Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-02 / 101. szám

HIRDETÉS ■ DPI 90197 A szívelégtelenség több betegség együttes hatására alakul ki Ha felmérést készítenénk arról, hogy az emberek melyik betegséget tart­ják a legveszélyesebbnek: a rákot vagy a szívbetegséget, valószínűleg az első győzne, mert a daganatos betegségeket még mindig titokzatosság övezi. A rák gyógyíthatatlan - gondolják sokan. Az igazság viszont az, hogy a rosszindulatú betegségek nagy része gyógyítható, nagy része pedig kordában tartható úgy, hogy nem rontja a beteg életminőségét. 2016-hoz viszonyítva a meg­kérdezettek 15 százalékkal többen, vagyis 59 százalék gondolja azt, hogy rákban halnak meg legtöbben. Ez abból a felmérésből derült ki, amelyet a 2muse ügynökség nemrég készített. Miért olyan nagy a különbség a valóság és az elképzelés között? A BETEGET MEGMENTETTÉK, DE... Dr. Éva Goncalvesová kardi­ológus szerint a téves elkép­zelés talán abból ered, hogy a kardiológusok válsághely­zetben meg tudják menteni a beteg életét. „Aki infarktust kap, hívják a mentőt, három nappal a megfelelő beavat­kozás után a beteg mehet haza. Akut helyzetben a beteg valójában semmilyen szerepet nem játszik. Beviszik a kórházba, a kardiológus teszi a dolgát. Ám az ember nem tudatosítja, hogy azzal, Dr. Éva Goncalvesová kardiológus A kéz higiéniája AZ EGYIK LEGFONTOSABB HIGIÉNIAI SZOKÁS AZ ALAPOS KÉZMOSÁS - A VILÁGNAPJA MÁJUS 5. VAN. zőt, rendszeresen mossuk ki és vasaljuk. Fontos, hogy minden háztartási tagnak saját törülközője legyen beleértve kis­gyermekeket is. Ha nem fér hozzá a vízhez, használjon alkohol fertőtlenítőszert. Az ilyen alko­hol-fertőtlenítés olyan körülmények kö­zött fontos mikor nem tudja megmosni a kezét például utazáskor. Ezért javasoljuk, hogy az alkohol fertőtlenítőszer kiegé­szítse a női kézitáskát és a nyaralótáskát. Mgr. Lucia Strosková, kórházi epidemiológus A helyes kézhigiénia a különböző beteg­ségek megelőzésének egyik legfontosabb és leghatékonyabb módja. Ez az egysze­rű és alapvető higiéniai szabály megvé­di az egészségét. Ezért tanítsuk meg a gyermekeket ezekről az alapvető higié­niai szabályokról már korai életkortól, és példát mutassunk nekik. A mikroorganizmusok elterjedésé­nek leggyakoribb módja a piszkos kéz. Kezével folyamatosan érinti az arcát, a száját és az orrát. Ugyanis a fertőző be­tegségek 80% közvetlen érintkezés útján terjed. Eszerint az egyik leggyakoribb, a piszkos kéz által közvetített fertőzések a légúti fertőzések (nátha, influenza, tüdő­­gyulladás), a fertőző hasmenéses meg­betegedések és bizonyos típusú májgyul­ladások. Mosson kezet szappannal, futó langyos víz alatt. Fontos, hogy nemcsak megfe­lelően mossuk le a kezeket, hanem ala­posan szárítsuk meg őket, mert a mik­roorganizmusok nedves körülmények között jobban szaporodnak. A kézi szá­rításhoz leginkább a papírtörlőt használ­juk, különösen idegen környezetben. Az otthonunkban használt pamut törölköző a kezek megtörléséhez egyik legkevésbé alkalmas módja. Ezért fontos, hogy min­den mosás után szárítsuk meg a törölkö­■■■ SVET ZDRAVIA I Dunajská Streda hogy megmentettük az éle­tét, egészségét nem adtuk vissza. Attól a perctől kezd­ve a beteg már nem akut, hanem krónikus szívbeteg. Minden krónikus betegség sikeres kezeléséhez az orvos és a beteg hosszú együttmű­ködésére van szükség, ami nagymértékben függ a páci­ens aktivitásától. Sajnos ezen a téren nem vagyunk olyan sikeresek, mint ahogyan azt szeretnénk." Az emberek tudatában jobban él az, hogy Szlováki­ában sok a vastagbélrákban szenvedő beteg, hogy sokan halnak meg tüdőrákban. Eb­ből adódik az a téves nézet, hogy szívbetegségben nem hal meg az ember, viszont a rákos esetek száma állandó­an nő. Mindkét állítás igaz, de különféle szemszögből kell megítélni őket. Ha abból a tényből indulunk ki, hogy kórházi kezelésre leggyak­rabban szív- és érrendszeri betegségek miatt kerül sor, világos, hogy az előfordulást tekintve ezek a betegségek vezetnek. Például csak az el­múlt 10 évben drámaian -10 ezerről 22 ezerre - megnőtt a szívelégtelenségben szen­vedők száma. Csak ezt kö­vetik az agyi érkatasztrófák, az infarktus stb. Ami a halá­lozást illeti, a számok világo­san beszélnek: míg 2005-ben Szlovákiában 1 287-en haltak meg szívelégtelenségben, 2017-ben már több mint 3 200-an. ROMLOTT AZ ÉLETMINŐSÉG Óriási gondot jelent, hogy a szlovákiai lakosság a szív­elégtelenség tüneteit még mindig az infarktus tüneteivel téveszti össze. Például keve­sen tudják, hogy az infarktus a szívbetegség akut, a szív­elégtelenség pedig krónikus fázisa, és ebben a fázisban az elhalálozás drámaian megnő. „Az, hogy az akut for­mával megbirkóztunk, nem jelenti azt, hogy nincsenek szívbetegeink, ők krónikus szívelégtelenségben halnak meg. A szív- és érrendszeri betegségek keretében a leg­jobban pusztít a szívelégte­lenség és a szívritmuszavar bizonyos formája. A különb­ség az, hogy például a pit­­varfibrilláció nagyon gyakori és kellemetlen, de a beteg életét közvetlenül nem veszé­lyezteti. A szívelégtelenség azonban rendkívüli mérték­ben rontja az életminőséget, a prognózis szempontjából pedig nagyon kedvezőtlen" - hangsúlyozta a szakember. Kevesen rohannak orvos­hoz azért, mert fájdalmat ugyan nem éreznek, de gyak­ran fáradtak, alvászavaraik vannak, éjszaka felébrednek, nehezen lélegeznek, vagy azt tapasztalják, hogy fél évvel korábban még gond nélkül felfutottak a második eme­letre, most pedig már az ötö­dik lépcső után levegő után kapkodnak. Ha valakinek fáj a hasa, azonnal rohan az or­voshoz, de a csökkenő fizikai teljesítményt a természetes öregedéssel magyarázza. Tudni kell: az említett tüne­tek súlyos szívelégtelenségre utalhatnak, amit az esetek 80 százalékában az első rosszul­­létet követő kórházi kezelés­kor diagnosztizálnak talán épp azért, mert a tünetek nem jellemzőek, ráadásul na­gyon lassan fejlődnek ki. GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉG A cukorbetegek, a magas vérnyomásban szenvedők körülbelül felének nagy az esélye arra, hogy szívelég­telenség alakul ki, de ha rendszeresen ellenőrizteti vérnyomását és vércukor­­szintjét, s betartja az orvos utasításait, elkerülheti a be­tegség kialakulását. Az em­lített két betegség, néhány tüdőbetegség, a túlsúly, a szívritmuszavar, az infarktus, a szívizom gyulladása, örök­lött betegségek, a dohányzás szívelégtelenséghez vezet­het, vagyis a szívizom olyan mértékben megváltozik, hogy nem tud megfelelően dolgozni. „A szívelégtelenség nem egyetlen betegség, mint az infarktus, amit az ember túlélhet, de a szíve gyenge marad. Ha az említett nega­tív körülmények hosszú ideig terhelik a szívet, bizonyos idő után úgy megváltozik, hogy képtelen úgy működni, mint korábban - magyarázta a szakember, majd hozzátette: - Bármennyire is szeretnénk, ezt a betegséget nem tudjuk meggyógyítani. A fogalmak értelmezésében még mindig káosz van. Sokan nem tud­ják, hogy a szívelégtelenség krónikus betegség, amit a be­teg állapotromlásának akut fázisai jellemeznek, emiatt van szükség a gyakori kórhá­zi kezelésre." A diagnózis fel­állítása általában sokáig tart, de ha az orvos tudja, hogy a betegnek infarktusa volt, hosszú ideje magas a vérnyo­mása, dagad a lába, fullad, akkor gyorsan összeáll a kép. A korai felismerés és a kezelés mielőbbi megkezdése jelen­tősen segíthet abban, hogy a beteg hosszú és minőségi éle­tet éljen. A jól megválasztott kezelés elviselhetővé teszi az életet, ám ebben a betegnek aktívan együtt kell működnie az orvossal. KovAcs Ilona 12 Egészség EXTRA 2019. MÁJUS MOH ummmmmm

Next

/
Thumbnails
Contents