Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-31 / 125. szám

www.ujszo.com I 2019. május 31. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Van, aki fogy, van, aki nem Az asszimiláció nem természetes és nem elkerülhetetlen A szlovákiai magyarok fogyásának legmarkán­sabb oka az asszimilá­ció, vagyis a többségi nemzetbe való beolvadás, amelynél fokozatosan feladják magyar nem­zeti identitásukat, majd a folyamat betetőzéseként szlovák nemzetiségűnek vallják magukat. Ezzel kapcsolatban többen úgy vé­lekednek, hogy az asszimiláció tu­lajdonképpen természetes, illetve elkerülhetetlen, sőt, törvényszerű, mert szerintük minden kisebbség a többséghez akar hasonulni, senki nem akar kisebbség(i) lenni. Ezt általában olyanoktól hallom, akik maguk is érintettek a dologban, leggyakrabban azáltal, hogy a gye­reküket szlovák alapiskolába írat­ják, vagy az unokájuk nem tud ma­gyarul. Ügy látom, a fenti véle­ménnyel elsősorban önmagukat akarják meggyőzni. Megértem őket, mert természetes, elkerülhe­tetlen és törvényszerű, hogy az em­ber fel akarja oldani a belső feszült­ségeit, amit egyebek mellett azzal ér el, hogy megideologizálja a saját vagy a hozzá közel állók cselekvé­seit, mintegy elfogadható magya­rázatot találva rájuk. De ettől még az asszimiláció nem természetes, nem elkerülhetetlen és nem törvényszerű. A Statisztikai Hivatal adatait böngészem. A 2011 -es népszámlá­láshoz képest 2018-ban 63 ezerrel kevesebb, vagyis 329 ezer azok száma, akik a nemzetiségüket nem vallották be. A többiek nemzetisége ismert. Az adatbázisban 17 nemze­tiség szerepel, a szlováktól a viet­námiig. Ebből a 17 csoportból 2011 és 2018 között lélekszámát tekintve 13 gyarapodott. A szlovákok száma 87 ezerrel nőtt, amire mondhatnánk, hogy természetes, elkerülhetetlen és törvényszerű, mert ők az államal­kotó többség. Na de itt vannak a ki­sebbségek is! A romák száma 106 583-ról 111 889-re nőtt, a cseheké 30 681 -ről 3 7 219-re, az ukránoké 7512-ről 10 501-re, a németeké 4762-ről 7543-ra, a lengyeleké 3211 -ről 6779-re, az oroszoké 2026-ról 3192-re, a bolgároké 1165-ről 2646-ra, a gö­rögöké 145-ről 521-re, a románoké 822-ről 5 675-re, az osztrákoké 361- ről 1666-ra, a vietnamiaké 1601-ről 2842-re. Még a sziléziai nemzetiségűek is gyarapodtak, 16 főről 22-re. Négy nemzetiségről ennek ellen­kezője mondható el. A zsidók száma 631-ről 301-re csökkent, a morváké 3292-ről 979-re. Hogy ez milyen mértékben magyarázható az asszi­milációval, azt nem tudom. De itt vannak a ruszinok, akik száma 33 447-ről 30 153-ra apadt, vagyis nagyjából 3 ezerrel csökkent, s ők ezt nagyrészt az asszimilációval magyarázzák. És itt vagyunk mi, lé­­lekszámcsökkenésben rekorddöntő magyarok. Jelenlegi számunk 451 914.Haezta2011-es népszámlálás adataival vetjük össze, akkor a 462 ezerhez képest 11 ezerrel vagyunk kevesebben, ha a friss adatbázissal, amely szerint 2011 -ben 458 ezren voltunk, akkor 6 ezerrel. Ebben persze más okok is közre­játszanak, ám az asszimiláció... De ezt már leírtam. THE STORY OF CSIKSOMLYÓ AND THE STATUE OF THE VIRGIN MARY • 2019 • Pápa a hűtőn. Ferenc pápa cslksomlyói látogatását megörökítő hűtőmágneseket készített egy csíki reklámgrafikai cég, továbbá egy kis kiadványt is készítettek magyar és angol nyelven a kegyszobor történetéről, főként a külföldi zarán­dokoknak. (Fotó: Facebook) Internetes szavazás dönt a pártelnökről Luigi Di Maio, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) olasz kor­mánypárt vezetője arra kirte pártja szavazóit, internetes voksolással döntsenek, távoz­­zon-e a párt éléről, amelynek támogatottsága az EP- választáson a felére zuhant. A közvetlen demokráciát hirdető M5S szokása szerint a választókra bízza a pártot érintő minden jelentő­sebb döntést. Az M5S az európai par­lamenti választáson 17 százalékot ért el. Ezzel á civil mozgalomból 2009- ben alakult párt támogatottsága, amely először 2013-ban jutott be a római parlamentbe, és azóta a leg­nagyobb olaszországi politikai erő­nek számított, történelmi mélypont­ra csökkent. A 2014-es EP-válasz­­táson 21,5 százalékot szerzett, a ta­valyi olasz parlamenti választáson 32,7 százalékot. „Szavazzatok poli­tikai vezetői szerepemről” — szólí­totta fel Di Maio az M5S bázisát a pártblogján. Az M5S visszaesését a párt vezetői közül többen a miniszterelnök-he­lyettes Di Maio „erőtlen” politizálá­sának tudják be, főleg a másik olasz kormánypárt, az EP-választáson ere­jét megkétszerező Liga vezetőjével, Matteo Salvinivel szemben. Sajtóértesülések szerint a párt „mozgalmi” szárnya legszívesebben eltávolítaná di Maiót a pártelnöki posztról, különválasztva ezt a tiszt­séget a kormányföhelyettesi szerep­től. Az esélyes utódok közt szerepel a harciasságáról ismert M5S-politikus, Alessandro Di Battista. Elemzők szerint Luigi Di Maio en­nek elkerülésére hirdette meg az in­ternetes szavazást, abban bízva, hogy az M5S választói kitartanak mellette. A 32 éves Di Maio az M5S meg­alakulásától kezdve a párt vezető po­litikusa. 2017-ben vette át az M5S vezetését a humorista Beppe Grilló­­tól. 2013 és 2018 közt az olasz kép­viselőház elnöke volt. Tavaly óta az M5S-Liga kormány egyik minisz­terelnök-helyettese. Giuseppe Conte olasz miniszterel­nök külön tanácskozott Di Maióval és Salvinivel. Conte bejelentette, hogy a Luigi Di Maióról tartandó M5S- szavazás végéig nem tart közös kor­mányülést két helyettesével. (MTI) Az ország, melyre nem hat a klímaváltozás KERÉNYI GYÖRGY N em jött be Orbán Viktor számítása, elmaradt a széljobb áttörés Európában. (Szerencséjére, tegyük hozzá, mert ha áttörtek volna, és megvédik Európát, akkor hogyan lehetett volna to­vább riogatni az AIDS-es feketékkel Magyarországon?) Ilyenkor a magyar ellenzéki polgárokban - hiába páholta el őket odahaza megint a Fidesz - menetrendszerűen felébred a remény, hogy az unió majd megrendszabályozza a diktátort. Először elhiszik a Fidesz propagandát, hogy Orbán a maga képére tudja formálni a kontinenst, aztán amikor Eu­rópa erős embere kap odakint egy kokit, akkor megint várják a felszabadi­­tó csapatokat. Most újra mániás szakaszban van a nemzet, legalábbis az egyik fele. A másik, Örbán-hívő fele folyamatosan abban van, holott mivel kicsik is vagyunk és semmiben sem járunk az élen, érdekérvényesítő ké­pességünk is ennek megfelelő. Hasonlóan Szlovákiához, de a magyar tör­ténelmileg arra van kondicionálva, hogy hatalmas nemzet, amit (sőt, akit) csak igazságtalan és titkos paktumok és erők tudnak térdre kényszeríteni. (Orbán győzelmeinek egyik alapja ennek a hamis önképnek a folyamatos erősítése.) Mivel Orbánnak nemsokára mennie kell az Európai Néppártból és nincs potens frakció, ahová érdemes beülnie, még kevésbé tudunk majd beleszólni Európa dolgaiba. Befolyásszerzésre így továbbra is csak a né­met gazdaság hátországa szerepet tudják Orbánék kimaxolni, azt, hogy Magyarország adóparadicsom a multik számára, és már a zwickaui Trabant-gyárat is újraépítené a Kárpát-medencében, csak jöjjön a tőke, úgyhogy a külügyminiszter két diktátor meglátogatása között újból dekla­rálta, hogy az autógyártás uniós környezetvédelmi szabályozását vétózni fogjuk. Az AIDS-es fekete hordák után a Fidesz-agymosoda már hangol a klímaváltozás ballib hazugságára, amit azért futtatnak a tudjukkik, hogy az AIDS-es fekete hordákról eltereljék a figyelmet. (A két kérdés persze