Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-29 / 123. szám
8 I RÖVIDEN Politikai bukás a kemény brexit London. A brit külügyminiszter szerint politikai öngyilkossággal érne fel Nagy-Britannia rendezetlen kilépése az Európai Unióból. Jeremy Hunt, Theresa May távozóban lévő miniszterelnök egyik utódjelöltje kifejtette: végzetes hiba lenne vállrándítással elintézni a kormányzó Konzervatív Párt katasztrofális szereplését (csak 9%-ot kapott) az európai parlamenti választáson. A külügyminiszter okfejtése figyelmeztetés Boris Johnson, a keményvonalas tory brexittábor frontembere számára. Johnson a minap kijelentette: ha ő lesz a Konzervatív Párt új vezetője és így az új miniszterelnök, az Egyesült Királyság a brexit jelenlegi határnapján, október 31- én kilép az EU-ból, akár sikerül elfogadtatni addig a brexitet rögzítő megállapodást a brit parlamentben, akár nem. (MTI) Trump megsértette a volt alelnököt Tokió. Donald Trump amerikai elnök japán látogatásán kirohanást intézett a korábbi alelnök, Joe Biden amerikai demokrata elnökjelölt-aspiránssal szemben is. Mint mondta: „Kim Dzsong Un olyan nyilatkozatot tett, amely szerint Joe Biden alacsony IQ-val rendelkező személy. Ezt bizonyára a megfigyeléseire alapozva tette. Azt hiszem, egyetértek vele ebben”. Egy korábbi kampányeseményen Biden azzal vádolta Trumpot, olyan „diktátorokhoz és zsarnokokhoz dörgölőzik, mint Kim”. Az amerikai elnök azt mondta, őt „személyesen nem zavarják” az Észak- Korea által nemrég rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákkal végrehajtott kísérletek. (MTI) Izraeli rakéta robbant Szíriában Damaszkusz/Jeruzsálem. Izraeli rakéta csapódott be egy katonai állásba Szíria el-Kuneitra tartományában, legalább egy katona meghalt, egy pedig megsebesült. Az izraeli hadsereg közleményt adott ki a szíriai beszámoló után, azt állítva, támadást hajtott végre egy légvédelmi állás ellen, miután tüzet nyitottak onnan egy Izrael északi részén rutinrepülést végző izraeli harci repülőgépre. A szíriai állami média a hónap során további két olyan incidensről számolt be, amely során Izrael csapást mért Szíria déli-délnyugati részén. (MTI) Török beavatkozás Észak-Irakban Ankara. Légi és szárazföldi beavatkozást hajt végre hétfő óta a török haderő az észak-iraki Hakurk térségében, a Kandil-hegységnél, ahol a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadár terrorszervezet főhadiszállása található. A tüzérség és a légierő lövéseket adott le a PKK fegyverraktáraira és búvóhelyeire. (MTI) KÜLFÖLD 2019. május 29.1 www.ujszo.com Uniós pozíciókról vitatkoztak Az EP-választás eredményét ismerve megvitatták, ki legyen az Európai Bizottság elnöke A veterán Silvio Berlusconi többszörös olasz kormányfő az Európai Parlament legerősebb frakciójának egyeztetésére érkezik. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Fidesz néppárti felfüggesztése miatt nem vehetett részt a tegnapi vacsora előtti néppárti egyeztetésén sem. (Tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Rendkívüli találkozót tartottak tegnap eete az Európai Unió államainak vezetői, ennek egyetlen napirendi pontjakónt egyeztetést folytattak a hétvégi európai parlamenti választás eredményéről és a küszöbönálló tisztújításról. A csúcsvezetők elkezdték az EU-intézmények vezetőinek jelölóséhez és kinevezéséhez vezető eljárást, bár a döntések csak a soron következő, június 20-21-i csúcsértekezleten várhatók. Az uniós tagállamok elkezdték az alkudozást Európa legfontosabb pozícióiról. Új elnököt kell jelölniük az Európai Bizottság élére, de a kérdést valószínűleg összekötik a többi betöltésre váró fontos tisztséggel is, hiszen az Európai Tanácsnak is új elnök kell, és az alku érintheti az Európai Parlament elnöki tisztségét is, bár arról hivatalosan nem ők döntenek, illetve az Európai Központi Bank következő elnöke is szóba kerülhet. A kiválasztás során egyebek mellett az is szerepet játszik, hogy a jelölt pontosan honnan, kicsi vagy nagy, északi vagy déli, régi vagy új tagállamból származik, melyik párthoz tartozik, illetve milyen nemű. A sokismeretlenes egyenlet első eleme akkor válik ismertté, amikor megválasztják a bizottság elnökét, és éppen ezért ez a többi poszt elosztására is hatással lesz. Weber elnök lenne A tegnapi vacsora fő kérdése, hogy Manfred Weber álmai megmaradhatnak-e, azaz lehet-e az ősszel leköszönő Jean-Claude Juncker utóda a bizottság elnöki székében. Manfred Weber (német, CSU, néppárti) mellett szól, hogy ő volt az EP-választáson győztes Európai Néppárt (ÉPP) jelöltje a bizottsági elnöki posztra. Az EU szabályai szerint az elnököt jelölő tanácsnak figyelembe kell vennie a választás eredményét. De ez nem jelenti azt, hogy kötelező lenne Webert jelölniük. Az az ötlet csak az előző választás előtt merült fel, hogy az európai pártok előre jelöljenek valakit elnöknek, hogy így próbálják izgalmasabbá tenni az EP-választást, és erősítsék a parlament súlyát. A rendszer nem következik az EU-s jogból, de öt éve egyszer már jól működött. A hivatalos menetrend szerint a tanács minősített többséggel jelöl valakit, akit aztán az EP-nek sima többséggel el kell fogadnia. Tavaly az Európai Parlament megszavazta, hogy csak olyan embert fogadnak majd el, aki a fenti jelölési formának megfelel, és ez elvben azt vetíti előre, hogy Webemek kell lennie a jelöltnek. De nem az EU-ban volnánk, ha nem lennének kiskapuk... Talán segít a tisztánlátásban, hogy tegnap megerősítette a csúcsjelölti rendszer támogatását az Európai Parlament házbizottságaként működő úgynevezett Elnökök Értekezlete — közölte Antonio Tajani, a képviselőtestület elnöke. Az ülésen a frakciók többsége egyetértett azzal, hogy az Európai Bizottság elnökének megválasztásakor a csúcsjelölti rendszerből kell kiindulni, abból, hogy ki volt a legtöbb szavazatot elérő párt megválasztott jelöltje a posztra. Macron izmait mutatja Weber mellett szól, hogy az öt éve kitalált szokásjog alapján neki járna a pozíció, és őt támogatja hivatalosan nyolc tagállam kormánya, köztük az igen befolyásos német is. Weber kampányzáró buliján ott volt a horvát és a bolgár miniszterelnök, és az osztrákok is feltétlen támogatásukról biztosították a bajor politikust. Van egy kilencedik néppárti tag is a tanácsban is, Orbán Viktor, de az ő tagságát márciusban felfüggesztették, és Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn hivatalosan is jelezte, hogy Magyarország Weber ellen szavaz majd. Weber ellen szól azonban, hogy a liberálisok nem értenek egyet ezzel az újdonsült szokásjoggal, márpedig úgy tűnik, hogy a liberálisok és informális vezetőjük, Emmanuel Macron francia elnök megkerülhetetlenek lettek a mostani jelöltállításkor. Öt éve még a Néppárt és a szocialisták nagykoalíciója elég volt elrendezni a dolgokat, és lényegében Jean-Claude Juncker néppárti és Martin Schulz szocialista jelölt egymás között elintézték az alkut, kész helyzet elé állítva a kormányfőket is. Most viszont az Európai Parlamentben minimum hárompárti koalíció kell egy jelölt megválasztásához, és minden jel szerint a liberálisok benne lesznek ebben a koalícióban. Márpedig ők kezdettől ellenezték, hogy a győztes párt jelöltje automatikusan elnök legyen, hiszen esélyük sem volt arra, hogy győztes párt legyenek, viszont egy összetett háttéralku esetén reális lehetett, hogy érdemben beleszóljanak. „Semmilyen szövetség nem elképzelhető a Néppárttal addig, míg ki nem teszik pártcsaládjukból a Fideszt” - ezt mondta a 22 képviselői helyet szerzett Köztársaság Lendületben (LREM), a francia elnök pártjának 2. helyezett EP-képviselője, Pascal Canfin. Liberálisok helyezkedése Margrethe Vestager liberális dán biztos például jelezte, hogy őt érdekelné az állás. A liberálisok annak köszönhetően juthatnak megkerülhetetlen pozícióba az EU-ban, hogy a brüsszelező euronacionalisták megerősödtek, és így a centrumban a liberálisok nélkül már nincs többség. A jobbszél relatív erősödése így végső soron a liberális befolyást növelte. Macron a belga, a spanyol, a holland és a portugál kormányfővel alakítana egy blokkot Weber jelölése ellen. A spanyolok súlya különösen nagy e csoportban méretüknél fogva - a tanácsban a szavazatok súlya az ország lakosságától is függ. Sokak szerint Macron egyik fő célja, hogy otthon elmondhassa, megakadályozta, hogy egy német legyen a bizottság vezetője. A francia elnök minden jel szerint abba már belemenne, hogy egy