Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-22 / 117. szám

2 I KÖZÉLET 2019. május 22.1 www.ujszo.com 780 millió euróval tartoznak a szlovákiai kórházak Fellélegezhet az SPP Pozsony. Sikerült leállítatni a Szlovák Gázmüvek (SPP) ellen bármilyen jogi alapot nélkülöző, egy hete indított végrehajtási el­járást - jelentette be kedden Ondrej Sebesta, az SPP szóvi­vője, aki szerint már megkapták az ezzel kapcsolatos bírósági döntést. A végrehajtási eljárást a Stroden Management Limited ciprusi offshore cég kezdemé­nyezte, amely így szeretett volna hozzájutni az általa az SPP-től követelt összeghez. Tavaly no­vemberben ugyanis a Legfel­sőbb Bíróság az úgynevezett Ducky-váltók ügyében a ciprusi cég javára döntött az SPP-vel szemben. Ez alapján a ciprusi offshore cégnek 30 millió eurót kellene fizetni, az SPP azonban fellebbezett, a napokban meg­hirdetett végrehajtási eljárás így jogszerűtlen volt. Az SPP az ügyben már feljelentést tett, és a Szlovák Ügyvédi Kamarával a ciprusi cég jogi képviselőjének, a jogszerűtlen végrehajtási eljá­rást kezdeményező Róbert Lencésnek a lépéseit is felül­vizsgáltatná. (TASR) RÖVIDEN Kiska beszédet mond az RTVS-ben Pozsony. Andrej Kiska államfő rendkívüli felszólalási lehetősé­get kért az RTVS-ben az európai parlamenti választás előtt. A vá­lasztás előtt Peter Pellegrini kor­mányfő is szólni fog a lakosság­hoz. Pellegrini beszédét felvétel­ről fogja sugározni az RTVS 1 ma, az esti híradó után. (TASR) Új vezetés a Comenius ólén Pozsony. Megtartotta alakuló ülését a Comenius Pedagógiai Intézet Igazgatótanácsa. A Szlovákiai Magyar Pedagógu­sok Szövetségének háttérintéz­ményeként működő intézet igazgatótanácsának tagjai: Ba­logh Szilveszter, Fekete Irén, Hajnovic Gabriella, Hack László, Morvay Katalin, Tamás Erzsébet, Vörös Mária. Az igazgatótanács a 2019. május 18-án megtartott alakuló ülésén Vörös Máriát választotta a tes­tület elnökévé. Ugyancsak megválasztotta a Felügyelő Bi­zottságot, tagjai Bállá István, Fülöp Leóna és Matej Éva. Az igazgatótanács a Comenius Pe­dagógiai Intézet igazgatójává az elkövetkező négy évre Fodor Attilát nevezte ki. (ú) Pellegrini Párizsba utazott Párizs. Peter Pellegrini (Smer) szlovák kormányfő tegnap dél­után Párizsba utazott a Gazda­sági Együttműködési és Fej­lesztési Szervezet (OECD) miniszteri találkozójára, melyen a terv szerint aláírnak egy nyi­latkozatot a digitalizáció témá­jában. A kormányfő hivatalos látogatása csütörtökig tart. Idén Szlovákia tölti be az OECD minisztertanácsának elnöki posztját. (TÄSR) NAGYROLAND Pozsony. A kórházak összadós­­sága tavaly meghaladta a 780 millió eurót. A legnagyobb problémákkal móg mindig az egyetemi kórházak küzdenek, viszont a tartozásaik növekedését már sikerült leállítani. Az egészségügyi minisztérium az adósság nagyságát azzal magyarázza, hogy ezekben az állami intézményekben végzik a legdrágább beavatkozásokat. Az egészségügyi tárca éves je­lentése alapján a kórházak össztar­­tozása több mint 780 millió euróra rúg. Az adósságokat két szempont alapján osztályozzák: lejárt adós­ságok és még érvényben lévő adós­ságok. Az egészségügyi intézmé­nyek tartozási határidejét a törvény legfeljebb 60 napban határozza meg, vagyis ha a kórházak 2 hóna­pig nem fizetnek, akkor az érvény­ben lévő tartozásokból lejárt tarto­zások lesznek, amelyekre még köt­bér is rakódik. Csökkenő adósság A lejárt tartozások szempontjá­ból még mindig az állami egyetemi kórházak állnak a legrosszabbul. Összesen 13 ilyen intézményt működtet az egészségügyi minisz­térium, adósságiak 2018-ban meg­haladták a 667 millió eurót. A 2017- es évhez képest azonban előrelépés történt, hiszen akkor több mint 679 milliós tartozásai voltak a tárca kórházainak, vagyis 12 millió eurót sikerült megtakarítani. Az egész­ségügyi minisztériumnak hosszú idő után csak tavaly sikerült először csökkentenie a lejárt adósságokat. ÖSSZEFOGLALÓ Sikertelenül végződtek a tegnapi tárgyalások az Általános Egészségbiztosító (VSZP) és a kórházszövetség (ANS) között. Pozsony. Marián Petko, az ANS elnöke állítja, a kórházak nem ké­pesek finanszírozni az egészség­­ügyi dolgozók béremelését, az Lubica Hlinková, a VSZP igazgatója (TASR-felvétel) A korábbi adatok szerint 2014-ben 87 millió euróval, 2015-ben 108 millióval, 2016-ban 104 millióval, 2017-ben pedig 132 millió euróval nőtt az állami kórházak tartozása. 780 milliós lejárt tartozás A belügyi és védelmi tárca által működtetett kórházak lejárt adós­sága azonban továbbra is növek­szik. Összadósságuk két évvel ez­előtt meghaladta a 26 millió eurót, tavaly pedig már csaknem 28 millió euróra rúgott. A regionális kórhá­zak szintén eladósodnak, tartozá­saik nagysága 85,94 millió euró. Egyedül a speciális egészségügyi központoknak (ide tartoznak a szívkórházak és az onkológiai in­tézmények) nincsenek tartozásai. üdülési csekkeket és az egyéb szo­ciális csomagokat, melyeket a par­lament idén elfogadott. Az egész­ségügyi minisztérium ezért 90 mil­lió eurót különített el a megnöve­kedett költségek fedezésére, me­lyeket az Általános Egészségbizto­sítón keresztül juttatna el a kórhá­zakba. A szövetség és a VsZP azonban nem tudott megegyezni az új szer­ződések feltételeiről, mivel a biz­tosító egyesével szeretne meg­egyezni az ANS 75 kórházával. „Már megszólítottunk néhány kór­házat, hamarosan kezdődnek a tár­gyalások” - mondta Eubica Hlinková, a VsZP igazgatója. Ma­rián Petko csalódottan fogalmazott a találkozó után. „Tulajdonképpen semmiről sem egyeztünk meg, mert a biztosító nem akar többet fizetni az ANS kórházainak” - közölte a szö­vetség elnöke. Ha a két fél nem köti meg az új szerződést június végéig, akkor a VsZP ügyfeleinek az ANS- hez tartozó kórházakban fizetniük kellene az úgynevezett „tervezett betegellátásért”, vagyis azokért a kezelésekért, melyekre a betegek előre megegyezett időpontban ér­keznek. (nar.vzdravotnictve.sk) Az összes egészségügyi intéz­mény lejárt tartozása meghaladja a 780 millió eurót. Főleg cégeknek tartoznak Az egyetemi kórházak a gyógy­szergyártó cégeknek és az egyéb egészségügyi segédeszközöket gyártó vállalatoknak tartoznak a legtöbb pénzzel, ezek az összadós­ságuk több mint 42 százalékát te­szik ki. A tartozások további 20 százalékát a Szociális Biztosító, az adóhivatalok és az egészségbizto­sítók követelhetik. A kórházak je­lentős összeggel tartoznak a gáz- és villanyszolgáltatóknak is. A minisztérium jelentése szerint az érvényben lévő tartozások de­cember végén meghaladták a 275 millió eurót. Ebből a szempontból szintén az egyetemi kórházak van­nak leginkább eladósodva, 213 mil­lió eurós tartozással rendelkeznek. A belügyi és hadügyi tárca kórházai tavaly 14,6 milliós, a regionális kórházak pedig több mint 47 millió eurós érvényes adósságot halmoz­tak fel. Drága műtétek Az egészségügyi minisztérium szerint az egyetemi kórházak azért adósodnak el ennyire, mert ezek­ben az intézményekben végzik a legdrágább beavatkozásokat. „Fi­gyelembe kell venni azt a tényt, hogy a kisebb, regionális kórhá­zakban korántsem végeznek annyira költséges és bonyolult be­avatkozást, mint a minisztérium ál­tal működtetett intézményekben” - mondta lapunknak Zuzana Eliásová, a tárca szóvivője. Hozzá­tette, hogy a kórházaknak további gondot jelent az egészségügyi dol­gozók bérének növekedése, vala­mint a felújításra és a modernizá­cióra szánt költségek fedezése. Drucker tervét folytatják Eliásová elmondta, hogy az egyetemi kórházak tartozásainak növekedését tavaly a korábbi egészségügyi miniszter, Tomás Drucker (Smer) eladósodási terve alapján sikerült megfékezni. „Az eladósodási terv szakaszokban zaj­lik. Az első szakaszt tavaly július­ban fejeztük be, és 339 millió eurót sikerült törlesztenünk. Az eljárásba 29 kórházat sikerült bevonnunk. A második szakaszban további 55 millió eurót takarítottunk meg. A harmadik szakasz időpontja vi­szont egyelőre bizonytalan” - tette hozzá az egészségügyi minisztéri­um szóvivője. Nem egyeztek meg a kórházak a biztosítóval Szupervonatról álmodó közlekedési miniszterek ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szupervasút létesíté­séről szóló közös nyilatkozatot ír­tak alá tegnap a visegrádi négyek (V4) államainak közlekedésügyi miniszterei Pozsonyban. Bár Szlovákiában komoly gondok vannak a meglevő vasúthálózattal, a vonatok rendszeresen késnek, s arra is gyakran van példa, hogy ki­gyulladnak a mozdonyok, Szlová­kia egy új gyorsforgalmi vasút építését vette tervbe a V4-es tag­államokkal együtt. Azt, hogy mi­kor kezdik meg az építkezést, még nem tudni. Az új vasút az elkövetkezendő években Budapestet, Pozsonyt, Prágát és Varsót kötné össze. Je­lenleg a megvalósítási tanulmányt készítik. „Olyan vonalról van szó, amelyen akár a 300 km/óra is el­érhető, ezért muszáj gyorsforgal­mi vasutat építeni. Éz egy teljesen új vonalat jelent” - tájékoztatott Érsek Árpád közlekedési minisz­ter, majd hozzátette, a szakmai kérdésekről egy hozzáértőkből ál­ló közös bizottság fog tárgyalni. A miniszter szerint az új vasút akár a légi közlekedésnek is je-A szlovák vasút aktuális problémái a késések és a helyenként kigyul­ladó mozdonyok (TASR-feivétei) lenthet konkurenciát, hiszen a repterekkel ellentétben az állo­mások a városközpontban van­nak. Hogy pontosan mikortól él­vezhetjük majd az új vonatokat, Érsek nem akarta pontosítani, mert a projekt technikai megol­dásairól még nem egyeztettek. Az új vonal részben uniós támoga­tásból épülne meg. (TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents