Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-12 / 135. szám
16| KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2019. június 12. | www.ujszo.com Taroltak a szepsiek a nemzetközi versenyen NÉMETI RÓBERT Első helyezóst ért el a szepsi Boldog Salkaházi Sára Iskolaközpont három diákja azon a Mobilszem nevű nemzetközi filmversenyen, melybe számos Kárpátmedencei, köztük három felvidéki iskola diákjai is bekapcsoládtak. SZEPSI/KECSKEMI Nagy Imre, a Boldog Salkaházi Sára Iskolaközpont diákjait felkészítő és mentoráló tanár elmondta, a három részből álló verseny felvidéki képviselőit pozsonyi, rimaszombati és szepsi diákok alkották. „A verseny valójában egy háromrészes vetélkedő volt. A történelmi részben a rimaszombatiak, a népművészeti részben a pozsonyiak, a Mobilszemben pedig mi, szepsiek vettünk részt. A mi diákjaink az alap- és középiskolák kategóriájában versenyeztek. oklevél oklevél oklevél Kuzma Ádám, Üveges Roland és Nagy Gabriella (A szerző felvétele) A gyerekek összesen 58 filmet küldtek be, melyből a szakmai zsűri végül mintegy tucatnyi alkotást választott ki. Az iskolánkat Nagy Gabriella, Kuzma Ádám és Üveges Roland képviselte a Torna Kincse című alkotással, mely a zsűri döntése szerint a Kárpát-medencei diákfilm legjobbja lett az alapiskolások kategóriájában” - mondtaNagy Imre. Ősszel forgattak A háromperces rövidfilmet a csapat még ősszel forgatta a tornai várban. A film története a várhoz kötődő legendát mutatja be, a narrátor, az operatőr és a színészek szerepét is a diákok töltötték be. „Iskolánkban nem igazán foglalkozunk a multimédiás oktatással, de mivel én ebben a szakmában is jártas vagyok, és nemrégiben egy tehetséggondozó interreg programba is bekapcsolódtunk, a verseny kapóra jött. A gyerekek nagyon odaadóak voltak, öröm volt végignézni és átélni velük a filmkészítés teljes folyamatát. A forgatás során háromszor is felmásztunk a várba, de az is nagyon érdekes volt, amikor hosszú perceken át terelgettük a bárányokat, hogy legalább egy használható felvétel készüljön a juhászos jelenetről” - magyarázta az iskola pedagógusa. Újra ringbe szállnak A verseny záróakkordja Kecskeméten volt, ahol a részt vevő csapatok egy háromnapos program keretében értékelték egymás alkotásait, a közös zsűrizés után abba a kecskeméti rajzfilmstúdióba is ellátogattak, ahol a legismertebb magyar rajzfilmeket, egyebek mellett a Magyar népmeséket, a Vízipók-csodapókot és a Mesék Mátyás királyról rajzfilmsorozatokat készítették. „Az egészben az volt a legszebb, hogy a verseny és a csapat sikere maradandó nyomott hagyott a gyerekekben, ugyanis már úton hazafelé azon törték a fejüket, hogy a következő alkalommal milyen filmmel fognak benevezni” - zártaNagy Imre. Egy regi bányaváros értékes temploma SZÁSZI ZOLTÁN Aki a gömöri bányavidák egykori központjába, a náhai megyeszékhelyre, az arany-, ezüst-, kásőbb vas- ás antimontáráirál ismert kedves kisvárosba, Rozsnyára ár, annak katedrálisát okvetlen látogassa meg! Ritka mívesen száp megszentelt hely! BOZSNYi Máig sok a kérdés a település kezdeteivel kapcsolatban. Úgy tartják a források, hogy maga a város a régi bányák helyén épült, s az aranynak itt akkoriban gyakran előforduló termésaranyáról s annak virág, konkrétabban rózsa formájáról kapta volna a hely a nevét, s lett Rózsa bányából Rozsnyóbánya. Hogy kik kezdték el itt az ércfejtést, ez is vitatott. Minden bizonnyal már a vaskor végén, az itt letelepedett jazig és kvád nép foglalkozott az ércek kitermelésével, később a területet belakó szlávok is. Olyan feltételezés is létezik, mely szerint III. András szász bányászokkal alapította a várost, s okiratában királyi birtokként említi, ám annak korábbi létezését kutatva a IV. Béla idején, a tatárjárás után a Bebek család birtokrészeit leíró okirattal érdemes lenne összevetni. A bányavárost 1291-ben Lodomér esztergomi érseknek adta az A viharos évszázadok alatt többször megrongálódott a rendkívül értékes templom (A szerző felvételei) utolsó Árpád-házi király. Városi jogait I. Lajos királytól kapta, 1382- ben. A városalapítási kérdések azért is fontosak, mert mindenképpen összefüggenek a helyi egyház létezésével. Egy a rozsnyói székesegyházról 1721-ben készült vizitációs jegyzőkönyv szerint a főoltár felett még látható volt egy felirat, mely szerint az egyház itt 1304-ben alapíttatott. Valószínűleg ez már egy újjáalapítás lehetett, a tatárdúlás előtti időkben alapozott, majd elpusztított templom helyén építették újjá isten házát a hívek, melyet Szűz Mária mennybemenetelének tiszteletére szenteltek fel. Ha megvizsgáljuk a templom belső terét, számos átépítés jelét lehet látni. A viharos évszázadok alatt többször megrongálódott, egy ilyen gyászos pusztulási időszaknak az 1458 és 1466 közti éveket tartják. Ebben az időszakban feltételezhetően a bányavidéken megtelepedő cseh kelyhesek is használhatták, talán részévé vált a közeli temetőben kialakitott huszita várnak is. Stratégiai helye erre mindenképpen alkalmassá tette. A majdnem pópává lett Bakócz emlékezete Rozsnyó székesegyházának talán egyik legjelentősebb átépítését, bővítését a késő gótika és a korai reneszánszjegyében az a Bakócz Tamás esztergomi érsek végeztette el, akit kis híján római pápává választottak 1513-ban, II. Gyula halála után. A bíboros a római útjáról már pápai prelátusként tért haza, hatalmában megerősödve. 1514-ben a krónikák szerint nagy léptékű épitkezésbe kezdett Rozsnyón, a már létező sokszögzáródású személyes templom északi részén az eredeti hajóval egyforma magas kápolnát építtetve. A déli oldalon levő, szintén díszes, a Tájoló Rozsnyó városába a Pozsony-Kassa közti E58-as úton lehet eljutni, a műemlék templom a 48.663/20.531- es GPS-koordinátáknál található. kassai dóm kapuját szerényen utánzó bejáratot is ezekben az évtizedekben alakíthatták ki, a festett és részben faragott kapu Veronika kendőjének ábrázolása. A művészettörténeti kutatások szerint a Bakóczkápolnának nevezett rész kora reneszánsz stílusjegyeket mutató díszkapuját Raguzai Vince mester munkájának tartják. Ezt az ékes részt sajnos érzéketlenül deformálták a későbbi átalakítások. Rozsnyó katedrálisának igazi különlegessége az 1513-ra datált híres Metercia-kép, amely a korabeli bányaművelés egyes jeleneteit, az érckiemelést ábrázolja. Ez a Szent Anna harmadmagával témát feldolgozó kép - amely a késő gótikus festészet egyik remeke — technika- és bányatörténeti forrás is, Európában kevés ilyen tematikájú kép maradt fenn. Szerzőjét Lőcsei Pál mester iskolájából valónak vélik. Jelentős év volt 1776, amikor Mária Terézia tekintélyes támogatásával kialakították a Rozsnyói egyházmegyét, így lett a templom püspöki székhely, s ez hozott jelentős építészeti átalakításokat. Ónálló harangtornya 1779-ben épült, már a barokk stílusjegyeit mutatva. Szent Neitusz, a Diocletianus császár idején vértanúhalált halt szent ereklyéit Scitovszky János kérte és kapta meg XVI. Gergely pápától 1836-ban.