néppárti, de francia politikus kapja az elnöki posztot: Michel Bamier, aki az EU brexitügyi főtárgyalója most. Hogy jelezzük az EU-s alkuk sokszínűségét, érdemes felidézni, hogy 2014-ben Orbán Viktor egyedül a néppárti politikusok közül azért nem szavazott Junckerre, mert ragaszkodott Bamierhez, aki akkor második lett a néppártijelöltek versenyén. Szocialisták igyekezete Ráadásul Frans Timmermans, a szocialisták holland bizottsági elnökjelöltje még nem tett le arról, hogy összehozzon egy koalíciót, amiben nincs benne a Néppárt. Vagyis a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a baloldali frakció szövetségével magát választatná bizottsági elnökké. A társaságnak azonban hiányzik legalább 10 képviselő a többséghez. Ez a 751 fős parlamentben nem teszi reménytelenné teljesen a helyzetüket, hiszen sok a független, és a frakciók között szoktak ide-oda ülni néhányan. Akár az olasz 5 Csillag Mozgalom is ide csapódhat - ők tavaly amúgy is be akartak lépni a liberális klubba. (MTI, 444 hu, ú) EP-képviselő lehet a botrányos Strache Vucsics elnök: már elveszett Koszovó Sebastian Kurz leváltott osztrák kancellár nem veszi át az Osztrák Néppárt (ÖVP) frakcióvezetői posztját, parlamenti mandátumát sem veszi fel - miután Alexander van der Bellen osztrák államfő tegnap hivatalosan felmentette posztjáról. Bécs. Az ÖVP néppárt frakcióvezetője August Wöginger marad, aki e pozícióban a korábbiakban is kitűnő munkát végzett, és Kurz bizalmát élvezi - tette hozzá Sebastian Kurz szóvivője. Kurz most elsősorban „mindent megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a zökkenőmentes átmenetet az ügyvivő kormánynak” - hangsúlyozta a szóvivő. Kurzot és kormányát hétfőn mozdította el posztj áról az osztrák parlament, miután az ellenzéki pártok ellene szavaztak. A kancellár ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány szavazásán az Osztrák Szociáldemokrata Párttal (SPÖ) együtt voksolt a radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) is, amely egy hete még koalícióban együtt kormányzott Kurzcal, ám a néppárti kancellár felmondta a szövetséget, miután kompromittáló videó került napvilágra az FPÖ vezetőjéről, Heinz-Christian Strache alkancellárról. Alexander van der Bellen osztrák államfő tegnap a Kurz-kabinet után ügyvivő kormányt nevezett ki, amelynek élére Hartwig Löger kancellárhelyettes, pénzügyminiszter kerül. Az előrehozott parlamenti választás szeptemberben lesz. Strache volt osztrák alkancellár a vasárnapi európai parlamenti választáson elérte a szükséges preferenciális szavazatokat ahhoz, hogy pártja, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) listáján bejusson az Európai Parlamentbe. Az eddigi alkancellár nemrégiben az Ibizán készült videófelvételek miatt lemondásra kényszerült: a két éve titokban rögzített videón a 2017-es választási kampányhoz nyújtandó támogatásért cserébe állami megbízások elnyerését helyezte kilátásba egy ausztriai befektetésre készülő, magát dúsgazdagnak valló orosz nőnek. Strache az Osztrák Szabadságpárt EP-választási listáján a 42. helyen szerepel. Korábban, még pártvezetőként jelképesen választotta magának az utolsó helyet. Ausztriában a szavazásra jogosultaknak lehetőségük van arra, hogy a pártok mellett név szerint jelöltre is voksoljanak az európai parlamenti választáson. A volt alkancellár több mint 37 ezer preferenciális szavazatot kapott választóitól, azt azonban egyelőre nem tudni, elfogadja-e az EP-megbízatást. (MTI) Belgród. Az édes hazugság helyett Szerbiának el kell fogadnia a keserű igazságot Koszovóról, vagyis azt, hogy Belgrád évekkel ezelőtt elveszítette az irányítást Koszovó felett - hangsúlyozta Alekszandar Vucsics szerb államfő a parlament ülésén, amelyen Szerbia történelme és vallása bölcsőjének számító egykori szerb tartomány helyzetéről vitáztak a képviselők. A köztársasági elnök arra is figyelmeztetett, ha nem találnak megoldást a szerb-koszovói viszony gyors rendezésére, és nem jutnak kompromisszumra a felek, akkor újabb összecsapásra lehet számítani Koszovóval. Koszovó 2008- ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, miután a NATO 1999-ben légicsapásokkal vetett véget a szerb agressziónak. (MTI)
