Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-29 / 123. szám
www.ujszo.com | 2019. május 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kezdődik a casting Kezdődik a matekozás, ki lehet az Európai Bizottság elnöke FELEDY BOTOND Európai Parlament új összetétele nyomán kialakuló erőviszonyok hosszú vitákat fognak eredményezni, például az Európai Bizottság új elnökének személyéről. Nem következett be óriási előretörés az EU-szkeptikus oldalon, a Zöldek és a liberálisok szedtek fel nem keveset a fősodorról leszakadó szavazókból, vagyis a többségét elveszítő konzervatív-baloldali (néppárti-szocialista) koalíciótól. Az új kihívás máris látható az immár hármas erőtérben, hiszen mostantól ha bármit el akar érni vagy dönteni a három legnagyobb párt - a Néppárt, a Szocialisták és a Liberálisok - meg kell tudniuk egyezni. Ez nagyon bonyolulttá teszi a tárgyalásokat, és ennek első ékes példája az Európai Bizottság leendő elnökének személye körüli vita. Elindult a matekozás, hogy mely jelölt kaphat 50 százalékot az új parlamentben. Érthető módon a Néppárt ragaszkodik ahhoz, hogy a legtöbb szavazatot szerző párt (tehát ők) jelölhessék az elnököt, aki Manfred Weber lenne. Csakhogy Weber nem éppen elfogadható a friss koalíciós partner, a Liberálisok számára; akik az egész csúcsjelölti rendszer létjogosultságát is kétségbe vonták végig a kampányuk alatt. A Néppárt egyébként az egyetlen, amely előválasztást tartott a párton belül, és azon elsöprő többséggel Weber győzött. Tehát demokratikus értelemben házon belül megfelelő támogatással rendelkezik. Ugyanakkor az is világos, hogy a két kisebb koalíciós partner együtt többet nyom a latban, mint a Néppárt egymaga. Vagyis a 150 szocialista és a 107 liberális képviselő együtt jócskán meghaladja a 179 néppárti képviselő számát. így tehát muszáj lesz olyan jelöltet találni, aki mindhármuknak elfogadható kompromisszum. Elsőnek adódik a francia Michel Bamier, az Európai Bizottság brexitfőtárgyalója, korábbi uniós biztos. Igazi vén róka, a hagyományos diplomácia szeniorja, az EU- kulisszákjó ismerője. De francia, és ez most Berlinben nehezen ellensúlyozható: vajon hajlandó lesz-e Németország ezt elfogadni, egész pontosan mit kér cserébe? Talán német vezetésű Európai Központi Bankot? Hosszú menet lesz ez a Néppárton belül is, nemhogy a koalíciós beszélgetéseken. De további nevek is vannak a tarsolyban, akikről éppen azért nem hallottunk eddig sokat, mert olyan személyek, akik nem megosztó nyilatkozataikkal, hanem szakmai munkájukkal vívták ki előmenetelüket. Ilyen például a dán Margrethe Vestager, aki jelenleg az EU versenyjogi biztosa, a Google, Amazon, Facebook és más nagy cégek ellen vívott uniós csata zászlóhordozója. A dán liberális párt tagja, így az ALDE kompromisszumos jeíöltje lehetne. Az eredmények egyébként magukért beszélnek: a brit pártrendszer szétesett, a görög kormány belebukott az EP-választási eredményekbe, Salvini nagyot kaszált, míg Spanyolországban a baloldal tért vissza. A német EU-szkeptikus AfD országosan maradt a 10 százalékos határon, a holland szélsőséges Geert Wilders az EP-választás óriási vesztese. Minden ország kapott tehát egy friss térképet a hazai politikai preferenciákról, amellyel a valódi csatára készülhet: a hazai választásra, hiszen a mindenkori állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács az, amely a végső szót kimondja az uniós jogalkotásban. (Lubomír Kotrha karikatúrája) Meghalt az egyik legnagyobb emberi jogi harcos, a HRW alapítója ő adta Andrej Szaharov orosz másként gondolkodó és Václav Havai műveit a szocializmus idején. Kilencvenhat éves korában meghalt a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet alapítója, Robert Bernstein - jelentette a The New York Times amerikai napilap. Bernstein egyik fia elmondta, hogy apját egy New York-i kórházban érte a halál május 27-én. Bernstein a hidegháború alatt, 1966 és 1990 között a Random House könyvkiadót vezette. A szólásszabadság védelmezőjeként kiemelt figyelmet fordított azokra az írókra, akiknek könyvei nem jelenhettek meg saját hazájukban. így a Random House többek között olyan szerzők műveit publikálta, mint Andrej Szaharov orosz fizikus és másként gondolkodó, vagy Václav Havel néhai cseh elnök. Bernstein 1978-ban hozta létre a HRW-t, és 1998-ban távozott a szervezet éléről. A HRW akkorra már hetven országban tevékenykedett. A zsidó származású jogvédő 2009-ben a HRW ellen fordult, és azzal vádolta meg, hogy hátrányos megkülönböztetésben részesíti Izraelt, és sokkal gyakrabban ítéli el a zsidó állam által elkövetett jogsértéseket, mint a tekintélyelvű közelkeleti rezsimek visszaéléseit. Bernstein 2011-ben Advancing Human Rights néven újabb szervezetet hozott létre. A jogvédő nevét több egyetem emberi jogi kutatói ösztöndíja viseli. „Robert Bernstein az elvek embere volt” - írta róla a Twitter közösségi oldalon Seth Mandel, a Washington Examiner című politikai hetilap főszerkesztője. (MTI) Mamahotel XXX DUDÁS TAMÁS T ovábbra is nehezen önállósulnak a hazai fiatalok és sokan közülük még a harmadik ikszen túl is a szüleiknél laknak. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint: 2017-ben a 25 és 34 év közötti korosztály 57 százaléka még mindig szüleivel élt. Ezzel az EU éllovasai közé tartozik Szlovákia, 2017-ben ennél több fiatal csak Horvátországban élt a szüleivel. Tartós állapotnak mondható ez nálunk, az elmúlt évtizedben még valamelyest növekedett is a szüleivel élő fiatalok aránya. Különösen önállótlannak tűnnek a fiatal férfiak, akiknek kétharmada él a mamahotelben. A családi fészek kényelmét nem könnyű elhagyni, az otthonról elköltöző fiatalok átlagéletkora Szlovákiában a 30 évet is meghaladja. A mamahotel ugyan egész Európában közkedvelt, de az egyes országok között jelentős különbségek figyelhetők meg. Mint sok más területen, itt is az északi és déli országok között található a fő törésvonal. Az északi államokra jellemző, hogy a fiatalok nagy része már a húszas éveik elején elhagyja a családi fészket. Különösen feltűnő ez a skandináv államokban, ahol a 25 és 34 év közötti korosztály elenyésző része él együtt szüleivel. Ezzel szemben a mediterrán országok fiataljai sokkal nehezebben önállósodnak, és a 25 és 34 év közötti korosztály legalább 40 százaléka még gyerekkori otthonában lakik. Közép- Európa inkább a mediterrán országokhoz hasonlít, a fiatalok itt is tovább maradnak szüleikkel. Természetesen az uniós tagállamok közötti különbségeknek társadalmi és kulturális háttere is van, de a legfontosabb szerepet a gazdasági tényezők játsszák. Nem véletlen, hogy fiatalok éppen azokban az országokban élnek nagyobb számban a szüleikkel, ahol a fiatalok munkanélkülisége a legmagasabb. Állandó bevételek és jövőkép nélkül nehéz önállósodni, emiatt Görögországban, Spanyolországban vagy Olaszországban a szociológusok már egy elveszett nemzedékről beszélnek. Szlovákiában ugyan nem ilyen rossz a helyzet, de az anyagiak nálunk is fontos szerepet játszanak abban, hogy ilyen „népszerű” a szülői fészek. Az első fontos tényező az ingatlanárak növekedése, ami sok fiatal számára jelentősen megnehezíti az önállósodást. A fiatalok döntő többsége számára a saját ingatlan csak több évtizedes jelzálogkölcsön segítségével érhető el, és ennek felvételéhez bizonyos nagyságú jövedelem, de emellett érettség is szükséges. Jól mutatják ezt a szlovákiai bankok adatai is, melyek szerint a fiatalok első lakáshitelüket harmincéves koruk táján veszik fel. A helyzetet nehezítik a Szlovák Nemzeti Bank legutóbbi hitelfelvételt szigorító intézkedései is, melyek ahhoz vezettek, hogy a jelzáloghiteihez nagyobb önrészre van szükség. A fiatalok önállósodását nem segíti a bérlakások hiánya sem, ezekből továbbra sincs elegendő az országban. A rendelkezésre álló szociológiai kutatások viszont azt is megmutatják, hogy a hazai fiatalok esetében a társadalmi változásokat sem lehet lebecsülni. Egyre több fiatal jár főiskolára, egyetemre, ami azt is jelenti, hogy később kezdenek keresni. Emellett a komoly párkapcsolatok kialakulásának ideje is kitolódik, holott ezek jelentik a legfontosabb impulzust a fiatalok önállósodásánál. Ez valamelyest visszavezethető az alacsonyabb bevételekhez, de korántsem az egyetlen tényező. A fiatal generációnál növekvő mértékben megfigyelhető, hogy élvezni szeretnék a fiatalságukat, és nem állnak készen a nagyobb felelősséget követelő önálló életre. Szerepet játszik Szlovákia családcentrikussága is, a szülők nagy része kész tolerálni azt, hogy felnőtt gyermeke otthon él, annak ellenére is, hogy saját bevétellel rendelkezik. Ezek a tényezők együttesen vezetnek a mamahotel közkedveltségéhez, és ez a közeljövőben sem fog érdemben változni. FIGYELŐ Webert a németek se akarják EB-elnöknek A németek csaknem 60 százaléka ellenzi, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt (ÉPP) csúcsjelöltje legyen az Európai Bizottság következő elnöke. A Civey közvélemény-kutató társaság tegnapi felmérése szerint a németek 37,6 százaléka semmiképpen sem, további 21,5 százaléka pedig inkább nem javasolná, hogy a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa legyen a brüsszeli testűiét új vezetője. Az Augsburger Allgemeine című lap felmérésében a megkérdezettek csupán 16,7 százaléka mondta, hogy mindenképpen Manfred Webemek kellene követnie Jean-Claude Junckert a bizottsági elnöki tisztségben. Az ÉPP csúcsjelöltjét leginkább a fiatalok utasítják el, és az idősek támogatják. A18-29 éves korosztályban 70 százalék ellenzi, hogy ő legyen az Európai Unió (EU) javaslattevő és végrehajtó intézményének következő vezetője, a 65 éven felülieknél viszont többségi, 52 százalékos a támogatottsága. Webert a legnagyobb mértékben, 75,8 százalékos arányban pártja és a testvérpárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) szavazói támogatják. Rajtuk kívül csak a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) szavazóinak körében magas a támogatottsága, de ott sem többségi, hanem 45,4 százalékos. A CSU-s politikust leginkább az Európai Szocialisták Pártjának (PES) csúcsjelöltje, Frans Timmermans mellett kiálló Német Szociáldemokrata Párt (SPD) szavazói, a Baloldal (Die Linke) és a szélsőjobbos Alternatíva Németországnak (AfD) szavazói utasítják el, 80 százalék körüli arányban. (MTI)
