Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-03 / 127. szám
6 KULTÚRA 2019. június 3. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Három különleges könyv bemutatója Pozsony. Hármas könyvbemutatót tart a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás ma 18 órától a Csemadok székházában. A Pozsonyi zsidó mesék Viera Kamenická műve, aki behatóan ismeri ennek a közösségnek a múltját. A könyvet maga illusztrálta, és elhelyezett benne néhány fotót is az egykori zsidó negyedről. Csanda Gábor gördülékeny fordításának hála a 2017-es szlovák kiadás után immár magyarul is betekintést kaphatunk a pozsonyi zsidó mesekincsbe. A könyvet Szalay Zoltán író mutatja be. Fadrusz János szobrászművészről is született mesekönyv, Forgács Péter jóvoltából. A kötetet Szabó Réka illusztrációi és képmontázsai teszik teljessé. Ezt a kötetet Kacsinecz Krisztián író, újságíró méltatja. A pozsonyi sétatéren megy a villamos címmel válogatás jelent meg a pozsonyikifli.sk várostörténeti portál írásaiból, iß. Papp Sándor, Korpás Árpád és Szabó Réka szerkesztésében. Megtudhatjuk belőle, mi a pozsonyi kifli és kétszersült titka, hogyan lett világhírű a helyi Palugyay pezsgő, miért járt a városban Széchenyi István, Kossuth Lajos és Theodore Roosevelt, illetve hogyan vállalkoztak, szórakoztak, fiirdőztek vagy éppen párbajoztak hajdan Pozsonyban. A kötetet Görfol Jenő helytörténész mutatja be. (juk) Courtney Love Hole-turnén agyai Los Angeles. „Komolyan fontolgatjuk” — válaszolta a minap Courtney Love arra az újságírói kérdésre, hogy tervez-e turnét a Hole leghíresebb albumának évfordulója alkalmából. A Hole zenekar Live Through This című második lemeze 25 éve, 1994. április 12-én jelent meg, négy nappal azután, hogy az énekesnő férjét, Kurt Cobaint, a Nirvana frontemberét holtan találták házukban. A négytagú Seattle-i alternatív rockzenekar hivatalosan 2002-ben oszlott fel. 2014-ben tervezték ugyan a visszatérést, de ebből akkor nem lett semmi. (guardian, juk) Vicces atyai jótanácsok Már magyarul is olvasható a svéd szerző önéletrajzi ihletésű könyve az apaságról ANTAL RÉKA Hogyan lehet az IKEA kapcsán emberi kapcsolatokról beszélni? Hogyan mesélhet egy kanapé az élet körforgásáról? Hogyan lehet a pankrácié által különbséget tenni a jé, és a rossz között? Hogyan kapcsolódik a reptéri csomagszállító szalag Istenhez? Fredrick Backman könyve, az Amit a fiamnak tudnia kell a világról választ ad ezekre a kérdésekre, olyannyira, hogy utána, bár néhány esetben az említett dolgok közötti kapcsolat nem egyértelmű, mégis már csak az jár a fejünkben: „Hogy lehet, hogy én ezt eddig nem vettem észre?” Például, hogy van az a kanapé, amelynek csak házasság előtt lehet a birtokában az ember, és amint összeköltözik szíve választottjával, valakinek tovább kell adnia az ocsmány, de agglegények számára praktikus darabot. A svéd olvasók már 2012-ben kezükbe vehették Backman önéletrajzi könyvét az apaságról, magyarul azonban csak idén áprilisban jelent meg. A mű rövid történeteket tartalmaz arról, milyen nehéz és egyben gyönyörű dolog is apaként helytállni. Bár a témáról már sokan írtak, Backman mégis egyedi színt tud vinni még ebbe az elcsépelt alaptörténetbe is, a humoros elemeket egyfajta szomorkás melankolikus keretbe foglalva. Milyen intelmeket adjak a gyermekemnek, milyennek képzelem a boldogságát? Az író stílusa annyira A cikk a pozsonyi magyar tanszék és az Új Szú szerkesztősége együttműködésében jött létre. süt a lapokról, hogy pár fejezet után magam is rájöttem volna, kinek a műve ez. Olyan, mintha hullámvasútra szállna az ember: hol sír, hol nevet a könyv olvasásakor. A szöveg egyszerre szól a gyermeknevelésről és az író életéről. Az atmoszféra is, bár itt jóval oldottabban jelenik meg, idézi Backman Az ember akit Ovénak hívnak című korábbi műve tipikusan keserédes hangulatát. Kiderül, nem csak Backman korábbi szereplői a különcök, hanem kissé maga az író is: a meggondolatlan megjegyzéseivel, a nem megfelelően átgondolt vicceivel, a tárgyakon át megfogalmazott életigazságaival, és azokkal a popkulturális utalásaival, amelyeket környezete szerint bár magában tartott volna. Egyszer konkrétan azonosul is egy, az Ove-ban gyakran elhangzott állítással: fekete-fehér embernek nevezi magát, akinek a felesége az összes színe. A környezetet, bár külön említés nem esik róla, a svéd középosztályként fogalmaznám meg. Nem dőzsölnek, de nem is szenvednek hiányt semmiben. A könyv megjeleníti a gyermeknevelés szép pillanatait ugyanúgy, mint a buktatókat. Beszél a generációk különbségéről, a szeretetről, az elfogadásról. Minden fejezet egy-egy tanács, amit az író saját fiának fogalmaz meg, hiszen minden szülő azt szeretné, hogy a gyereke ne kövesse el azokat a hibákat, amelyekbe ő belefutott. Az idő halad, az elején másfél éves gyerek a mű végére kétéves lesz, apja képzeletében pedig szépen lassan felnő. Talán semmibe veszi a tanácsokat, talán elfogadja őket. A könyv erre már nem ad választ, mert az életrajzi elem sérülése nélkül nem nyújthat mást, mindössze néhány homályos célzást. Az egyes fejezetek között rövid, általában humoros átkötéseket, anekdotákat olvashatunk, amelyek tükrözik az író időnként kissé morbid humorát. Igaz, helyenként úgy éreztem, Backman fantáziája elszabadult, és az életrajzi vonal háttérbe szorul, a drámai hatás, a fokozás kedvéért. Az érzések és helyzetek közlése azonban hiteles maradt, néhány talán szürreális és nem igazán hihető elem ellenére bármelyik szülő azt mondja a leírt szituációkra: igen, ez valóban így van. Hiszen a szülők tetemes része küzd meg a gyerekülés beszerelésével, de az már egyáltalán nem bizonyítható és nem is annyira gyakori, hogy az ember tényleges életveszély során tapasztalja meg, hogy nem halhatatlan. Valljuk be: közülünk elég kevesen mentek pont akkor a bankba, amikor azt kirabolták. Backman könyve tehát igazán érdekes olvasmány, a szórakoztató irodalomnak egy már-már a szépirodalom felé hajló, kiemelkedő terméke. Általános témával foglalkozik, amely bár örök humorforrás, de tartogat elegendő drámai alapot is. Együtt tudunk érezni a szerzővel. A könyvet, szívszorító részei ellenére is, inkább humorosnak mondanám. Nem csak szülők, konkrétan apák számára íródott. A szomorkás hangulatba illesztett, helyenként stand-up comedybe illő meglátások és anekdoták, a csetlés-botlás nagyon emberivé teszi, és közelebb hozza az író figuráját az olvasóhoz. Ajánlom minden gyakorló, nem gyakorló szülőnek, minden gyereknek, és mindazoknak, akik egy jót szeretnének nevetni. Fredrick Backman: Amit a fiamnak tudnia kell a világról. Animus Kiadó, 2019.176 oldal. Eladó a Maffiózók sorozat ikonikus forgatási helyszíne A The New York Times arról számolt be, hogy eladóvá vált Tony Soprano háza. A Maffiózók (The Sopranos) sorozat első részét tényleg itt forgatták, később a ház berendezése alapján alakították ki azt a stúdiót, ahol a belső felvételek készültek. A tulajdonos 32 év után elköltözne, nem azért, mert túl sokan fotózzák magukat a háza előtt, hanem mert úgy érzi, nincs szüksége ekkora (5 600 négyzetméteres) hajlékra. A New Jersey állam North Caldwell nevű városában található ház irányára 3,4 millió dollár, ennyiért négy hálószoba, négy fürdőszoba, egy hatalmas garázs és egy vendégház is jár, a bútorok többsége állítólag eredeti, azaz látható a sorozat első részében. Az épület és a hozzá tartozó kert egy közepesen drága környéken áll, ahol egy hasonló méretű ingatlant már 1,5 millió dollárért meg lehet vásárolni, de jelenleg a legdrágább ház irányára sem haladja meg a 2 millió dollárt. Ezért feltételezhető, hogy egy tehetős Mafftózók-rajongóra vár a ház eladásával megbízott ügynökség. A Maffiózók a filmtörténet egyik legjobb, legnépszerűbb, díjakkal elhalmozott sorozata, amely kitaposta az utat a hasonló témájú modem szériák előtt. Hat évadon keresztül mutatta be a Soprano család történetét és a New Jersey-i maffia működési mechanizmusait. Az első részt 1999. január 10-én adta le az HBO, egy csapásra világsztárrá téve az egyszerre brutális és érzékeny maffiavezért játszó James Gandolfmit. Az alkotók állítólag egyáltalán nem számítottak ekkora sikerre. A most eladásra kínált házat azért választották, hogy mérsékeljék a forgatás költségeit. David Chase, a sorozat atyja már készül az előzménysorozat forgatására, amely a hatvanas években játszódik, és a fiatal Tony Soprano életét mutatja be. Megtalálták hozzá a tökéletes főszereplőt: a 2013-ban elhunyt James Gandolfini fiát, Michaelt, akiben állítólag benne van édesapja minden rezdülése. Chase ugyanazzal a Lawrence Konnerrel dolgozik a forgatókönyvön, akinek a Maffiózókat is köszönhetjük. A The New York Times által megkérdezett ingatlanszakértő szerint „Tony Soprano házának” eladását nem véletlenül hirdették meg épp most: a tulajdonos kihasználja, hogy az előzménysorozat kapcsán a Maffiózók ismét reflektorfénybe került. (juk) fony Soprano háza
