Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-29 / 123. szám

www.ujszo.com I 2019. május 29. KULTÚRA I 5 Variációk színházra a Duna Menti Tavaszon A Fókusz Diákszínpad előadásában egy divatbolond császárnő herdálja el az udvar vagyonát (Somogyi Tibor felvétele) JUHÁSZ KATALIN Dunaszerdahely. Nem is kellett végignéznünk mind all csoportot, amely tegnap fellépett, már délben megállapíthattuk, hogy a Duna Menti Tavasz első napja rendkívül színes. Késő délutánra ez a paletta tovább gazdagodott. Mind a bábosok, mind a színját­szók előadásai tele voltak izgalmas apró nüanszokkal, újszerű megol­dásokkal. Még a jól ismert, és talán kicsit már unalmasnak gondolt me­séket is újjáértelmezték: a legszebb példa erre az Andersen-klasszikus alapján készült A császámő új ru­hája, amelyet Jarábik Gabriella és Kuklis Katalin vitt színre a Fókusz Diákszínpaddal. A nemváltást a szükség hozta, mi­vel jelenleg több az ügyes lány a csa­patban, de senkit nem zavart, hogy ezúttal egy divatbolond császámő herdálja el az udvar vagyonát, vagy­is az adófizetők pénzét, sőt, ettől még maibb lett a karakter. Az is abszolút aktuális megállapítás, hogy az ud­varban mindenki lop, és ezt teljesen normálisnak tartják, csak az a fon­tos, hogy ne bukjanak le. A császár­nőt lóvá tevő két szélhámos pedig az előadás elején kirúgott két varrónő, azaz alulról jövő lázadásnak va­gyunk tanúi, és ezért persze ezerrel szurkolunk a bátor csajoknak. Ami­kor pedig a szereplők szinte egy­szerre mondják ki, hogy a császámő meztelen, nem történik semmi. Lám, egy gyerekelőadáson keresztül is le­het véleményt nyilvánítani a társa­dalomról. A legvégén ráadásul min­denki lelép, otthagyja az udvart, hi­ába kiabál utánuk a kancellár - ezzel a tudatos távozással fejezik ki a vé­leményüket. A Fókusz előadásába hatásos és szép ámyjátékot is beépítettek a rendezők, a csicsás ruhákat pedig fényes hatású, egyszerű kelmék jelképezték. Csupa jó ötlet, ráadá­sul a kisebb gyerekeknek is találtak helyet és feladatokat a színpadon: pont annyit bíztak rájuk, amennyit elbírnak. Minden újítás ellenére hagyomá­nyos előadás volt ez, de akadtak az első napon egészen modem produk­ciók is. A Dunaszerdahelyi Mű­vészeti Alapiskola Új Hullám Szín­játszó Csoportja rendkívüli bátor­ságról tett tanúbizonyságot, amikor minden színházcsináló legnagyobb ellenségét vitték fel a színpadra: az unalmat. Előadásuk címe Unalom a ; köbön, és arról szól, hogy mit csi­­; nálnak a srácok, amikor unatkoznak ; a suliban. A gyerekzsűri kilencedi­kes tagjai szerint minden felső ta­­; gozatos osztályban nagyjából az zajlik, amit stilizált formában lát­hattunk, ezért a nézőtéren ülő gye­rekek rendkívüli módon élvezték az előadást. Ezt a csapatot 2016-ban alakította ; meg Sziklai Krisztina és Madocsai Kardos Klaudia, akik a pedagógiai célzattal született szituációs játéko­kat, mozgásfeladatokat építették i bele az előadásba, tehát mindazt, : amivel az órák során foglalkoznak. A ; darabot csak részben írták felnőttek, hiszen maguk a játszók is beletehet­­ték az ötleteiket. Illetve, hogy pon­­: tosak legyünk, az egyik ravasz ren­dező gyakran meg is figyelte, ho- i gyan szórakoztatják egymást a srá- i cok, amikor, úgymond, unatkoznak. A bábcsoportok szintén változa­­! tos műsorokat mutattak be Duna­­; szerdahelyen, szépen kidolgozott, : mutatós bábokkal, szellemes koreo­gráfiákkal, multifunkciós kellékek­­; kel. Itt gyakran a szükség szüli a ; megoldást, és ami az elején kény­szerdöntésnek tűnik, abból könnyen lehet a zsűrinek tetsző, remek ötlet. A legnagyobb közönségsikert talán az Ogy allai Magyar T army elvű Spe­ciális Alapiskola Fityfiritty Bábcso­portja aratta. Róluk azt kell tudni, hogy oláh cigány gyerekek, és sokan közülük nem is magyarul beszélnek odahaza, hanem lovári nyelven. Többet ésszel... című meséjük egy­szerre volt megható, felemelő és szórakoztató. Az Art Film Fest rangos idei szemlékről válogat TALLÓSI BÉLA Gyorsan reagálnak a filmvilág aktuális esemé­nyeire az Art Film Fest nem­zetközi mozgóképes szemle programszekcióinak felelősei: a Be2Can Starter összeállí­tásban máraz idei Berlinale és a hétvégén befejeződött cannes-i szemle kínálatából is vetítenek Kassán. Kassa. A Be2Can Starter szekció indítja el nálunk Jim Jarmusch ame­rikai rendező The Dead Don’t Die (A halottak nem halnak meg) című zom­­bimoziját, mely a 72. Cannes-i Nem­zetközi Filmfesztivál nyitófilmje volt. A történetben Bill Murray, Adam Driver és Iggy Pop alakítja a főbb szerepeket. A kassai szemle látogatói Szlovákiában elsőként izgulhatják végig egy nyugodt kisváros, Center­ville fura eseményeit. A településen, ahogy a beharangozó tájékoztat, „a legfúrcsább esemény történik: a ha­lottak kikelnek a sírokból, és kegyet­len módon megtámadják az élőket, hogy belőlük táplálkozzanak”. A Berlinalén a zsűri nagydíját, vagyis Ezüstmedvét kapott Francois Ozon francia rendező Isten kegyel­méből című, titokban készült filmje, mely Bemard Peyrat katolikus pap sorozatos molesztálásának követ­kezményeit dolgozza fel: hogy mi­ként, ezt ugyancsak az Art Film Fest közönsége láthatja nálunk elsőként. Szintén a Berlinaléról érkezik a kassai szemlére a Fatih Akin által jegyzett, német-francia együttmű­ködésben készült Der Goldene Handschuh (Az aranykesztyü) című thriller, melynek története a hetvenes évek Hamburgjának St. Pauli negye­débe vezet, ahol zömmel prostituál­tak, alkoholisták és más függőbete­gek élnek. Itt szedi áldozatait egy so­rozatgyilkos, s a film mind azt az erő­szakot - szexuális, lelki, fizikai - megmutatja, ami a veszélyes bűnöző ténykedése során felmerül. Mivel az Art Film Fest vezetői (is) látják, hogy a szomszédos államok filmművészetét kevésbé ismerjük - országos forgalmazásban vajmi ke­vés jut el hozzánk -, ezért létrehoz­ták a Szomszédok online szekciót, melybe az osztrák, lengyel, ukrán és magyar filmtermésből válogattak. A magyar színeket ebben Pálfi György Az Űr hangja című drámája képvi­seli. A Stanislaw Lem regénye alap­ján készült film az eredeti mű gon­dolatvilágát adaptálja egy napjaink­ban játszódó, izgalmas családi krimi keretei közé. A leírás szerint Az Úr hangja főhőse a harmincas éveinek végén járó Péter, egy titokzatos bal­esetekről szóló dokumentumfilm­ben felismerni véli a 70-es években disszidált, azóta nem látott apját. Megpróbálja felkeresni őt Ameriká­ban, majd kalandos nyomozás után végre rátalál az apjára, aki új csalá­dot alapított. A találkozás számtalan élményt, fordulatot és tanulságot hoz a fiatalember és apja életébe. Olivier Assayas, a franciák egyik legnépszerűbb rendezője Doubles vies című romantikus vígjátéka több A kategóriás fesztivált megjárt már, köztük Velencét és Torontót, s most a kassai szemle európai termést be­mutató szekciójába nyert besorolást. A Juliette Binoche és Guillaume Ca­­net főszereplésével forgatott történet egy sikeres párizsi kiadó igazgató­járól szól, aki igyekszik alkalmaz­kodni a digitális világ hozta változá­sokhoz, ám ez egyáltalán nem tűnik számára könnyű feladatnak. Egyik sikeres szerzője legújabb, önéletrajzi ihletésű kéziratát olvasva ugyanis - amelyben az írónő egyik, a közössé­gi hálón megtörtént afférját dolgozza fel - kételyei merülnek fel a leirt ügy realitását illetően. Az Art Film Festetjúnius 14. és 22. között rendezik meg Kassán. Tarr Béla műve .. a Bécsi Ünnepi Heteken Bócs. Tarr Béla hajléktalan­sággal és kirekesztettséggel fog­lalkozó új művészeti produkció­ja, a Missing People a Bécsi Ün­nepi Heteken (Wiener Fest­­wohen) mutatkozik be június 13- án az osztrák főváros Múzeumi negyedének E fesztiválcsamo­­kában. A Missing People (Hi­ányzó emberek) című kísérleti alkotással Tarr Béla azon az úton halad tovább, amelyet 2017-ben az amszterdami Eye Filmmúze­umban bemutatott Till The End of the World (A világ végéig) című kiállításával elkezdett. A június 13. és 16. között megtekinthető alkotással Tan­­olyan új formátummal kísérlete­zik, amely a film, az installáció és a performansz metszéspontján születik meg új perspektívával gazdagítva vizuális nyelvét. Miközben Bécs a világ leg­magasabb életszínvonalát nyújtja, sok olyan lakója is van, akik nem illenek a városról al­kotott makulátlan képbe, akik szegénységük és társadalmi helyzetük miatt rejtve maradnak a figyelő tekintetek előtt. Tan Béla produkciójában kétszáz bécsi hajléktalannal dolgozott. Az alkotás velük szembesíti a közönséget, láthatóvá teszi eze­ket a „hiányzó embereket”. „Nem tudom, mi ez. De biz­tos, hogy nem film, nem kiállí­tás, nem színház, nem koncert, talán egyfajta vizuális költe­mény a hiányzó emberekről” - idézte Tan Bélát a fesztivál köz­leménye. (MTI) Az Úr hangja főhőse kalandos nyomozás és időutazás után talál rá rég nem látott apjára (Fotó: Magyar Nemzeti Fiimaiap)

Next

/
Thumbnails
Contents