Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-31 / 125. szám

6 KÜLFÖLD 2019. május 31. I www.ujszo.com RÖVIDEN Óriási kockázat a kemény brexit London. A brit pénzügyminisz­ter közölte, hogy nem támogatna egy olyan új miniszterelnököt, aki a brit EU-tagság rendezetlen, megállapodás nélküli meg­szűnésére törekedne. Philip Hammond alig burkolt utalást tett arra is, hogy ha a távozó Theresa May kormányfő utódja ilyen brexitstratégiát hirdetne meg, és emiatt bizalmatlansági indítványt kezdeményeznének kormánya ellen a parlamentben, akkor ő megfontolná ennek az indítványnak a megszavazását. Hammond szerint a megállapo­dás nélküli brexit nem szolgálja Nagy-Britannia érdekeit, hatal­mas kockázatot jelentene a brit gazdaságra, a nemzetbiztonság­ra és az ország egységére. (MTI) Kórházat támadtak a szír kormányerők Damaszkusz. Kórházat és egészségügyi központot támad­tak a kormányerők az észak­­nyugat-szíriai Idlíb tartomány­ban - a régióban végrehajtott lé­gitámadásokban több civil életét vesztette egy mentőalakulat sze­rint. A szíriai hadsereg rakétave­tőkkel lerombolta Kafranbel te­lepülés kórházának nagyobb ré­szét, áramfejlesztőit és az épület előtt álló járműveket. A térség­beli egészségügyi hatóság szerint április vége óta a tartományban 21 egészségügyi létesítményt ért támadás a tartományban. Az áp­rilis végén indított offenzíva kö­vetkeztében több mint 160 civil vesztette életét, és mintegy 270 ezer ember vált földönfutóvá Id­líb tartományban. (MTI) ■ ■ Egyelőre marad az ukrán kormányfő Kijev. Nem fogadta el az ukrán parlament Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök lemondá­sát, mert a kabinet mögött álló két legnagyobb létszámú frakció ezt nem támogatta szavazatával. A kormány menesztése mellett csak 97 képviselő szavazott a szükséges 226 helyett a 450 tagú parlamentben. Volodimir Ze­­lenszkij új államfő az április 20-i beiktatási beszédében szólította fel a kormányt lemondásra. (MTI) Ausztriának is női kancellárja lesz Bécs. Brigitte Bierlein, az oszt­rák alkotmánybíróság elnöke lesz Ausztria átmeneti kancel­lárja a szeptemberi előrehozott választásokig, jelentette be Ale­xander van der Bellen szövetsé­gi elnök. Heinz-Christian Strache alkancellár Ibiza-bot­­ránya után előbb a kormányko­alíció esett szét, majd az ellen­zéki szociáldemokraták (SPÖ) és a koalícióból kilépő Osztrák Szabadságpárt (FPO) bizalmat­lansági indítvánnyal buktatta meg Sebastian Kurz néppárti kancellárt. Az államfő konzul­tált a pártok vezetőivel, és meg­kapta a támogatást az átmeneti, szakértői kormány élére álló Bi­­erlein megbízásához. (index) Nincs új kormány Izraelben Netanjahunak nem sikerült kormányt alakítania, feloszlatta magát a parlament Izraelben MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Benjámin Netan­jahu miniszterelnöknek nem sikerült megalakítania 5. kor­mányát a szerda éjfélig ren­delkezésére álló határidőig, így az izraeli parlament, a kne­­szet megszavazta önmaga feloszlatását. A120 képvise­lőből 74 támogatta az április 9-i választás után 30-án fel­esküdött kneszet feloszlatá­sáról szóló törvényjavaslatot és az új választás kiírását, várhatóan szeptember 17-éré. A koalíciós kormányt azért nem sikerült létrehozni, mert Avigdor Li­berman, az Izrael a Hazánk (Jiszrael Béténu) párt elnöke ragaszkodott ahhoz, hogy a kneszet változatlan szöveggel fogadja el az első olva­satban már régebben megszavazott bevonulási törvényt (ez az ortodox zsidók számára is kötelezővé tenné a katonai szolgálatot), a vallásos pár­tok azonban ezt egységesen elutasí­tották. A kudarcért Liberman a Li­kudot és az élén álló Benjámin Ne­­tanjahut, a Likud pedig Libermant vádolta. A kneszet föloszlatását el­döntő szavazás után Benjámin Ne­tanjahu azt nyilatkozta, hogy Liber­­manjobboldali szavazatokat szerzett meg, de amikor nem lépett be kor­mányába, akkor kiderült róla, hogy valójában a baloldalhoz tartozik. Az ellenzéki centrista Kék-fehér párt élén álló Beni Gantz a választá­sok várható időpontjáig hátralévő időszakra utalva azt mondta, Netan­jahu három őrült hónapot választott, amikor a kneszet feloszlatása mellett döntött a szokásos eljárás követése helyett. Az izraeli törvények szerint, ugyanis ha a kormányfőjelölt kudar­cot vall, vissza kell adnia mandátu­mát az államfőnek, aki újabb jelöltet kért fel a kormányalakításra. A múlt­ban hasonló esetekben ez történt. Ki­­szivárgott, hogy az elmúlt napokban Benjámin Netanjahu a szociálde­mokrata Munkapártot és a centrista Kék-fehér pártot is megpróbálta be­vonni új kormányába, de mindkét párt elutasította, mert választási kampá­nyukban megígérték szavazóiknak, hogy nem lépnek koalícióra a kor­rupciós vádakkal szembenéző kor­mányfővel. Avi Gabbáj, a Munkapárt vezetője bejelentette, ajánlatában Netanjahu megígérte, hogy megőrzi a demokratikus jogrendszert, és nem fog a jelenlegi bíráskodási rendszert megváltoztató törvényjavaslatokat előteijeszteni, valamint számos mi­niszteri tárcát is felajánlott, de a párt vezetői nemet mondtak. A kormányalakítási nehézségeket az okozta a tapasztalt Netanjahu számára, hogy mozgástere a korrup­ciós ügyek miatt nagyon beszűkült, valójában csak egyetlen kormány­­koalíció létrehozására volt lehetősé­ge: a vele továbbra is együttműködő jobboldali és vallásos pártokkal. (MTI) Egymillió százalék feletti az infláció Venezuelában Főkópp választási, valamint politikai és gazdasági kórdóseket vitattak meg a venezuelai kormány és az ellenzék újabb tárgyalási fordulóján Oslóban - közölte a norvég külügyminisztérium. Oslo/Caracas. A tárca közlemé­nyében hangoztatta, a felek kinyil­vánították jó szándékukat, hogy elő­relépjenek az országukat sújtó poli­tikai válság rendezésében, annak al­kotmányos megoldásában. A doku­mentumban azonban hangoztatták, a folyamat megőrzése, valamint az eredmények elérése érdekében a fe­lek megállapodtak, hogy a tárgyalá­sokkal kapcsolatos magyarázataik­ban és nyilatkozataikban rendkívül óvatosan fogalmaznak. Juan Guaidó ellenzéki vezető az újabb oslói talál­kozót követően azt mondta, embe­reik újra az utcára vonulnak azután, hogy eredmény nélkül ért véget a tár­gyalás Oslóban. Kijelentette: a felek közti találkozó megállapodás nélkül ért véget, ezért egyetlen esélyük az, hogy az utcán maradnak. Hozzátette ugyanakkor, hogy a venezuelai el­lenzék megoldást akar elérni az or­szágot érő konfliktusban. Venezuelában súlyos gazdasági és politikai válság alakult ki Nicolás Maduro államfő ideje alatt, aki újabb elnöki mandátumot szerzett tavaly egy olyan választásokon, amelyeket bojkottált az ellenzék többsége. A kialakult válságos helyzetben több mint 3 millió venezuelai hagyta el az országot, amelyet hiperinfláció és áruhiány sújt. Norvégia a hétvégén jelentette be, hogy otthont biztosít a felek közötti tárgyalások második fordulójának is. Az Egyesült Álla­mok külügyminisztériuma azt kö­zölte, az egyetlen dolog amiről tár­gyalni lehet, hogy Maduro milyen körülmények között távozik a hata­lomból. Az Európai Unió, valamint az európai és latin-amerikai államo­kat tömörítő nemzetközi kontakt­csoport képviselői azt mondták, hogy támogatnának egy olyan megegye­zést, amely az oslói folyamat ered­ményeképpen születne. Hangoztat­ták, érdekeltek az oslói folyamat nemzetközi támogatásának megte­remtésében, megvalósításában, egyben abban is, hogy segédkezet nyújtsanak a szabad és tisztességes választás előkészületeihez. A venezuelai jegybank több év után először közölt inflációra és a hazai össztermékre (GDP) vonatko­zó adatot, amelyek meglepték a szakértőket, mert a számok jóval el­maradtak az elemzők és a nemzet­közi szervezetek által becsülttől. A venezuelai jegybank adatai szerint az infláció tavaly 130 060 (!!!) százalék volt, nagyobb a 2017. évi 862,6 szá­zaléknál és a megelőző évi 274,4%­­nál. A venezuelai kormány évek óta nem közöl inflációs adatokat. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) sze­rint a tavalyi infláció 1,4 millió % körüli volt, 2017-ben 2616%, 20ló­ban pedig 800 százalék. Az IMF az idei évre 10 millió százalék körüli inflációval számol. A venezuelai jegybank most közölt adatai szerint a tavalyi első kilenc hónapban 19,2%­­kal zsugorodott a hazai össztermék (GDP) éves összevetésben. Az IMF a tavalyi évre 18%-os, az idei évre 25%-os gazdasági zsugorodást valószínűsített Venezuelában. (MTI) Mueller különleges ügyész: Trump nem ártatlan Az oroszok a 2016-os ameri­kai elnökválasztást befolyá­soló kísórleteit vizsgáló Ro­bert Mueller amerikai külön­leges ügyész szerint ők nem állították, hogy Trump nem követett el bűncselekményt. Washington. Először szólalt meg Robert Mueller amerikai különleges ügyész azóta, hogy lezárta a vizsgá­latot arról, hogyan próbálták befo­lyásolni az oroszok a 2016-os ame­rikai elnökválasztást, és hogyan pró­bálta meg megakadályozni Donald Trump elnök az igazság kiderítését. Mueller és csapata a 22 hónapig tartó munkája során nem talált elégséges bizonyítékot arra, hogy Trump vagy bármely társa a szó büntetőjogi ér­telmében összeesküdött volna Oroszországgal a 2016-os választás megzavarására. Ez azonban - mint most megerősítette - nem jelenti azt, hogy Trump szerinte ártatlan. Sajtó­­tájékoztatóján Mueller elmondta: „Ha biztosak lettünk volna, hogy az elnök nem követett el bűncselek­ményt, akkor azt közöltük volna”. Ez a nyomozásnak arra a részére vonat­kozott, ami azt vizsgálta, Trump meg­­próbálta-e akadályozni az igazság­szolgáltatást. Ezek szerint Muellerék erről meg voltak győződve, viszont nem vádolhatták meg az elnököt, hi­szen az alkotmányellenes lenne. Az alapkérdésről, az oroszok beavatko­zásáról Mueller azt mondta, tény, hogy a Kreml megpróbált beavat­kozni a 2016-os amerikai elnökvá­lasztásba, többfrontos, szisztemati­kus támadást indított, hogy az egyik jelöltet hátrányos helyzetbe hozza, ez pedig aggodalommal kellene, hogy eltöltsön minden amerikait. Jelenté­sében Mueller azt írta, „számtalan kapcsolat volt Trump csapata és Oroszország képviselői között, de bűncselekményre nem találtak bizo­nyítékot”. Felsorolt különféle pró­bálkozásokat, melyekkel Trump megpróbálta a vizsgálatot befolyá­solni. Végül nyitva hagyta azt a kér­dést, Trump ezzel elkövette-e az igazságszolgáltatás akadályozásának bűncselekményét. A demokraták azonnal reagáltak, mert szerintük ki­derült, nem a bizonyítékok miatt nem emeltek vádat Trump ellen, hanem azért, mert Muellemek erre nem volt jogköre. Trump éppen Twitter­­közelben volt. Azt üzente, hogy sem­mi újdonság nem hangzott el, „az ügy lezárva, köszönöm”. (MTI, 444 hu)

Next

/
Thumbnails
Contents