Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-30 / 124. szám
KÜLFÖLD 8 I 2019. május 30.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Nem állt össze az izraeli koalíció Jeruzsálem. A kormányzó jobboldali Likud párt és vezetője, Benjámin Netanjahu miniszterelnök kormánykoalíciót próbál összehozni, kudarc esetére viszont megkísérli feloszlatni az izraeli parlamentet, a kneszetet. A koalíció megteremtése érdekében a Likud politikusai lemondtak arról, hogy meggyőzzék a csatlakozásról Avigdor Liberman Izrael a Hazánk (Jiszrael Béténu) nevű pártját, és az ellenzéki pártok soraiból próbálnak valakit átcsábítani a kormánypárthoz. Libermanékra főleg az idős, orosz ajkú polgárok szavaznak, a pártelnök az ultraortodoxokkal keményen szembeszálló politikus képét igyekszik kialakítani. Ha Netanjahunak 24 órán belül nem sikerül kormányt alakítania, akkor előrehozott választást kell kiírni. (MTI) Megválasztották az új lett államfőt Riga. A lett parlament az Európai Bíróság korábbi bíráját, Egils Levitset választotta az ország elnökévé. A jobbközép kormánykoalíció támogatását élvező Levits két ellenfelet utasított maga mögé, és 61 képviselő támogatását nyerte el a 100 fos törvényhozásban. A másik két elnökjelölt Juris Jansons ombudsman és Didzis Smits képviselő volt. A volt bíró július 8-án veszi át az elnöki hivatalt Raimonds Vejonistól, megbízatása négy évre szól. A rigai születésű, 63 éves Levits Németországban töltötte fiatalkorát, és a hamburgi egyetemen végzett politológiát és jogot. (MTI) Átfogó támadás Jemen déli részén Aden. A szaúdi vezetésű arab koalíció offenzívát indított a déljemeni ad-Dale tartományban a húszi lázadók állásai ellen. A koalíció szerint a hadműveletet a nemzetközi joggal és a humanitárius szempontokkal összhangban hajtják végre, és minden intézkedést megtettek a civilek védelmének érdekében. Állítólag megölték a húszik egyik magas rangú katonai parancsnokát, Abdul-Iláh al-Mikdádot, több húszi fegyverest pedig foglyul ejtettek. Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező húszi síita lázadók, valamint a Szaúd- Arábia és más arab országok által 2015 óta támogatott, a nemzetközileg elismert jemeni elnökhöz, Abed Rabbó Manszúr Hádihoz hű erők között. (MTI) Szégyenpadra ülhet Olaszország Brüsszel. Az Európai Bizottság levélben kért magyarázatot az olasz kormánytól az ország államháztartási helyzetének romlása miatt. E döntéssel megnyílt a lehetőség arra, hogy Brüsszel túlzottdeficit-eljárást kezdeményezhessen Olaszország ellen. Az ország államadóssága tavaly a GDP 132,2%-ára rúgott. (MTI) Elhúzódó csata a posztokért Az európai uniós országok vezetői a csúcsjelöltek kiválasztásának folyamatáról egyeztettek ÖSSZEFOGLALÓ Emmanuel Macron francia elnök az események középpontjában (TASR/AP) Brüsszel. Az európai uniós tagországok állam-, ill. kormányfői keddi rendkívüli, nem hivatalos brüsszeli csúcstalálkozójukon az Európai Bizottság következő elnökót illetően konkrót nevekről nem tárgyaltak, csak a kiválasztás folyamatáról - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csúcs után. Donald Tusk a nemek közötti egyenlőségre fog törekedni az Európai Bizottság, az Európai Tanács, az Európai Központi Bank és az Európai Külügyi Szolgálat vezetőinek kinevezésénél. „Nem volt szó nevekről, kérem, ne is kérdezzenek erről” -jelentette ki sajtótájékoztatóján Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, miután arról tárgyalt az uniós országok vezetőivel, hogy hogyan válasszák ki a megfelelő jelöltet az Európai Bizottság élére. Nehéz lesz választani A bizottság elnöki posztja ősszel üresedik meg. A 28 kormányfőnek és államfőnek a következő hónapokban kell eldöntenie, kit jelöl a pozícióra. Ezt a jelöltet az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az Európai Bizottság készíti el az EU ötéves jogalkotási programját, ezért a bizottság elnöksége tulajdonképpen a legfontosabb pozíció az Európai Unió intézményrendszerében. Minden korábbinál nehezebb lesz kiválasztani a bizottság elnökét, ugyanis a 28 államfőnek és kormányfőnek egészen más elképzelései vannak az odáig vezető folyamatról, mint az Európai Parlamentnek, de a végén mégis valahogyan meg kell egyezniük. Az államfők és kormányfők ragaszkodnak ahhoz a szerződésben lefektetett jogukhoz, hogy ők jelölik ki az általuk kiválasztott embert, és bárkit választhatnak. Az Európai Parlament viszont ahhoz ragaszkodik, hogy csak azok a jelöltek kerüljenek egyáltalán szóba, akik az európai pártcsaládok kampányarcai, úgynevezett csúcsjelöltjei voltak az EP-választás előtt. A parlament által favorizált rendszernek nincsen jogi alapja, de a parlament ettől függetlenül megteheti, hogy visszautasítja az államfők és kormányfők jelöltjét. A visszautasításra azért van nagy esély, mert az Európai Parlamentben nem alakult ki egyértelmű többség az EP-választás után. Legalább három frakciónak kell összeállnia egy többséghez, ami azt jelenti, hogy olyan embert kell találni a bizottság vezetésére, akit legalább három pártcsalád elfogad. Merkel Weber mellett Angela Merkel német kancellár aláhúzta, az Európai Néppárt (ÉPP) jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára továbbra is Manfred Weber, akinek az Európai Parlamentben szerzett ismereteit nélkülözhetetlen politikai tapasztalatnak kell tekinteni, noha többen vezetői politikai jártassághoz kötnék a poszt betöltését. A kancellár „nagyon erős üzenetnek” nevezte, hogy az Európai Parlament, amely július elején esedékes plenáris ülésén dönt majd az uniós bizottság új elnökének személyéről, támogatja a csúcsjelölti rendszert. A mostani találkozón a vezetők egyetértettek abban, hogy a következő, június végén tervezett csúcstalálkozón megpróbálnak jelöltet állítani az Európai Bizottság elnöki tisztségére - közölte. Macron mást szeretne Emmanuel Macron francia elnök azt hangsúlyozta, az unió tagországainak vezetői egyetértettek abban, hogy a csúcsjelölti rendszer alkalmazása nem vezethet automatizmushoz, az uniós szerződések szerint az Európai Parlament nem javasolhat senkit sem az Európai Bizottság elnöki posztjára, az a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács feladata. Az Európai Bizottság következő elnökének elismert, vezető politikai tapasztalattal rendelkező, erős egyéniségnek kell lennie. Hozzátette, szerinte az uniós intézmények vezető tisztségeire felefele arányban kellene karizmatikus nőket és férfiakat választani. A francia államfő tehát nem támogatja Manfred Weber jelölését, háttérinformációk szerint inkább Michel Bamiert, az unió brexitügyi főtárgyalóját szeremé látni a leköszönő Jean-Claude Juncker helyén. Vagyis közel sem vehető biztosra, hogy végül valóban az EP-frakciók listavezetőinek egyike (a néppárti Weber, a liberális Margrethe Vestager vagy a szocialista Frans Timmermans) töltheti majd be a legfontosabb uniós posztot, az Európai Bizottság elnöki tisztségét, amely ráadásul egyfajta csomag része lehet, mivel idén új vezetőről kell megállapodni az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Központi Bank élére is, illetve dönteni kell az új uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő személyéről. Ä sokismeretlenes egyenlet első eleme akkor válik ismertté, amikor megválasztják a bizottság elnökét, és ez a többi poszt elosztására is hatással lesz. További menetrend A következő csúcstalálkozót június 20-21-én tartják, addigra szeretnének előállni jelöltekkel, akik közül dönthetnek. Minősített többséggel döntenek a bizottság elnökéről, ami azt jelenti, a 28 vezetőből legalább 21 - nek igent kell mondania egy jelöltre, és ennek a 21 vezetőnek legalább az EU lakosságának 72%-át kell képviselnie. A szavazásra nyáron kerítenének sort. Az Európai Parlament ezután egyszerű többséggel hagyja jóvá a jelöltet, de csak miután meghallgatta az összes jelöltet a 27 másik biztosi pozícióra. Ez a folyamat szeptemberben kezdődik majd. (MTI, ind ) Theresa May brit kormányfő utolsó uniós csúcsán Juncker elnökkel (Tasr/ap) Johnson bíróság elé áll Bíróság elé kell állnia Boris Johnson volt brit külügyminiszternek, a keményvonalas brexittábor zászlóvivőjének, Theresa May távozó kormányfő legesélyesebbként számon tartott utédjelöltjének a brit EU-tagságról rendezett népszavazás kampányában tett kijelentései miatt. London. Az eljárást egy magánvádló, Marcus Ball kezdeményezte egy jogi iroda közreműködésével Johnson ellen a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága előtt. A 29 éves Ball az elmúlt 3 hónapban 200 ezer fontot gyűjtött magánadományozóktól közösségi finanszírozás formájában az eljárás költségeire. A kereset szerint Boris Johnson közhivatalt betöltő személy által elkövetett visszaéléssel vádolható, mindenekelőtt londoni polgármesterként és parlamenti képviselőként tett kijelentései miatt. Johnson 2015 óta alsóházi képviselő, és 2016 májusáig London polgármestere volt, vagyis még e tisztséget töltötte be a brit EU- tagságról 2016 júniusában tartott, a kilépést pártolók 51,89%-os többségű győzelmével végződött népszavazás kampányában. Theresa May kormányában egy ideig külügyminiszter is volt, de az általa túl enyhének tartott kormányzati brexitstratégia miatt tavaly lemondott. Az eljárás fő elemét képezi az később hivatalosan is cáfolt állítás, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság heti 3 50 millió fontjába kerül. Ez volt a Johnson vezette kampány központi, egyben legsúlyosabban bírált állítása, amely hatalmas betűkkel szerepelt Johnson ismertté vált kampánybuszának oldalán is. (MTI) Kemény vád Irán ellen Washington/Teherán. Nagyon valószínű, hogy Irán áll az Egyesült Arab Emírségek partjai közelében tartályhajók ellen elkövetett szabotázsakciók és a szaúd-arábiai kőolajterminál elleni támadási kísérlet mögött - jelentette ki John Bolton, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Bolton szerint „szinte bizonyosan Iránból valók” azok az aknák, amelyekkel végrehajtották a támadást. Ez az első eset, hogy bárki egyértelműen Iránt gyanúsította meg ezekkel az akciókkal. Donald Trump amerikai elnök már jelezte, mintegy 1500 katonát küld a Közel-Keletre az Iránnal kialakult növekvő feszültség miatt. Az emírségekbeli el- Fudzseira kikötője közelében, a Perzsa-öböl bejáratánál négy tartályhajót - két szaúdit, egy emírségekbelit és egy norvégot - támadtak meg tengeri aknával május 12-én. A szóban forgó szaúdi olajterminál pedig a kelet-nyugati irányú vezeték végén, a Vörös-tenger partján lévő Janbuban van. Az Irán által támogatott jemeni síita lázadók szintén a hónap közepén összehangolt dróntámadást indítottak a vezeték ellen. Abbász Múszavi iráni külügyi szóvivő tegnap visszautasította Bolton azon állítását, miszerint valószínűleg iráni tengeri aknákat használtak az emírségekbeli támadásokban. „Egyáltalán nem furcsa, hogy felvetették ezt a nevetséges állítást egy olyan találkozón, melynek résztvevői régóta Irán-ellenességükről ismertek. Irán stratégiai türelme, ébersége és védelmi elszántsága hatástalanítja Bolton és más háborús uszítok gonosz cselszövését” - idézte az iráni külügyi szóvivőt a Farsz félhivatalos iráni hírügynökség. (MTI)
