Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-22 / 117. szám

4 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2019. május 22.1 www.ujszo.com Negyedóvnyi haladékot kapott a Huawei Idén a hazai akácmézből is kevesebb lesz a piacon Atúlvegyszerezett mezőgazdasági termelés a méhállományokban óriási ká­rokat tesz (TASR-felvétel) Washington. A könnyebb át­menet érdekében az amerikai ke­reskedelmi tárca 90 napra felfüg­gesztette a Huawei kínai távköz­lési óriásvállalat ellen hozott kor­látozó intézkedéseket, hogy a fel­használók továbbra is elérhessék a frissítéseket és fennmaradjanak az eddigi hálózatok. Wilbur Ross kereskedelmi mi­niszter közleményében azzal ér­velt, hogy az augusztus 19-éig adott haladékkal időt adnak a vál­lalatoknak a szükséges intézkedé­sek meghozatalára, a minisztéri­umnak pedig arra, hogy kidolgoz­za hosszú távra szóló saját rend­szabályait, amelyek megfelelnek a jelenleg a Huaweitől függő ame­rikai és külföldi távközlési szol­gáltatók érdekeinek. Ugyanakkora Huawei továbbra sem vásárolhat külön engedély nélkül amerikai alkatrészeket, és nem valószínű, hogy ezt megkapná a hatóságok­tól. Szakértők szerint az intézke­déssel az Egyesült Államok a nem kívánatos, a céllal ellentétes hatá­sok enyhítését akarja elérni. Meg­próbálják megelőzni a hálózatok esetleges összeomlását. Donald Trump kormánya a múlt héten hirdetett nemzeti szintű Építésügyi törvény: ősszel szavazhatnak Pozsony. A közlekedési tárca még idén nyáron, de legkésőbb szep­tember 21 -éig szeretne benyújtani a parlament elé az új építésügyi törvény tervezetét -jelentette be Peter Durcek közlekedési állam­titkár, aki szerint a törvényjavas­lathoz 2708 észrevétel érkezett, vészhelyzetet, ami lehetővé tette, hogy korlátozzák azokat a tech­nológiai ügyleteket, amelyeket nemzetbiztonsági szempontból veszélyesnek találtak. Az Egye­sült Államok azért hozott szank­ciókat a kínai céggel szemben, mert felmerült, hogy a tevékeny­sége nemzetbiztonsági szem­pontból veszélyes és idegen érde­keket szolgál. Miután a Huawei feketelistára került, minden amerikai cégnek megtiltották, hogy üzleteljen vele. így a Google is bejelentette, hogy feífüggeszti az együttműködést a céggel, vagyis a Huawei telefo­nok nem férhetnek hozzá az And­roid legújabb frissítéseihez. Ké­sőbb a nagy csipgyártók, az Intel, a Qualcomm és a Broadcom is csatlakoztak a bojkotthoz. A Google hétfőn ugyanakkor Twitter-üzenetben azt közölte, hogy a Google Play Android al­kalmazásletöltési szolgáltatás, valamint a Google Play Protect biztonsági szolgáltatás továbbra is a Huawei készülékek rendelkezé­sére áll. A Huawei pedig megígér­te, hogy a Google döntése ellenére továbbra is frissítik majd az and­­roidos készülékeiket. (JASR, MTI) amelyeket az elkövetkező hetek­ben dolgoznak fel. „Ha szeptember 21 -ig szeretnénk a parlament előtt tudni a javaslatunkat, akkor ezt a kormánynak legkésőbb a nyári szünet utáni üléseinek az egyikén kellene megvitatnia” - tette hozzá Durcek. Az államtitkár szerint a jövőben szigorúbban lépnek fel a feketén építkezőkkel szemben, így például nem teszik majd lehetővé az utólagos engedélyezést. (TASR) SUSLABÉLA Pozsony. A szélsőséges időjá­rás komolyan befolyásolja a méhek mézgyűjtő tevékeny­ségét, így míg a nagy száraz­ságot követő májusi esőknek a gabona- és a kukoricater­mesztők örültek, a méhészek­ről ez már nem mondható el. Akácmézből már biztosan kevesebb lesz, mint tavaly. A méhészek munkáját az elmúlt hetekben megzavarta a szeszélyes időjárás. „Két-három évtizeddel ez­előtt az évnek ebben a szakaszában a fagyosszentek szoktak problémát okozni. Komolyabb gondok azon­ban nem voltak, mivel az akác csak május végén, június elején kezdett el virágozni. Most viszont minden ko­rábban virágzik, a fagyosszentek így nagyobb kárt tesznek” - nyilatkozta lapunknak Rudolf Moravcík, a szenckirályfai Méhészeti Múzeum vezetője. Pótolhatatlan kiesés A méhészek jelentős bevételi for­rása az akác, amely az ország több régiójában is virágzik, az esős idő­ben azonban a méhek vagy ki sem repülnek, vagy a kevésbé termő vi­rágokat keresik fel. így tulajdon­képpen az első akácvirágzásból nem sok méz származik majd. „Fontos, hogy az akác másodvirágzása során kedvezően alakuljon az időjárás, hogy a méhek aktívan tudjanak ter­melni. De ha eredményes lesz is a második virágzás, az idei mézki­esést már nem lehet elkerülni” - ál­lítja Moravcík. Tömegesen pusztulnak Az akác után a pillangósvirágúak szolgálhatnak komolyabb mézfor­rásul, majd a hárs következik, végül pedig a napraforgó, és ezzel be is fe­jeződik az idény. A gyér akácméz­termelést tetézi, hogy a tél folyamán 100, sőt akár 150 ezer méhcsalád pusztult ki az országban. Moravcík szerint vannak régiók, ahol 90 szá­zalékos volt az elhullás, miközben a téli átlagos méhelhullás 10 száza­lékra tehető. „A túlvegyszerezett mezőgazda­­sági termelés a méhállományokban óriási károkat tesz. Az agrárterme­lésben alkalmazott vegyszerek je­lentős mértékben legyengítik a mé­hek immunrendszerét. Többek kö­zött emiatt is csökkent a hazai méz-Méhészet Szlovákiában ► Csaknem 16 ezer méhészt jegyeznek az országban mintegy 250 ezer méhcsa­láddal, egyes vélemények szerint azonban akár 300 ezer méhcsalád is lehet Szlovákiában. ► Harminc éve még 490 ezer méhcsalád volt az ország­ban. ► A legtöbb méhcsalád az ország déli járásaiban található. termelés az elmúlt 5-6 évben” - mondta Moravcík. Szlovákiában csaknem 16 ezer méhészt jegyeznek mintegy 250 ezer méhcsaláddal, egyes vélemények szerint azonban akár 300 ezer méhcsalád is lehet az országban. Ez azonban csak az első hallásra tűnhet soknak. Csak össze­hasonlításképpen: három évtizeddel ezelőtt még 490 ezer méhcsalád volt Szlovákiában. A legtöbb méhcsalád az ország déli régióiban található. Növekszik a behozatal A mézzel nem csupán Szlovákiá­ban vannak gondok, az Európai Unió többi tagországa is egyre inkább rá­szorul a mézimportra. Az uniós sta­tisztikai hivatal, az Eurostat legfris­sebb adatai szerint az Európai Unió tagállamai tavaly összesen 452 mil­lió euró értékben 208 ezer tonna mé­zet importáltak unión kívüli orszá­gokból. Az EU-n kívülről származó méz 29 százaléka, 60 ezer tonna Né­metországba érkezett 2018-ban, az Egyesült Királyság ebben a rangsor­ban 45 ezer tonnával (22 százalék) a második, majd Belgium (22 ezer tonna, 11 százalék), Lengyelország (21 ezer tonna, 10 százalék) és Spa­nyolország (17 ezer tonna, 8 száza­lék) következik. Szlovákiába tavaly 941 tonna EU-n kívülről származó méz érkezett az Eurostat szerint. A legtöbb mézet az unió tagálla­mai Kínából importálják, ez 2018- ban 80 ezer tonnát jelentett (a teljes unión kívülről érkező behozatal 39 százaléka), a második számú méz­szállító Ukrajna volt (41 ezer tonna, 20 százalék), majd Argentína (25 ezer tonna, 12 százalék), Mexikó (21 ezer tonna, 10 százalék) és Chile (8 ezer torma, 4 százalék) következett. Magyar elsőség Az unión belül Magyarország az első számú mézexportőr: 2018-ban a többi tagállamba összesen 20 ezer tonna magyar mézet szállítottak, ami az EU-n belüli forgalom 14 száza­léka. Itt a további sorrend: Belgium (19 ezer tonna), Spanyolország (18 ezer tonna), Németország (16 ezer tonna) és Lengyelország (15 ezer tonna). Szlovákiából tavaly nagyjá­ból 340 tonna mézet vittek ki más uniós tagországokba. Az adatokat az uniós statisztikai hivatal a méhek vi­lágnapja (május 20.) alkalmából gyűjtötte csokorba. AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK GAZDASÁGI HÍRMORZSA Élelmiszer-vásárlásnál a minőség és az ár alapján döntünk Friss, minőségi termékjó áron - a Nielsen piackutató társa­ság szerint a szlovákiai vásár­lók elsősorban ezeket a szem­pontokat veszik figyelembe az élelmiszer-vásárlásnál. Egyre többen figyelnek azonban a termák eredetére is, a hazait részesítve előnyben a külföldi­vel szemben. Pozsony., A szlovákiai vásárlók az élelmiszerek kiválasztásánál azok frissességét tartják az elsőrendű szempontnak, amit a minőség és az ár követ. Az egészséges életmód népszerűsítésének köszönhetően a negyedik legfontosabb szempontnak ma már az élelmiszerek összetétele számít, vagyis, hogy az adott élelmi­szer nem tartalmaz-e olyan összete­vőket, amelyek károsak lehetnek az egészségre” - nyilatkozta Jana Ma­­gicová, a Nielsen szlovákiai ügyfél­­kapcsolati menedzsere, a társaság legfrissebb felmérésére hivatkozva. Annak ellenére, hogy a kormány az elmúlt időszakban széles körű kam­pányt folytatott a hazai élelmiszerek népszerűsítése érdekében, ez a szem­pont csak az ötödik helyen található. ,A felmérésünk szerint azonban ma már a vásárlók 70 százaléka a hazai élelmiszer vásárlása mellett dönt, ha ez minőségben és árban sem marad alul a külföldi termékkel szemben” - mondta Magicová. Az egyes termé­kek között azonban lényeges különb­ségek vannak. A lengyel hússal kap­csolatos sorozatos botrányok miatt például a vásárlók több mint 90 szá­zaléka a hazai húsipari termékeket részesíti előnyben. Á tejtermékek, a kenyér, a zöldség és a gyümölcs ese­tében a megkérdezettek több mint 80 százaléka gondolkodik így. A sör és a bor esetében azonban a vásárlók alig valamivel több mint 40, a tömény al­kohol esetében pedig nagyjából a 25 százalékának fontos azok eredete. A Nielsen arra is kíváncsi volt, hogy a szlovákiai vásárlók mely or­szágokból származó termékeket tart­ják a legjobb minőségűnek. E tekin­tetben a többség a szlovákiai élelmi­szerekre voksolt, amit a német és osztrák termékek követnek. A cseh élelmiszerek a negyedik helyre szo­rultak, utánuk pedig az olasz, a ma­gyar és a spanyol termékek következ­nek. A Nielsen által kiemelt országok közül ezúttal is Lengyelország van az utolsó helyen a szlovákiai vásárlók bizalmát tekintve. (mi, TASR) Húsból a hazait keresik (TASR-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents