchez még hat társulna, és a tizenötjelöltnek nem lehet kinevezni a felét. Alojz Baránik SaS-képviselő a negyedik jelöltválasztással kapcsolatban leszögezte: az ellenzék szavazni fog, és az is egyértelmű, hogy kiket fognak választani. Ugyanakkor nem zárta ki a kompromisszumot abban az esetben, ha a koalíció megszólítja őket. (szh, tasr) ÖSSZEFOGLALÓ
