Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)

2019-06-03 / 127. szám

6 KULTÚRA 2019. június 3. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Három különleges könyv bemutatója Pozsony. Hármas könyvbemuta­tót tart a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás ma 18 órától a Csemadok székházában. A Pozsonyi zsidó mesék Viera Kamenická műve, aki behatóan ismeri ennek a kö­zösségnek a múltját. A könyvet maga illusztrálta, és elhelyezett benne néhány fotót is az egykori zsidó negyedről. Csanda Gábor gördülékeny fordításának hála a 2017-es szlovák kiadás után im­már magyarul is betekintést kap­hatunk a pozsonyi zsidó mese­kincsbe. A könyvet Szalay Zoltán író mutatja be. Fadrusz János szobrászművészről is született mesekönyv, Forgács Péter jóvol­tából. A kötetet Szabó Réka il­lusztrációi és képmontázsai teszik teljessé. Ezt a kötetet Kacsinecz Krisztián író, újságíró méltatja. A pozsonyi sétatéren megy a vil­lamos címmel válogatás jelent meg a pozsonyikifli.sk várostör­téneti portál írásaiból, iß. Papp Sándor, Korpás Árpád és Szabó Réka szerkesztésében. Megtud­hatjuk belőle, mi a pozsonyi kifli és kétszersült titka, hogyan lett világhírű a helyi Palugyay pezsgő, miért járt a városban Széchenyi István, Kossuth Lajos és Theodore Roosevelt, illetve hogyan vállal­koztak, szórakoztak, fiirdőztek vagy éppen párbajoztak hajdan Pozsonyban. A kötetet Görfol Je­nő helytörténész mutatja be. (juk) Courtney Love Hole-turnén agyai Los Angeles. „Komolyan fon­tolgatjuk” — válaszolta a minap Courtney Love arra az újságírói kérdésre, hogy tervez-e turnét a Hole leghíresebb albumának évfordulója alkalmából. A Hole zenekar Live Through This című második lemeze 25 éve, 1994. április 12-én jelent meg, négy nappal azután, hogy az énekesnő férjét, Kurt Cobaint, a Nirvana frontemberét holtan találták házukban. A négytagú Seattle-i alternatív rockzenekar hivatalosan 2002-ben oszlott fel. 2014-ben tervezték ugyan a visszatérést, de ebből akkor nem lett semmi. (guardian, juk) Vicces atyai jótanácsok Már magyarul is olvasható a svéd szerző önéletrajzi ihletésű könyve az apaságról ANTAL RÉKA Hogyan lehet az IKEA kapcsán emberi kapcsolatokról beszél­ni? Hogyan mesélhet egy ka­napé az élet körforgásáról? Hogyan lehet a pankrácié által különbséget tenni a jé, és a rossz között? Hogyan kapcso­lódik a reptéri csomagszállító szalag Istenhez? Fredrick Backman könyve, az Amit a fiamnak tudnia kell a világról választ ad ezekre a kérdésekre, olyannyira, hogy utána, bár néhány esetben az említett dolgok közötti kapcsolat nem egyértelmű, mégis már csak az jár a fejünkben: „Hogy lehet, hogy én ezt eddig nem vettem ész­re?” Például, hogy van az a kanapé, amelynek csak házasság előtt lehet a birtokában az ember, és amint össze­költözik szíve választottjával, vala­kinek tovább kell adnia az ocsmány, de agglegények számára praktikus darabot. A svéd olvasók már 2012-ben ke­zükbe vehették Backman önéletrajzi könyvét az apaságról, magyarul azonban csak idén áprilisban jelent meg. A mű rövid történeteket tartal­maz arról, milyen nehéz és egyben gyönyörű dolog is apaként helytáll­ni. Bár a témáról már sokan írtak, Backman mégis egyedi színt tud vinni még ebbe az elcsépelt alaptör­ténetbe is, a humoros elemeket egy­fajta szomorkás melankolikus ke­retbe foglalva. Milyen intelmeket adjak a gyer­mekemnek, milyennek képzelem a boldogságát? Az író stílusa annyira A cikk a pozsonyi magyar tanszék és az Új Szú szerkesztősége együttműködésében jött létre. süt a lapokról, hogy pár fejezet után magam is rájöttem volna, kinek a műve ez. Olyan, mintha hullámvas­útra szállna az ember: hol sír, hol ne­vet a könyv olvasásakor. A szöveg egyszerre szól a gyermeknevelésről és az író életéről. Az atmoszféra is, bár itt jóval oldottabban jelenik meg, idé­zi Backman Az ember akit Ovénak hívnak című korábbi műve tipikusan keserédes hangulatát. Kiderül, nem csak Backman ko­rábbi szereplői a különcök, hanem kissé maga az író is: a meggondolat­lan megjegyzéseivel, a nem megfe­lelően átgondolt vicceivel, a tárgya­kon át megfogalmazott életigazsága­ival, és azokkal a popkulturális uta­lásaival, amelyeket környezete sze­rint bár magában tartott volna. Egy­szer konkrétan azonosul is egy, az Ove-ban gyakran elhangzott állítás­sal: fekete-fehér embernek nevezi magát, akinek a felesége az összes színe. A környezetet, bár külön említés nem esik róla, a svéd középosztály­ként fogalmaznám meg. Nem dő­zsölnek, de nem is szenvednek hi­ányt semmiben. A könyv megjeleníti a gyermeknevelés szép pillanatait ugyanúgy, mint a buktatókat. Beszél a generációk különbségéről, a szere­­tetről, az elfogadásról. Minden feje­zet egy-egy tanács, amit az író saját fiának fogalmaz meg, hiszen minden szülő azt szeretné, hogy a gyereke ne kövesse el azokat a hibákat, ame­lyekbe ő belefutott. Az idő halad, az elején másfél éves gyerek a mű végére kétéves lesz, apja képzeletében pedig szépen lassan felnő. Talán semmibe veszi a taná­csokat, talán elfogadja őket. A könyv erre már nem ad választ, mert az élet­rajzi elem sérülése nélkül nem nyújt­hat mást, mindössze néhány homá­lyos célzást. Az egyes fejezetek között rövid, általában humoros átkötéseket, anekdotákat olvashatunk, amelyek tükrözik az író időnként kissé morbid humorát. Igaz, helyenként úgy érez­tem, Backman fantáziája elszaba­dult, és az életrajzi vonal háttérbe szorul, a drámai hatás, a fokozás ked­véért. Az érzések és helyzetek köz­lése azonban hiteles maradt, néhány talán szürreális és nem igazán hihető elem ellenére bármelyik szülő azt mondja a leírt szituációkra: igen, ez valóban így van. Hiszen a szülők te­temes része küzd meg a gyerekülés beszerelésével, de az már egyáltalán nem bizonyítható és nem is annyira gyakori, hogy az ember tényleges életveszély során tapasztalja meg, hogy nem halhatatlan. Valljuk be: közülünk elég kevesen mentek pont akkor a bankba, amikor azt kirabol­ták. Backman könyve tehát igazán ér­dekes olvasmány, a szórakoztató iro­dalomnak egy már-már a szépiroda­lom felé hajló, kiemelkedő terméke. Általános témával foglalkozik, amely bár örök humorforrás, de tartogat ele­gendő drámai alapot is. Együtt tu­dunk érezni a szerzővel. A könyvet, szívszorító részei elle­nére is, inkább humorosnak monda­nám. Nem csak szülők, konkrétan apák számára íródott. A szomorkás hangulatba illesztett, helyenként stand-up comedybe illő meglátások és anekdoták, a csetlés-botlás nagyon emberivé teszi, és közelebb hozza az író figuráját az olvasóhoz. Ajánlom minden gyakorló, nem gyakorló szü­lőnek, minden gyereknek, és mind­azoknak, akik egy jót szeretnének nevetni. Fredrick Backman: Amit a fi­amnak tudnia kell a világról. Ani­mus Kiadó, 2019.176 oldal. Eladó a Maffiózók sorozat ikonikus forgatási helyszíne A The New York Times arról számolt be, hogy eladóvá vált Tony Soprano háza. A Maffió­zók (The Sopranos) sorozat első részét tényleg itt forgat­ták, később a ház berendezése alapján alakították ki azt a stúdiót, ahol a belső felvételek készültek. A tulajdonos 32 év után elköltöz­ne, nem azért, mert túl sokan fotóz­zák magukat a háza előtt, hanem mert úgy érzi, nincs szüksége ekkora (5 600 négyzetméteres) hajlékra. A New Jersey állam North Cald­well nevű városában található ház irányára 3,4 millió dollár, ennyiért négy hálószoba, négy fürdőszoba, egy hatalmas garázs és egy vendég­ház is jár, a bútorok többsége állító­lag eredeti, azaz látható a sorozat első részében. Az épület és a hozzá tartozó kert egy közepesen drága környéken áll, ahol egy hasonló méretű ingatlant már 1,5 millió dollárért meg lehet vásárolni, de jelenleg a legdrágább ház irányára sem haladja meg a 2 millió dollárt. Ezért feltételezhető, hogy egy tehetős Mafftózók-rajongóra vár a ház eladá­sával megbízott ügynökség. A Maffiózók a filmtörténet egyik legjobb, legnépszerűbb, díjakkal elhalmozott sorozata, amely kita­posta az utat a hasonló témájú mo­dem szériák előtt. Hat évadon ke­resztül mutatta be a Soprano család történetét és a New Jersey-i maffia működési mechanizmusait. Az első részt 1999. január 10-én adta le az HBO, egy csapásra világsztárrá téve az egyszerre brutális és érzékeny maffiavezért játszó James Gandol­­fmit. Az alkotók állítólag egyáltalán nem számítottak ekkora sikerre. A most eladásra kínált házat azért vá­lasztották, hogy mérsékeljék a for­gatás költségeit. David Chase, a sorozat atyja már készül az előzménysorozat forgatá­sára, amely a hatvanas években ját­szódik, és a fiatal Tony Soprano éle­tét mutatja be. Megtalálták hozzá a tökéletes főszereplőt: a 2013-ban el­hunyt James Gandolfini fiát, Mi­­chaelt, akiben állítólag benne van édesapja minden rezdülése. Chase ugyanazzal a Lawrence Konnerrel dolgozik a forgatókönyvön, akinek a Maffiózókat is köszönhetjük. A The New York Times által megkérdezett ingatlanszakértő sze­rint „Tony Soprano házának” el­adását nem véletlenül hirdették meg épp most: a tulajdonos kihasználja, hogy az előzménysorozat kapcsán a Maffiózók ismét reflektorfénybe került. (juk) fony Soprano háza

Next

/
Thumbnails
Contents