Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-30 / 124. szám

www.ujszo.com | 2019. május 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Reklámok és patkányok A patkány, ha embert lát, elmenekül, a reklám viszont nem , Egyre tarthatatlanabb a patkányhelyzet Buda­pesten, recsegte a rádió, miközben Bandika és Ervin a rendőrök fellépését figyelte. A hatósági személyek világoszöld­­fehér csíkos (de nem fradista) műanyag szalaggal tekerték körbe a bíróság előtti parkolót, és vártak. Biztosan valami fokozottan közve­szélyes bűnöző tárgyalását tartják ma - gyújtott cigarettára Bandika. Ervin az erkélyen porladó bordó kárpitos art-déco fotelben ült moz­dulatlanul, csak a Dominikai Köz­társaságból származó, világoskék címkés Chincalero szivar füstölt ujjai közt már fél órája. Azon gon­dolkodott, vajon a rendőrök a tár­gyalás után az oszlopokról letekert hatósági műanyag szalagot a sze­lektív sárga kukába dobják-e, hiszen oda való. Ahogy így füstölögtek magukban, a világoszöld tranzisz­toros Orion egyszer csak elkezdte, hogy börtönbe vonult a legnagyobb román kormánypárt, a PSD elnöke. Liviu Dragneát, aki jelenleg Romá­nia egyik legbefolyásosabb politi­kusa, azért ítélték jogerősen három és fél év letöltendő börtönre, mert Teleorman megyei tanácselnökként nyomást gyakorolt a megyei gyer­mekvédelmi igazgatóságra azért, hogy alkalmazzanak két olyan sze­mélyt, akik tulajdonképpen a PSD Teleorman megyei szervezeténél dolgoztak. Ön járt már Teleorman megyében? - kérdezte Bandika. A, dehogy - felelt Ervin. Ön szerint egyéb közép-európai országokban mekkora a valószínűsége, hogy korrupciós ügyekért jogerősen el­ítéljenek egy kormányzó párt vezető politikusát? - kérdezte ismét Ban­dika. A, dehogy - felelte Ervin. Ön szerint kivitelezhető ilyesmi anél­kül, hogy a többi országban is létre­hoznának korrupcióellenes ügyészségeket, mint ahogy Romá­niában a DNA-t? Ervin szerint ez is á, dehogy, viszont úgy véli, azt sem szabad elfelejteni, hogy a DNA egy késői Backstreet Boys-lemez neve is. Bandika elnyomta a cigit, és provokatív hangnemben azt kér­dezte, vajon ki okozott nagyobb kárt az emberiségnek, Teleorman megye volt tanácselnöke, amiért két káde­rét benyomta valami világvégi gye­rekotthonba, vagy a Backstreet Boys, amelynek slágereit még húsz év után sem tudja kiszellőztetni a koponyákból az emberiség? Ki ér­demel itt három és fél év börtönt? Arról nem is beszélve, hogy ha az ember nem használ reklámirtót a gépén, a videómegosztó a Back­­street Boys-dalok előtt nem is egy, hanem két reklámot játszik le, mi­előtt a tulajdonképpeni dalt elkez­dené. Ervin kifejtette, hogy szerinte a reklám rosszabb, mint a patkány, hiszen a patkány, ha embert lát, el­menekül, a reklám viszont nem. Mindezekből kifolyólag úgy véli, annak is meg kéne ítélni a három és fél börtönt, aki célzott, vagyis ag­resszív reklámokat tol a lakosság koponyájába. Vagy legalább el kéne őt küldeni arra az időre Teleorman megyébe, egyezett ki egy enyhébb ítéletben a két munkanélkülijó ba­rát, sorsára hagyva az erkélyen füstölő hamutartót. A szerző a Vasárnap munkatársa Pártterápia: én táncolnék veled SÁNTA SZILÁRD S em a Hídnak, sem az MKP-nak nem lesz képviselője az Európai Parlamentben. Mind a pártoknak, mind pedig a közösségnek tu­datosítania kell, hogy a Néppárt a képviselőik nélkül működik tovább. Az, hogy a két párt kimarad az európai vérkeringésből, nem első kézből szerzi be az értesüléseit, kiszorul a lobbitevékenységből stb., óriási vesz­teség. Nem ok nélkül történt, ami történt: a fiaskóért a választókat okolni bal­gaság, botorság. A katasztrofális eredmény után a pártok zavart, nem egy­séges kommunikációján az látszik, hogy nem készültek fel ilyen kudarcra, pedig voltak figyelmeztető jelek. A nagy kiábrándulás napján és másnapján néhányan bedobták a varázs­szót: összefogás. Megkongatták a vészharangot, eljött az ideje, hogy a szétforgácsolt erőket egyesítsük, és jövőre, a parlamenti választáson kéz a kézben bevonuljunk a parlamentbe, mint az a párocska, amelyik éppen ki­lábalt a párkapcsolati válságból, sikeres párterápiát abszolválva. Persze, mindenki tudja, hogy a válság sokkal mélyebb, és a hollywoodi ránceltün­tető nem hatásos. A Híd és az MKP a köztársaságielnök-választás után az EP-választáson is csődöt mondott. Mielőtt a két párt a békítő koktélpartin egymás ölelésében feloldódna, először saját erőviszonyait kellene újra­gondolni. Az uniós parlamentből távozó Csáky Pál rögtön az első sajtótá­jékoztatón jelezte, nem kíván a háttérbe szorulni. Menyhárt Józsefnek és Óry Péternek is meg kellett küzdenie a figyelemért, és Berényi József még jelen sem volt. Kérdés, ki tesz szert befolyásra az MKP-n belül, és vajon sikerül-e egységet, pártfegyelmet teremteni. A Hídban is meg kell hozni néhány fontos döntést, amely meghatározza a párt jövőjét. A párt választói nem értékelik azt a kommunikációt, hogy mi vagyunk a, jófiúk” a koalícióban, eredményeket értünk el, a partnere­ink a „rosszfiúk”. A legfontosabb kérdés az, hogy mit tesz Bugár Béla. Vajon mit gondol saját politikai jövőjéről az önálló Szlovákia egyik legta­pasztaltabb és legsikeresebb politikusa? Korábban az MKP-ben, később a Hídban Bugár személye volt a garancia arra, hogy a párt sikeres lesz, átlépi a parlamenti küszöböt. Azt látjuk, hogy ez a garancia megszűnt. Ha való­ban így van, akkor mennyit érhet a Híd Bugár nélkül? Tegyük fel, hogy a két párt oly módon rendezi a sorait, hogy megnyílik az út az együttműködés felé, akkor azt hogyan próbálja kommunikálni a választók felé. Az MKP évekig árulózásra, magyar/nem-magyar felosz­tásra kondicionálta a választóit. Most hirtelen mivel akarja a korábbi éve­ket stomózni? Az összefogást nemcsak személyi ellentétek nehezítik, hanem ideoló­giai különbségek is, csak egy példa címszavakban: Pozsonyhoz, Buda­pesthez és Brüsszelhez fűződő viszony. A két párt egy szempontból azonos stratégiát választ: zárt ajtók mögött, az elnökségben dönti el, hogyan tovább, a választóktól pedig azt várják el, hogy kövessék őket. A térségben újabban sikeres demokratikus pártokat azjellemzi, hogy sokkal transzparensebbek, és olyan térként tekintenek a politikára, ahol a választókkal közösen - intenzív kapcsolatot fenntartva - döntenek arról, hogyan formálják a társadalmat, amelyben élnek. Sikerük titka jelenleg az őszinteség és a hitelesség. FIGYELŐ A németek szerint Merkel utódja alkalmatlan A németek több mint kétharmada szerint nem alkalmas a kancellári tisztségre a kormányzó Keresz­ténydemokrata Unió (CDU) új el­nöke, Annegret Kramp-Karren­­bauer - mutatta ki egy felmérés. A Forsa közvélemény-kutató társa­ság adatai szerint a német válasz­tók 70 százaléka úgy véli, Anneg­ret Kramp-Karrenbauer jelenleg nem alkalmas a kormányfői mun­kára, és csupán 19 százalék tartja annak. Annegret Kramp-Karrenbauert a pártja és a bajor testvérpárt, a Ke­resztényszociális Unió (CSU) szavazóinak többsége sem tartja megfelelőnek a kancellári tiszt­ségre, a Trendbarometer nevű ku­tatássorozat új mérése szerint a CDU/CSU szavazóinak 52 száza­léka gondolja így. (MTI) Összeül a világelit titkosnak kikiáltott társasága Ma kezdődik a titkokkal körbeszőtt, a világ legnagyobb hatalmú embereit a soraiban tudó Bilderberg-csoport tanácskozása a svájci Montreux-ben. A találkozónak 11 fő témája közé tartozik a nemzetközi stabilitás, Európa jövője, Nagy-Britannia ki­válása az Európai Unióból és az ég­hajlatváltozás - derült ki a szerve­zők közléséből. A résztvevők között van Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök veje és tanácsadója, Mark Rutte holland kormányfő, Ursula von der Leyen német védelmi mi­niszter, Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter, Audrey Azo­­ulay, az UNESCO főigazgatója, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Henry Kissinger volt amerikai kül­ügyminiszter. A 67. Bilderberg-találkozó június 2-ig tart, huszonhárom ország 130 képviselője erősítette meg a részvé­telét. Értesülések szerint a tanácskozá­son Vilmos-Sándor holland király is jelen lesz. A vállalatvezetők közül például a Total francia kőolajipari vállalat elnök-vezérigazgatója, Patrick Po­­uyanné és a Crédit Suisse bank fő­nöke, Tidjane Thiam. A résztvevők mintegy kétharma­da érkezik Európából, a többiek Észak-Amerikából. A találkozó programján 11 kér­déskör szerepel, ezek a nemzetközi stabilitás, Európa jövője, Nagy-Britannia kiválása az Európai Uni­óból, az éghajlatváltozás, a kiber­­fenyegetések, Kína, Oroszország, a kapitalizmus jövője, ez etikus mes­terséges intelligencia, a közösségi média fegyverré válása és a világűr fontossága. A titkosként kezelt Bilderberg­­találkozók közül az elsőt 1954-ben tartották Hollandiában, az ország középső részén fekvő Oosterbeek város Bilderberg szállodájában, in­nen a csoport neve. Több forrás is a lengyel Joseph Retingemek, Joseph Conrad író ba­rátjának, Paul van Zeeland volt bel­ga kormányfőnek, valamint az Uni­lever fogyasztási cikkeket gyártó multinacionális cég volt elnök­vezérigazgatójának, Paul Rijkens­­nek tulajdonítja a csoport létreho­zását. Állítólag ők hívták össze - az Eu­rópa és az Egyesült Államok között növekvő feszültségek miatt aggód­va — a két kontinens elitjének köze­lítését célzó konferenciát. (MTI/Portfolio)

Next

/
Thumbnails
Contents