összefügg, de ilyen bonyolult üzenetekkel a Fidesz már évtizedek óta nem háborgatja híveit, lásd még: a párt a legszegényebb, legelmaradottabb te­lepüléseken szerzett majdnem 100%-ot.) A sajtó és a CEU után a klíma­­változás másik fake news gyárát, az akadémiát is megzabolázzák: eldőlt, hogy tiltakozása dacára elveszik tőle a kutatóintézeteit. Az ok persze a pénzlenyúlás: egy kiszivárgott törvénytervezet szerint magáncégek is hozzáférhetnek majd az uniós tudományos kutatási pénzekhez. Hiszen a Századvég, az Alapjogokért Központ vagy Nógrádi György miért ne tudna kémiai alapkutatásokat végezni? Főleg, ha megkapják hozzá a most még az Akadémiánál lévő infrastruktúrát is, a nem emigráló tudósokkal együtt? Magyarország legfontosabb érdeke, hogy az uniónak olyan vezetői legye­nek, akik a lehető legkevésbé tűrik el a jogállami értékek megsértését. Nem lehet gyámság alá vonni egy tagállamot, melyet - még ha cinkelt is, de - demokratikus felhatalmazással vezetnek, de ki lehetne préselni vál­toztatásokat. Ha tagállami belügy, a felsőoktatás esetében majdnem sike­rült elérni, hogy a CEU maradhasson Magyarországon, akkor nem légvár az EU-s nyomásgyakorlás reménye. Például el lehetne érni, hogy - egyértelmű válsághelyzet kivételével - kormány ne hirdethessen társadal­mi célú hirdetés formájában. Nem csak hazug propagandát, semmit. Vagy, hogy ne miniszter nevezze ki a közigazgatási bírákat, és vissza lehetne te­tetni a mi Harabinunkra, bírósági vezetőnkre, Handó Tündére is a pórázt. Jövőre lejár a médiapiacot felügyelő Médiatanács négy tagjának megbí­zatása. A kétharmad dacára lehetne forszírozni, hogy a testületbe ne csak a Fidesz által delegált tagok kerülhessenek. Bábokat, mint Polt legfőbb ügyész, vagy Domokos számvevőszéki elnök, mindig talál a kormány, de az a passzus módosítható, miszerint Polt Péter addig marad pozíciójában, amíg nem lesz a másik oldalnak kétharmada vagy ő meg nem unja az állá­sát. Es itt van az európai ügyészség magyarországi joghatóságának elis­merése. Vagy: mivel az uniós pénzosztást lebonyolító és ellenőrző magyar intézményrendszer bizonyíthatóan diszfunkcionálisan működik, abban nagyobb jogosítványokat kaphatnának uniós intézmények. Az ellenzék­nek pedig el kéne döntenie, hogy értelmezhetetlen európai érdekérvénye­sítését folytatja-e („Orbánt tessék megbüntetni, de a magyar emberektől ne vegyenek el pénzt.”) vagy pedig, nem ijedve meg attól, hogy a propagan­dagépezet hazaárulózza, megszavazza akár a támogatások megvonását is. Amíg az unió nem tudja ellenőrizni a pénzosztást, addig ne etesse tovább Orbán tőkéseit. Mert azok - szorosan együttműködve a pártállammal - profin diverzifikálták a pénzlenyúlást: mindig ott jelennek meg, ahol a zsákmány, a friss pénz illatozik. Ha infrastruktúrát lehet építeni, ott, ha képzés, akkor ott, ha felzárkóztatás, akkor amott. így jött képbe az Akadé­mia is. De az legalább nem feltett kézzel hal meg, hanem állva. A szerző Pozsonyban (is) élő magyarországi újságíró FIGYELŐ Csalódott orosz kommunisták Bocsánatkérést követelt a Trónok harca befejezése miatt és az ame­rikai sorozat utolsó évadjának új­­raforgatását sürgeti az HBO-nál az Oroszország Kommunistái párt altaji szervezete. Szergej Mata­­sov, a párt első titkára szerint is elrontották az utolsó hat részt a producerek. „Milliókat ábrándí­tottak ki és feltehetően elsikkasz­tották a sorozatra szánt, az egy­szerű amerikai munkások és az elnyomott négerek adójából szár­mazó pénzt” - írta a párttitkár a szociális hálón, és követeli, hogy az évadot az USA Kommunista Pártja tagjainak bevonásával for­gassák újra. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents