Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-29 / 123. szám

www.ujszo.com | 2019. május 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kezdődik a casting Kezdődik a matekozás, ki lehet az Európai Bizottság elnöke FELEDY BOTOND Európai Parla­ment új összeté­tele nyomán ki­alakuló erővi­szonyok hosszú vitákat fognak eredményezni, például az Európai Bizottság új elnökének személyéről. Nem következett be óriási előre­törés az EU-szkeptikus oldalon, a Zöldek és a liberálisok szedtek fel nem keveset a fősodorról leszakadó szavazókból, vagyis a többségét el­veszítő konzervatív-baloldali (néppárti-szocialista) koalíciótól. Az új kihívás máris látható az im­már hármas erőtérben, hiszen mos­tantól ha bármit el akar érni vagy dönteni a három legnagyobb párt - a Néppárt, a Szocialisták és a Liberá­lisok - meg kell tudniuk egyezni. Ez nagyon bonyolulttá teszi a tárgyalá­sokat, és ennek első ékes példája az Európai Bizottság leendő elnökének személye körüli vita. Elindult a matekozás, hogy mely jelölt kaphat 50 százalékot az új parlamentben. Érthető módon a Néppárt ragaszkodik ahhoz, hogy a legtöbb szavazatot szerző párt (tehát ők) jelölhessék az elnököt, aki Manfred Weber lenne. Csakhogy Weber nem éppen elfogadható a friss koalíciós partner, a Liberálisok számára; akik az egész csúcsjelölti rendszer létjogosultságát is kétségbe vonták végig a kampányuk alatt. A Néppárt egyébként az egyetlen, amely előválasztást tartott a párton belül, és azon elsöprő többséggel Weber győzött. Tehát demokratikus értelemben házon belül megfelelő támogatással rendelkezik. Ugyanakkor az is világos, hogy a két kisebb koalíciós partner együtt többet nyom a latban, mint a Nép­párt egymaga. Vagyis a 150 szocia­lista és a 107 liberális képviselő együtt jócskán meghaladja a 179 néppárti képviselő számát. így tehát muszáj lesz olyan jelöltet találni, aki mindhármuknak elfogadható kompromisszum. Elsőnek adódik a francia Michel Bamier, az Európai Bizottság brexitfőtárgyalója, korábbi uniós biztos. Igazi vén róka, a hagyomá­nyos diplomácia szeniorja, az EU- kulisszákjó ismerője. De francia, és ez most Berlinben nehezen ellensú­lyozható: vajon hajlandó lesz-e Né­metország ezt elfogadni, egész pontosan mit kér cserébe? Talán német vezetésű Európai Központi Bankot? Hosszú menet lesz ez a Néppárton belül is, nemhogy a koa­líciós beszélgetéseken. De további nevek is vannak a tar­solyban, akikről éppen azért nem hallottunk eddig sokat, mert olyan személyek, akik nem megosztó nyilatkozataikkal, hanem szakmai munkájukkal vívták ki előmenete­lüket. Ilyen például a dán Margrethe Vestager, aki jelenleg az EU ver­senyjogi biztosa, a Google, Ama­zon, Facebook és más nagy cégek ellen vívott uniós csata zászlóhor­dozója. A dán liberális párt tagja, így az ALDE kompromisszumos jeíöltje lehetne. Az eredmények egyébként ma­gukért beszélnek: a brit pártrendszer szétesett, a görög kormány belebu­kott az EP-választási eredmények­be, Salvini nagyot kaszált, míg Spanyolországban a baloldal tért vissza. A német EU-szkeptikus AfD országosan maradt a 10 százalékos határon, a holland szélsőséges Geert Wilders az EP-választás óriási vesztese. Minden ország kapott te­hát egy friss térképet a hazai politi­kai preferenciákról, amellyel a va­lódi csatára készülhet: a hazai vá­lasztásra, hiszen a mindenkori állam- és kormányfőkből álló Eu­rópai Tanács az, amely a végső szót kimondja az uniós jogalkotásban. (Lubomír Kotrha karikatúrája) Meghalt