Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-20 / 115. szám

A beteg és a látogató biztonsága a fontos 10. oldal A Ne rejtőzz el, lépj ki a sorból! elnevezésű kampány idei, har­madik évfolyamá­nak célja az, hogy az emberek többet tudjanak meg az ezerarcú betegségnek nevezett diagnózisról, megcáfolja a míto­szokat, bátorítsa a betegeket: ne féljenek beszélni betegségükről. Az emberek többségének ez a be­tegség teljesen ismeretlen. „Ke­rekesszékben végzed”, „Nem le­het majd gyereked” - hallják az ilyen és ehhez hasonló, sokszor hamis állításokat, amelyek nagy­ban megnehezítik a kezelést. Be­bizonyosodott, hogy a korszerű orvostudomány ma már le tudja lassítani a kóros folyamatot. Csaknem észrevétlenül jelentkezik A SM krónikus autoimmun beteg­ség. Lényege, hogy az ember im­munrendszere az idegrendszert tá­madja meg. Ezerarcú betegségnek is nevezik. Nem lehet megjósolni, kinél milyen gyorsan halad előre, mert ez a folyamat minden beteg­nél más. Kezdetben „egyszerű” ki­merültség vagy stressz jelentkezhet, aminek a beteg nem is tulajdonít túl nagy jelentőséget. Évekig szen­vedhet, míg kiderül, valójában mi is okozza a problémákat: az állandó fáradtságot, a mozgásproblémákat, a fájdalmakat, a látászavarokat vagy a depressziót. Ezerarcú betegségnek is nevezik. Nem lehet megjósolni, kinél milyen gyorsan halad előre, mert ez a folyamat minden betegnél más. Nem mindig egyszerű a betegség diagnosztizálása. Egyértelmű teszt nem létezik kimutatására, ezért gondosan elemezni kell az anam­­nézist, a tüneteket, valamint a képalkotó és laboratóriumi kivizs­gálások eredményeit. A korai di­agnózis és a hatékony kezelés rendkívül fontos a prognózis szempontjából. „Nincs olyan gyógyszer, amely a sclerosis mul­tiplexet közvetlenül gyógyítaná. Ám olyan preparátum van, ami hat a betegség lefolyására, ami ké­pes enyhíteni, sőt megállítani a betegség előrehaladását, vagy Az SM és a mozgás nem zarja ki egymást, sőt... Alapjaiban változik meg az ember élete, ha az orvos közli vele a diagnózist: sclerosis multiplex (SM). Ez az autoimmun betegség ugyan nem gyógyítható, de kezelhető. Nemcsak a kezeléshez való felelősségteljesen viszonyulást követel meg a pácienstől, hanem azt is, hogy megküzdjön a gyakran indokolatlan előítéletekkel. megelőzni további tünetek jelent­kezését” - mondta dr. Slavomíra Kovácová neurológus. A kezelés célja napjainkban a központi idegrendszer visszafordíthatatlan károsodásának megakadályozása, valamint az előrehaladó betegség­gel járó testi és lelki károsodás enyhítése. Rendkívül fontos, hogy a kezelés időben elkezdődjön. Az orvos-beteg kapcsolat A múltban azt tartották ideális­nak, ha a beteg passzív volt. El­várták, hogy tiszteletben tartsa az orvos ajánlásait nemcsak a gyógy­szereket, hanem az életmódot il­letően is. Mára megváltozott a helyzet. Ma már a beteg aktív hozzáállása és az a kívánatos, hogy felelősséget vállal a kezelé­sért. „Jobb eredményeket lehet el­érni a kezelésben, ha a beteg pon­tosan, egyszerűen el tudja mon­dani egészségi állapotát, van el­képzelése a javulásról és a kezelés lehetőségeiről, ha nyíltan elmond­ja, mi az, amit nem ért, esedeg el­mondja a kezelés mellékhatásait” - magyarázta dr. Pavla Nőtová kli­nikai pszichológus. A mozgás csökkenti a fáradtságot Míg a múltban a sclerosis mul­tiplexben szenvedő betegnek nem ajánlották a mozgást, a leg­újabb ismeretek szerint a test­mozgást be kell építeni be a keze­lésbe. A tapasztalatok a mozgás előnyeit igazolják: javul a szerve­zet oxigénellátása, nő az izomerő, a mozgékonyság, csökken a fá­radtság, javul az életminőség. Az emlékezet- és összpontosítási za­varokat is enyhíteni lehet rend­szeres mozgással. A szakemberek elsősorban a futást, a kerékpáro­zást, a jógát, a pilatest és a gyen­gébb edzést javasolják a betegek­nek. ,A könnyű és közepes erős­ségű tréning a legígéretesebb nem gyógyszeres kezelést jelenti. Csökkenti a fáradtságot, a de­pressziót, és javítja az életminősé­get úgy, hogy közben a tünetek nem erősödnek. Ezért rendkívül fontos olyan mozgásformát talál­ni, amit képes a beteg rendszere­sen végezni. Nem kevésbé fontos az étkezés, mégpedig a testre sza­bott. A szakemberekkel együtt­működve az SM-ben szenvedő betegeknek olyan étkezési mintá­ját dolgoztuk ki, amelyben külö­nös hangsúlyt helyeztünk a gyul­ladást kiváltó ételek csökkentésé­re és az antioxidánsok mennyisé­gének növelésére” - magyarázta dr. Darina Slezáková. A leggyakoribb panaszok A depresszió, a fáradtság, a szoron­gás és az alvászavar lehet a sclerosis multiplex első tünete. A fáradtság például nagyon gyakori, a betegek 53-90 százalékát sújtja. A nyugta­lan lábak szindróma, a végtaggyen­geség, az írás-, emlékezet- és kon­centrációzavar szintén ezek közé sorolható. Urológiai problémák is társulnak a betegséghez: a pácien­sek több mint fele inkontinenciá­­val, ürítési zavarral küszködik, a férfiak 60 százaléka pedig mereve­dési zavarról számol be. Gyakran ez az első tünet, ami a betegségre utalhat. Rendkívül fontos, hogy a beteg őszintén és érthetően mond­ja el problémáit, azokat is, ame­lyekről nem szívesen beszél. Ez nemcsak az orvosnak könnyíti meg a dolgát, hanem magát a kezelést is pozitív irányba befolyásolja. A Ne rejtőzz el, lépj ki a sorból! kampány idei évfolyamának fő­védnöke Anasztázia Kuzminova háromszoros olimpiai bajnok és sok más ismert személyiség. A két szlovákiai betegszervezet - a Szlo­vák Sclerosis Multiplex Szövetség és a Nádej SM szövetség - érde­kes rendezvényeivel is nagymér­tékben hozzájárul ahhoz, hogy a betegek megtanuljanak őszintén beszélni betegségükről, (kovács) „jyohjzempontőóCa kofßaxaßa viCag Cegves^eCjeseé6 ßeCjei. cÁ higiénia és a steüCitás s%efepé6en tetszeCgő gyűjtő ßeCjei afeYtőzésnekjj Kien YNlcQCuYe

Next

/
Thumbnails
Contents