Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-22 / 117. szám
Az EP-választás kampányában a migráció és a szélsőséges mozgalmak vitték a prímet A kampány során Európa-szerte az uniópártiak és a szoros integráció ellenzői álltak egymással szemben (TASR-feivétei) DEMECS PÉTER Az e heti európai parlementi választás meghatározza, milyen irányba mozdul el a következő években az Európai Unió. Az idei választás sorozatban a negyedik, amelyiken részt vehetünk, s becslések szerint most számíthatunk először arra, hogy nem Szlovákiában lesz a legalacsonyabb a részvétel. A kampányban Európa-szerte központi téma volt a bevándorlás, a szélsőségesek előretörése és az unió integritásának megőrzése. Idén van negyven éve annak, hogy az Európai Közösség, majd később az Európai Unió állampolgárai közvetlen választáson választhatják meg képviseletüket; Szlovákia pontosan 15 éve csatlakozott az unióhoz, s negyedszerjárulhatunk az urnákhoz az EP-választáson. Mik voltak a kampány fő témái? Mitől tartunk? Magyarország a legjobb példa arra, mennyire befolyásolhatja a közvéleményt egy masszív, központi kampány. A Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) felméréséből kiderül, hogy az unió tagállamai közül épp Magyarország lakosai tartják a migrációt a legnagyobb Európát fenyegető veszélyként. Az ECFR szerint ez nem meglepő, tekintettel az Orbán-kormány menekültellenes propagandájára, amelyet az állami kézben levő médián keresztül terjeszt országszerte. Európában viszont nemcsak a menekültektől, hanem az iszlám terrorizmustól is tartanak a lakosok. Az iszlám radikalizmustól leginkább Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Lengyelországban és Szlovákiában tartanak. Ez mint téma a szlovákiai kampány során nem igazán jelent meg, Franciaországban viszont például Marine Le Pen kampányának egyik fontos eleme épp az iszlám radikalizmus veszélye volt. Az ECFR arra is rámutatott, hogy azok, akik fontos témának tartják a migráció elleni harcot, olyan jobboldali pártokat választanak, mint az Alternatíva Németországért (AfD), Le Pen Rassemblement National mozgalma vagy az Osztrák Szabadságpárt (ÖFP). Ellenkezőleg azok, akik az iszlám radikalizmustól tartanak a leginkább, olyan hagyományos jobbközép mozgalmakat választanak, mint a német CDU/CSU, a francia republikánusok vagy az osztrák Sebastian Kurz Néppártja. Be- kontra kivándorlás Érdekesség egyébként, hogy az ECFR szerint a dél- és kelet-európai országok lakosai számára gyakran a migrációnál is nagyobb problémát jelent a kivándorlás. Leginkább Romániában érezhető ez, ahol az ország lakossága az elmúlt évtizedben tíz százalékkal csökkent, a fiatalok többsége ugyanis Nyugat- Európában talált munkát. Integráció és migráció Számos tagállamban - Szlovákiát beleértve - megsokszorozódott azoknak az állampolgároknak a száma, akik megkérdőjelezik az unió működését, s ez a hangulat kétségkívül a választás eredményén is megmutatkozik majd. Egyre több olyan párt és mozgalom indul a választáson, amely a kampány során az unió reformjáról vagy az unióból való kilépésről beszélt, továbbra is fenyegető veszélyként emlegetve a menekültkérdést. Mark Leonard, az ECFR igazgatója szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Matteo Salvini olasz belügyminiszter az idei EP-választást gyakorlatilag a menekültkérdésben rendezett európai népszavazásnak tartja. „Azt hirdetik, hogy a 2015-ös menekültválság káoszba sodorta a közös európai politikát, hogy a hagyományos politikai pártok és mozgalmak teljes csődöt mondtak, a szakadék szélére terelve ezáltal az uniót” - írta Leonard az ECFR felmérésének elemzésében. Közösségi hálók Az előző európai parlamenti választástól eltelt öt év alatt jeleritős fejlődésen estek át a közösségi portálok. Egyre többen csatlakoztak a szociális hálókhoz, az interneten terjesztett információk a lakosság jelentős részét befolyásolják. Értelemszerűen a kampány jelentős része épp a világhálón zajlott. Mindezt természetesen megpróbálják kihasználni az álhírek terjesztői. Nem titok, hogy az álhírek jelentős része épp Oroszországból érkezik, s nemcsak az uniós intézmények, hanem például a Facebook közösségi portál is hatalmas energiát fektetett abba, hogy a választás alatt, de a kampány előtt is kiszűtje a világhálón az álhíreket, s megpróbálja megakadályozni a választás befolyásolását. A brexit mint tóma Kétség nem fér hozzá, hogy a (nem)kivitelezett brexit, tehát Nagy- Britannia Európai Unióból való kilépése, pontosabban a kilépésen való vacillálása is hatással lesz a választás eredményére, hiszen London kilépési tehetetlensége számos államot elkedvetleníthet a hasonló lépésektől. A brexit a kampány során így nemcsak Londonban, hanem gyakorlatilag az egész unióban fontos téma volt. A parlament szerepe Bármennyire is próbálták az utóbbi években növelni az Európai Parlament befolyását, az Európai Unió három legfontosabb intézménye közül (Európai Tanács, Európai Bizottság, Európai Parlament) a harmadik helyen áll. Az EU igazi jövője így nem (csak) az Európai Parlament kezében van. A kulcsfontosságú döntés tehát az, hogy milyen irányba kormányozzuk az uniót, az Európai Tanács kezében van. A tagállamok és az EU vezetői ott határozzák meg az átfogó uniós prioritásokat. Minden nehézség ellenére pedig úgy tűnik, hogy a tanács jó irányban kormányozza az uniót, s nem engedi, hogy a szélsőségesek átvegyék az irányítást, bár előfordulhat, hogy megnehezítik a döntéshozási folyamatot, ha sikerül nagyobb frakcióra lépniük az EP-ben. Dezinformációs háború dúl az interneten ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia és Magyarország mind a dezinformáció, mind az orosz befolyásolás terjesztéséből is kiveszi a részét - derült ki a Globsec és a Political Capital két nemrég végzett elemzéséből. Pozsony. A migráció mint a valódi közép-európai fenyegetés narratívája jelenik meg leggyakrabban a szlovák, a cseh és a magyar dezinformációs weblapok közösségi oldalainak bejegyzéseiben. Erről a Globsec biztonságpolitikai intézet számolt be keddi sajtótájékoztatójukon. Az intézet cseh és magyar nonprofit szervezetekkel együttműködve április 10. és május 10. között 45 releváns Facebook-oldal 2468 bejegyzését elemezte. „A felmérés célja az volt, hogy kiderítsük, mely politikai pártok vannak a kiválasztott csatornákon propagálva, milyen narratívák jelennek meg a közelgő EP-választással kapcsolatban, ezek mutatnak-e átfedést az országok között” - tájékoztatott Miroslava Sawirisová, a Globsec elemzője. A vizsgálat szerint a legintenzívebb dezinformációs kampány Magyarországon folyik, ahonnan 2189 bejegyzés származott. Őt követi Szlovákia 175 és Csehország 104 bejegyzéssel. Orosz befolyás? A migráció mellett az EU- diktátum és a hagyományos értékeket aláásó liberális fenyegetés jelennek meg témaként dezinformációs kampányokban mindhárom országban. Ezekre mint megoldás jelenik meg a nacionalizmus és a nemzeti politikusokra való szavazás, hogy ez utóbbiak elhárítsák a fenyegető veszélyt. A Political Capital partnereivel, köztük Grigorij Meseznikov politológussal vizsgálták az orosz beavatkozási kísérleteket az idei EP- választási kampányokba a V4 országaiban. Céljuk az EU-ellenes és oroszbarát dezinformációk terjedésének feltérképezése és fő narratíváinak összefoglalása. Ebből a tanulmányból kiderül, hogy ha a Kreml által finanszírozott média uniós témákkal foglalkozik, akkor kizárólag EU-ellenes nézetek jelennek meg, és hogy ezek a médiumok az USA és a NATO hiteltelenítésén dolgoznak. Az oroszok által hangoztatott nézetek gyakran megegyeznek az euroszkeptikus uniós politikusok véleményével, ezért a tanulmány szerint „az európai Kreml-barát, euroszkeptikus erők sokkal fontosabb szerepet játszanak az Európai Unión belül az oroszbarát narratívák terjesztésében, mint maga a Kreml.” Magyarországon többek között az origo.hu, a 888.hu és a hirado.hu, Szlovákiában pedig a hlavnespravy.sk, infovojna.sk és a slobodnyvysielac.sk portálokat vizsgálták. Lájjkolt szélsőségesek A Globsec elemzésből az is kiderült, hogy bejegyzéseivel a legtöbb pozitív visszhangot a Kotleba vezette Mi Szlovákiánk Néppárt, a legkevesebb negatív visszhangot pedig Boris Kollár-féle Sme rodina párt váltja ki. Csehországban a legpozitívabb képpel Tomio Okamura pártja, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD), Magyarországon pedig az Orbán Viktor vezette Fidesz rendelkezik. A vizsgálat ezzel nem ért véget, az elemzők továbbra is figyelik, hogy miként reagálnak az oldalak az EP- választás utolsó napjaira, valamint azt is, hogyan interpretálják majd az eredményeket. (TASR, PC, szh)