az egyik legnagyobb emberi jogi harcos, a HRW alapítója ő adta Andrej Szaharov orosz másként gondolkodó és Václav Havai műveit a szocializmus idején. Kilencvenhat éves korában meg­halt a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet ala­pítója, Robert Bernstein - jelentette a The New York Times amerikai napilap. Bernstein egyik fia elmondta, hogy apját egy New York-i kórház­ban érte a halál május 27-én. Bernstein a hidegháború alatt, 1966 és 1990 között a Random House könyvkiadót vezette. A szó­lásszabadság védelmezőjeként ki­emelt figyelmet fordított azokra az írókra, akiknek könyvei nem jelen­hettek meg saját hazájukban. így a Random House többek között olyan szerzők műveit publikálta, mint Andrej Szaharov orosz fizikus és másként gondolkodó, vagy Václav Havel néhai cseh elnök. Bernstein 1978-ban hozta létre a HRW-t, és 1998-ban távozott a szervezet éléről. A HRW akkorra már hetven országban tevékenyke­dett. A zsidó származású jogvédő 2009-ben a HRW ellen fordult, és azzal vádolta meg, hogy hátrányos megkülönböztetésben részesíti Iz­raelt, és sokkal gyakrabban ítéli el a zsidó állam által elkövetett jogsér­téseket, mint a tekintélyelvű közel­­keleti rezsimek visszaéléseit. Bern­stein 2011-ben Advancing Human Rights néven újabb szervezetet ho­zott létre. A jogvédő nevét több egyetem emberi jogi kutatói ösz­töndíja viseli. „Robert Bernstein az elvek em­bere volt” - írta róla a Twitter kö­zösségi oldalon Seth Mandel, a Wa­shington Examiner című politikai hetilap főszerkesztője. (MTI) Mamahotel XXX DUDÁS TAMÁS T ovábbra is nehezen önállósulnak a hazai fiatalok és sokan közülük még a harmadik ikszen túl is a szüleiknél laknak. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint: 2017-ben a 25 és 34 év közötti korosztály 57 százaléka még mindig szüleivel élt. Ezzel az EU éllovasai közé tartozik Szlovákia, 2017-ben ennél több fiatal csak Horvátországban élt a szüleivel. Tartós állapotnak mondható ez nálunk, az elmúlt évtizedben még valamelyest növekedett is a szüleivel élő fiatalok aránya. Különösen önállótlannak tűnnek a fiatal férfiak, akiknek kétharmada él a mama­hotelben. A családi fészek kényelmét nem könnyű elhagyni, az ott­honról elköltöző fiatalok átlagéletkora Szlovákiában a 30 évet is meg­haladja. A mamahotel ugyan egész Európában közkedvelt, de az egyes or­szágok között jelentős különbségek figyelhetők meg. Mint sok más területen, itt is az északi és déli országok között található a fő törésvo­nal. Az északi államokra jellemző, hogy a fiatalok nagy része már a húszas éveik elején elhagyja a családi fészket. Különösen feltűnő ez a skandináv államokban, ahol a 25 és 34 év közötti korosztály elenyésző része él együtt szüleivel. Ezzel szemben a mediterrán országok fiataljai sokkal nehezebben önállósodnak, és a 25 és 34 év közötti korosztály legalább 40 százaléka még gyerekkori otthonában lakik. Közép- Európa inkább a mediterrán országokhoz hasonlít, a fiatalok itt is to­vább maradnak szüleikkel. Természetesen az uniós tagállamok közötti különbségeknek társa­dalmi és kulturális háttere is van, de a legfontosabb szerepet a gazda­sági tényezők játsszák. Nem véletlen, hogy fiatalok éppen azokban az országokban élnek nagyobb számban a szüleikkel, ahol a fiatalok munkanélkülisége a legmagasabb. Állandó bevételek és jövőkép nél­kül nehéz önállósodni, emiatt Görögországban, Spanyolországban vagy Olaszországban a szociológusok már egy elveszett nemzedékről beszélnek. Szlovákiában ugyan nem ilyen rossz a helyzet, de az anyagiak ná­lunk is fontos szerepet játszanak abban, hogy ilyen „népszerű” a szülői fészek. Az első fontos tényező az ingatlanárak növekedése, ami sok fiatal számára jelentősen megnehezíti az önállósodást. A fiatalok dön­tő többsége számára a saját ingatlan csak több évtizedes jelzálogköl­csön segítségével érhető el, és ennek felvételéhez bizonyos nagyságú jövedelem, de emellett érettség is szükséges. Jól mutatják ezt a szlo­vákiai bankok adatai is, melyek szerint a fiatalok első lakáshitelüket harmincéves koruk táján veszik fel. A helyzetet nehezítik a Szlovák Nemzeti Bank legutóbbi hitelfelvételt szigorító intézkedései is, me­lyek ahhoz vezettek, hogy a jelzáloghiteihez nagyobb önrészre van szükség. A fiatalok önállósodását nem segíti a bérlakások hiánya sem, ezekből továbbra sincs elegendő az országban. A rendelkezésre álló szociológiai kutatások viszont azt is megmu­tatják, hogy a hazai fiatalok esetében a társadalmi változásokat sem lehet lebecsülni. Egyre több fiatal jár főiskolára, egyetemre, ami azt is jelenti, hogy később kezdenek keresni. Emellett a komoly párkapcso­latok kialakulásának ideje is kitolódik, holott ezek jelentik a legfonto­sabb impulzust a fiatalok önállósodásánál. Ez valamelyest visszave­zethető az alacsonyabb bevételekhez, de korántsem az egyetlen ténye­ző. A fiatal generációnál növekvő mértékben megfigyelhető, hogy él­vezni szeretnék a fiatalságukat, és nem állnak készen a nagyobb fele­lősséget követelő önálló életre. Szerepet játszik Szlovákia családcent­rikussága is, a szülők nagy része kész tolerálni azt, hogy felnőtt gyer­meke otthon él, annak ellenére is, hogy saját bevétellel rendelkezik. Ezek a tényezők együttesen vezetnek a mamahotel közkedveltségéhez, és ez a közeljövőben sem fog érdemben változni. FIGYELŐ Webert a németek se akarják EB-elnöknek A németek csaknem 60 százaléka ellenzi, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt (ÉPP) csúcsje­löltje legyen az Európai Bizottság következő elnöke. A Civey közvélemény-kutató társaság teg­napi felmérése szerint a németek 37,6 százaléka semmiképpen sem, további 21,5 százaléka pedig in­kább nem javasolná, hogy a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa legyen a brüsszeli testű­iét új vezetője. Az Augsburger Allgemeine című lap felmérésében a megkérdezettek csupán 16,7 szá­zaléka mondta, hogy mindenkép­pen Manfred Webemek kellene követnie Jean-Claude Junckert a bizottsági elnöki tisztségben. Az ÉPP csúcsjelöltjét leginkább a fiatalok utasítják el, és az idősek támogatják. A18-29 éves korosz­tályban 70 százalék ellenzi, hogy ő legyen az Európai Unió (EU) ja­vaslattevő és végrehajtó intézmé­nyének következő vezetője, a 65 éven felülieknél viszont többségi, 52 százalékos a támogatottsága. Webert a legnagyobb mértékben, 75,8 százalékos arányban pártja és a testvérpárt, a Kereszténydemok­rata Unió (CDU) szavazói támo­gatják. Rajtuk kívül csak a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) szavazóinak körében magas a tá­mogatottsága, de ott sem többségi, hanem 45,4 százalékos. A CSU-s politikust leginkább az Európai Szocialisták Pártjának (PES) csúcsjelöltje, Frans Timmermans mellett kiálló Német Szociálde­mokrata Párt (SPD) szavazói, a Baloldal (Die Linke) és a szélső­jobbos Alternatíva Németország­nak (AfD) szavazói utasítják el, 80 százalék körüli arányban. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents