Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-24 / 119. szám
www.ujszo.com I 2019. május 24. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Egyszerű üzenet Az a valóság, amit mi teszünk. A kellő pillanatban hanem egyenesen ezt a pártot említették. Almomban sem szavaznék rájuk, mondtam. Én magyarokat választok. Elcsodálkoztak, merthogy a felmérések szerint nincs esély magyar képviseletre. És ha nem akarjuk Kotlebát, akkor állítólag erre a szlovák pártra kell szavaznunk. Nem igaz, nem kell! Ez durva félrevezetés. Egyébként meg nem érdekelnek a felmérések. Nálunk is érvényes, hogy az ügynökségek nemcsak mérik a közvéleményt, hanem a közvélemény-kutatások által befolyásolják, alakítják is. Ha elfogadjuk, amit sugallnak, akkor persze hogy nem lesz magyar képviselet. Csakhogy nem az a valóság, amit ők mérnek, hanem az, amit mi teszünk. A kellő pillanatban. A mi választásunk a valóság. Egyszerű, ugye? Egy újságíró panaszolta nemrég, hogy a magyarok nem olvassák a magyar lapokat. Most ugyanő megkérdezte tőlem, miért baj az, ha egy magyar szlovákra szavaz. Nem baj, mondom, mint ahogy az sem baj, ha a szlovák újságokat olvassa. Mintha kicsit meghökkent volna. LaSSáková kulturális miniszter asszony feledhetetlen belépője az elnöki palotában (TASR-feivétei) A választás előtti álhírekre és orosz propagandára figyelmeztet az unió gítséget kért a Facebook, Google és Twitter közösségi médiaóriásoktól. Jourová elismerte ugyanakkor, hogy nincs egyértelmű bizonyíték az orosz manipulációra az EP- választás esetében. A cseh uniós biztos a témával kapcsolatban felidézte tapasztalatait a vasfüggöny megszűnése előtti időkből, megjegyezve, hogy a hazugságok sokkal „szexibbnek” tűnhetnek a valóságnál. „Nagyonjól emlékszem, hogy hogyan működik az orosz propaganda. Egy százszor elismételt hazugság igazsággá válik” - fogalmazott. (MTI) Az európai parlamenti választást megelőző álhírek veszélyére figyelmeztetett Vére Jourová jogérvényesülésért felelős uniós biztos. Jourová szerint fennáll a veszély, hogy a szavazók dezinformációs kampányoknak lehetnek kitéve. „Jelen pillanatban nincs tudomásunk nagyobb dezinformációs kampányról, de ez nem azt jelenti, hogy nem is létezik” - mondta az uniós biztos, aki a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért is felel. „A legfontosabb, hogy felkészüljünk rá” - tette hozzá. A vasárnapig tartó választáson több mint 420 millió ember jogosult szavazni. Több uniós tisztségviselő, köztük Jourová is attól tart, hogy orosz részről az EP-választást megpróbálhatják befolyásolni az euroszkeptikus pártok javára. Az Európai Bizottság az elmúlt hónapokban számos lépést tett a dezinformációs kísérletekkel szemben, egyebek között gyorsriasztási rendszert indított el, és se-LAMPL ZSUZSANNA Többektől hallom, hogy szombaton nem mennek szavazni. Azt mondják, nem érdekli őket, hogy mi lesz. Úgysem változik semmi. A politikusok úgyis csak a maguk hasznát nézik. Az unióba is csak a pénz vonzza őket. Minek is érdekelne bennünket a jövő? Idős rokonom mondta a halála előtt, hogy csak addig ne legyen háború, amíg ő él, aztán már mindegy. Szavai megdöbbentettek, de aztán arra gondoltam, hogy biztos a betegség okozta keserűség szólt belőle. Igaz, nem voltak utódai, de volt szerető férje, hogyan lehetett hát mindegy, mi lesz később, azután? De még ha az embernek senkije sincsen, akkor is ott van neki ő maga, s a lényünkből eredő önzés miatt azt gondolnám, hogy elsősorban saját magunk miatt nem lehet mindegy, hogy mi történik velünk, körülöttünk. Nem változik semmi. Persze, csak épp mindig új dolgokba ütközünk. Van jó is, rossz is, de az tény, hogy az életszínvonalunk nő, egyre többet utazunk, a környezetünk épül és szépül. Leszámítva mondjuk a kukák köré dobált ételt, ruhákat, bútorokat, amit látva eleink, akik megcsókolták a kenyeret, óvták a ruhájukat, és egy életre vásárolták a bútort, azon nyomban visszaugranának a sírba. Tőlük kellene megkérdezni, van-e változás. És a politikusok? Lehet őket szidni, utálni, az utóbbi nagy divat, de ez nem terelheti el a figyelmet a lényegről: hogy amikor választhatok, megtegyem. Mert én fogok választani. És azt választom, akit én akarok. Nem érdekel, mennyit fog keresni. Az irigység, akár a harag, rossz tanácsadó. Aki viszont úgy dönt, hogy elmegy szavazni, szembesülhet egy specifikus magyar dilemmával. Több magyar is kérdezte tőlem, hogy az új szlovák pártra fogok-e szavazni. Érdekes, hogy nem azt kérdezték, kire fogok szavazni, Cifra szolga SÁNTA SZILÁRD IA ubica Lassáková kulturális miniszterről tavaly márciusban S az Andrej Kiska államfőnél tett látogatásakor kialakult egy j kép, amelytől a miniszter asszony képtelen szabadulni. A csizmás belépőt követően az ámuló stylistok kezéből a karikaturisták kapták ki a ceruzát. Egyre inkább úgy látszik, a miniszter asszony nem is akar ettől a „kultúraidegen” címkétől szabadulni. A művészek háromszáz fős csoportja szerdán tüntetett a miniszter asszony ellen, a szónokok Lassáková távozását követelték, aki most azzal bosszantotta föl a szcénát, hogy fölülbírálta a szakbizottságok pontozást és megvonta LGBTI-projektek támogatását. Nem helyes, ha miniszterként - személyes meggyőződésből, ideológiai alapon - diszkriminatív döntéseket hoz: nem kellene a saját kultúrátlanságát ráerőltetnie az országra. A kulturális tárca élén álló személy szavahihetőségével is komoly gond van. A Denník N-nek azt nyilatkozta, hogy a civil szektort külföldről finanszírozzák, dúskál a pénzben, e mögött pedig Soros áll. Később mindezt letagadta, a napilap elérhetővé tette a hangfelvételt, amelyen hallható amint Lassáková vaskosan sorosozik. A szakma számára ismeretlen, inkompetens személyről kiderült, hogy hazudni is tud, ha az érdeke úgy kívánja. Marek Mad’aric korábbi kulturális miniszter úgy nyilatkozott, hogy ha ellene a minisztersége első évében három petíciót indítottak volna, egészen biztosan vette volna a kalapját. Mad’aric tíz évig állt a kulturális tárca élén, a lemondását követően a művészek közössége Lassáková kinevezését hatalmas csalódásként élte meg. A miniszter asszony permanens konfliktusban van a szakmával: elég felidézni a Nemzeti Színház irányítása körül kirobbant botrányt, a Kunsthalle átalakításáról folyó vitát. Önkényes döntéseiről utólag értesülnek az érintettek, akik azt is kifogásolják, hogy nem kommunikál velük a minisztérium. A Lassáková távozását követelő utolsó petíciót művészek, kurátorok, egyetemi oktatók százai írták alá. Egyre valószínűbb, hogy a kulturális minisztériumban csak a 2020-as választás hoz változást, addig pedig abban lehet reménykedni, hogy a hátralévő időszakban nem végez nagy rombolást Lassáková. A kultúra legfőbb vezetőjének ámokfutása szimptomatikus is egyben. A kormány átengedi a kultúrát egy olyan személynek, aki láthatóan nem érti, milyen szerepe van a kultúrának egy jól működő társadalomban. Ahelyett, hogy a szabadságot, az önkifejezést, a toleranciát stb. támogatná, azt várja el a kulturális élet szereplőitől, hogy szelíden bazseváljanak. Félő, hogy a miniszter asszony még azt sem látja, hogy mi itt a tét. FIGYELŐ Az Apple a legértékesebb márka Az Apple vezeti a Forbes legértékesebb világmárkáit tartalmazó 100-as listáját. A Most Valuable Brands listán az Apple márkaértéke 205,5 milliárd dollár, és 12 százalékkal nőtt tavalyhoz képest. A második helyen a Google (167,7 milliárd dollár, +27 százalék) áll, a harmadikon pedig a Microsoft (125,3 milliárd dollár, +20 százalék). A lista negyedik helyén az Amazon található 97 milliárd dollárral, ami 37 százalék növekedés tavalyhoz képest. A vezető tízes listára került még a Facebook (88,9 milliárd dollár, -6 százalék), a Coca-Cola (59,2 milliárd dollár, +3 százalék), a Samsung (53,1 milliárd dollár, +11 százalék), a Disney (52,2 milliárd dollár, +10 százalék), a Toyota (44,6 milliárd dollár, 0 százalék) és aMcDonals's (43,8 milliárd dollár, + 6 százalék). A 100 vezető cég együttes márkaértéke 2330 milliárd dollár, ami 8 százalékkal múlja felül a múlt évit. Az információs-technológiai cégek értéke nőtt a legnagyobb mértékben, így például az Amazoné 37 százalékkal. Jelentős növekedés ért el a Netflix (+34 százalék) és egyaránt 27 százalékkal drágult a Google és az Adobe. A nagy vesztes a svéd kiskereskedelmi H&M, amelynek értéke 12 százalékkal, 11,5 milliárd dollárra zuhant. A 100-as listán a legértékesebb világmárkák közül 56 amerikai, 11 német, 7 francia és 6 japán. (MTI) „Nőt kéretlenül nem fogdosunk" Tájékoztatót kapnak a társadalom értékeiről és alapvető normáiról megérkezésükkor a menedékkérők Belgiumban - jelentette a belga sajtó. A befogadóközpontokban az érintetteket a regisztrációt követően látják el ezekkel a dokumentumokkal, amelyek tartalmát megbeszélhetik a létesítmény munkatársaival. „Fontos világosan bemutatni az alapvető szabályokat már az érkezéskor” - emelte ki Maggie De Block, a menekültügyben illetékes belga miniszter a Le Soir című lap. A tájékoztató pontos tartalmát még nem hozták nyilvánosságra, a cikk szerint azonban kitérnek benne egyebek mellett a nemek közötti egyenlőségre, a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és a vallás szabadságára, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalmára. „Vannak alapvető, megkérdőjelezhetetlen szabályok a társadalmunkban. Fontos, hogy a menedékkérőket a lehető legkorábban informálják az elvárt viselkedésről. Itt fontosak az emberi jogok. Nem lehet kéretlenül fogdosni egy nőt. Békén hagyjuk azokat a nőket, akik a nőket, s azokat a férfiakat, akik a férfiakat szeretik. Mindenki abban hihet, amiben akar” - hangsúlyozta a miniszter. (MTI)
