Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-03 / 127. szám
[íö GYÓGYHÍREK EGESZSEG ■ 2019. JUNIUS 3. www.ujszo.com Darázscsípés, méhcsípés Mikor menjünk orvoshoz? Egyre több időt töltünk a szabadban, ami a rovarcsípés esélyét is megsokszorozza. Összeszedtük, mit érdemes tudni a méhvagy darázscsípés által kiváltott allergiáról. A méh vagy darázs által okozott csípés helyén kialakuló fájdalmas, piros duzzanat nagyon kellemetlen tud lenni, leggyakrabban azonban nem jár egészségügyi kockázattal. Fontos tudni viszont, hogy ha a rovarcsípést követő két napon belül a távolabb eső bőrfelületen kiütések jelennek meg, vagy légzési, keringési zavar és hasi panaszok jelentkeznek, orvoshoz kell fordulni, mert ezek allergiás reakciót jelezhetnek. Anafilaxia, illetve komolyabb allergiás reakció akkor jelentkezik, ha a csípés után rövid időn belül (2-20 perc alatt) általános rosszullét lép fel. A tünetek az allergia súlyosságától függően a következők lehetnek: • Enyhe panaszok: viszkető bőrpír és csalánkiütés a test teljes felületén, szénanáthához hasonló tünetek. • Közepesen súlyos panaszok: asztmás nehézlégzés, hányás, hasmenés, vérnyomásesés, ödémás duzzanat az arcon (akkor is, ha a csípés nem ott történt) • Súlyos reakció: nehézlégzés, halálfélelem, ájulásérzés és eszméletvesztés. Az anafilaxiás sokk halálos is lehet! Azt, hogy kinél lép fel allergiás reakció, nem lehet megjósolni. Az általános allergiás reakciót mutató betegek többségénél az előző csípés alkalmával semmilyen tünet nem jelentkezett. A csípés után kialakuló nagy, vörös duzzanat sem jelenti feltétlenül azt, hogy a következő csípés általános rosszullétet okozna, ennek a valószínűsége ugyanis körülbelül 5 százalék. Felnőtteknél egy ismételt csípés az esetek körülbelül 50 százalékában az előzőhöz hasonló súlyosságú reakciót váltott ki, de szerencsés esetben előfordulhat az is, hogy az ismételt csípés semmiféle reakciót nem vált ki, bár ez a spontán javulás inkább gyermekekre jellemző. Ha a csípés utáni reakció általános (allergiás) tüneteket okozott, a kezelőorvos allergológiai kivizsgálásra küldhet bennünket. Ez valójában vérvétel annak igazolására, hogy kimutatható-e a vérből a méreg ellen termelődő kóros immunglobulin, az IgE. Ha a vizsgálat eredménye negatív, bőrpróbát kell végezni az allergia igazolására. Ezzel a legtöbb esetben a diagnózis tisztázható. A szájban vagy garatban előforduló csípés akkor is veszélyesebb lehet, ha nem alakul ki allergiás reakció. Az ott kialakuló duzzanat ugyanis elzárhatja a légutakat, és súlyos légzési nehézségeket okozhat. (egeszsegkalauz) Röviden Menet az egészséges mellekért Szombaton tizenegyedik alkalommal rendez jótékonysági menetet az egészséges mellekért az Avon kozmetikai társaság. A rendez5 vény központi gondolata idén: „Nem az a fontos, mi van a fejeden, hanem az, mit hordasz a szívedben.” A pozsonyi vár udvarán egész nap érdekes program várja az érdeklődőket, sok ismert énekes fellépésével. Dr. Vladimír Bella, a Szent Erzsébet Onkológiai Intézet mellrészlegének főorvosa, a menet szakmai védnöke a helyszínen tart előadást a rákmegelőzés fontosságáról, és bemutatja az önvizsgálat helyes módját, (ki) Elöljáróban el kell mondani, hogy a mellrák a nők leggyakoribb rosszindulatú betegsége. 2012-ben több mint 520 000 nő halt bele. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint ugyanabban az évben az újonnan diagnosztizált esetek száma a világon elérte az 1 670 000-et. Szlovákiában az évi 3500 új beteg közül hozzávetőlegesen 1000 nő halt bele ebbe a betegségbe. Tehát a számok is azt mutatják, hogy a nők későn jutnak orvoshoz. • Ha összehasonlítjuk a mi adatainkat a környező országokéval, mit látunk? A nyugati országokhoz viszonyítva nálunk több nő kerül előrehaladott állapotban orvoshoz, és ezzel magyarázható, hogy viszonylag többen halnak meg mellrákban. Pedig nem kellene ennek így lennie, mert a korai felismerés és a kezelés lehetőségei nálunk is olyanok, mint a fejlett országokban, csak az a gond, hogy Szlovákiában a nők nem veszik komolyan a szűrővizsgálatot. • Január elején országos szűrőprogram indult, amelynek része a mellrákszűrés is. Legalább előzetes adatok vannak már arról, hogy milyen iránta az érdeklődés? Még semmilyen információnk nincs arról, hogy a nőket menynyire szólította meg a szűrővizsgálatra való felhívás. n A mammográfiai kivizsgálással azt a rosszindulatú daganatot is ki lehet mutatni, ami még nem tapintható ki • Sokan inkább hisznek a különféle „csodaszereknek", minthogy orvoshoz menjenek. Ezt naponta láthatjuk a közösségi oldalakon. Létezhet bármilyen készítmény, ami megakadályozhatja a mellrák kialakulását, vagy eltüntetheti ezt a betegséget? Annyit mondhatok: aki hatásos gyógyszert vagy valamilyen készítményt talált fel a rák ellen, az biztosan Nobel-díjat kap. Eddig ilyenről nem tudok. A világhálón rengeteg olyan készítményt népszerűsítenek, amelyek állítólag gyógyítják a daganatos betegséget. Aki ezekhez folyamodik, sajnos azt éri el, hogy a rák kezdeti stádiumából az előrehaladott stádiumba kerül. • Melyek azok a tünetek, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni? Fontos, hogy a mellrákra akkor derüljön fény, amikor még tünetmentes, vagyis a szűrővizsgálatkor. A mellen mutatkozó bármilyen elváltozást feltétlenül komolyan kell venni. Ilyen a két mell nagysága közötti eltérés, a bőr behorpadása, a mellgyulladás, a behúzódott mellbimbó, a mellbimbó ekcémája, váladékozása, csomó a hónaljban, a kulcscsont alatt vagy Miért halnak meg nálunk oly sokan mellrákban? Szlovákiában a nők mindössze egyharmada jár rendszeresen nőgyógyászati, egynegyede pedig mammográfiai mellvizsgálatra. Ez természetesen meg is látszik az új esetek számán és a halálozás alakulásán is. Dr. Vladimír Bellával, a Szent Erzsébet Onkológiai Intézet mellrészlegének főorvosával ä megelőzésről és az önvizsgálat fontosságáról beszélgettünk. felett. Természetesen ezek a tünetek nem jelentenek feltétlenül mellrákot. Ám ha közülük valamelyiket tapasztalja a testén, mielőbb nőgyógyászhoz kell menni. • Milyen gyakran ajánlott a kivizsgálás, és mely módszer szükséges? A mellet 18 éves kortól nőgyógyászati kivizsgálás alkalmával kell megvizsgálni. Negyvenéves korig a nőgyógyász a klinikai lelet szerint évente vagy háromévente ultrahangos kivizsgálásra küldi a nőt. A 40 év feletti nőknek kétévente kellene mammográfiai kivizsgálásra járniuk. Mellrák esetén évente. • A szakemberek egyre jobban hangsúlyozzák az önvizsgálat fontosságát. Miért? Az önvizsgálattal kapcsolatban különféle nézetek uralkodnak. Főleg azért fontos rendszeres időközönként elvégezni, hogy a nő felfedezze az úgynevezett gyorsan növő daganatot az egyes szűrővizsgálatok között. • Az utóbbi időben mintha elszaporodtak volna a „hírek" a Dr. Vladimír Bella mammográfiai kivizsgálás ártalmasságáról. Van ezeknek valóságalapjuk? Az igaz, hogy a sugárzás felhalmozódik a szervezetben, és káros az emberre. A mammográfiai kivizsgálást sem kell túlzásba vinni, de napjainkban ez a sugárzás minimális. Azt viszont tudatosítani kell, hogy e kivizsgálás előnyei biztosan vezetnek hátrányai előtt. A mammográfiai kivizsgálással azt a rosszindulatú daganatot is ki lehet mutatni, ami még nem tapintható ki. • Mi újság a mellrák kezelésében? A kemoterápia mindig elengedhetetlen? Nem készül mellrák elleni vakcina, mint a méhnyakrák esetében? Több kutatás folyik a daganatos betegségek elleni vakcináról. Jelenleg csak a HPV vírus ellen van szérum, amivel a méhnyakrákot lehet megelőzni. A mellrák kezelésének „receptjét” a nagy klinikai tanulmányok alapján készítik el, s minden módszert a beteg szükségleteihez kell igazítani. Arra kell törekedni, hogy „testre szabott” legyen, figyelembe véve a daganat biológiai jellegét és a beteg tulajdonságait. A melldaganat klinikailag heterogén betegség és a létező szövettani osztályzás nem tudja teljesen visszaadni e kór klinikai lefolyásának sokszínűségét. A kezelés a szövettani típustól, nagyságától, a tumor méreteitől, a prognózis tényezőitől, a HER2 jelenlététől, a nyirokmirigyáttéttől és a távoli szervekben kialakult áttétektől függ. Napjainkban több új gyógyszer törzskönyvezése is folyamatban van, amelyet a mellrák kezelésében fognak alkalmazni. Kovács Ilona
