Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-16 / 112. szám
10| HASZNOSTANÁCS 2019. május 16. | www.ujszo.com Az özvegyi nyugdíj nem j ár automatikusan A járadék nagyságát a Szociális Biztosító állapítja meg az elhunyt nyugdijának megfelelően (Matej Kahna/NMH-fotó) ÖSSZEFOGLALÓ A szeretett személy halála nemcsak érzelmileg, hanem sokszor anyagilag is megviseli a hozzátartozókat. Az állam ezt úgy próbálja meg kompenzálni, hogy az elhunyt házastársának özvegyi nyugdíjat folyósít. Nagy általánosságban elmondható: az összes nyugdíjtípus egyfajta biztosítás, hiszen a biztosított személy rendszeresen fizeti a járulékot, és valamilyen esemény bekövetkeztekor - bizonyos feltételek teljesítése mellett - hozzájut a biztosítási összeghez. A baleset- vagy életbiztosításhoz hasonlóan ennek is több címzettje lehet, és eszerint a nyugellátást két nagy csoportra oszthatjuk: sajátjogúra és hozzátartozóira. Az előbbi kategóriába tartozik az öregségi, a korengedményes és a rokkantsági nyugdíj - ez esetben azonos a jogszerző és a kedvezményezett. A másik kategóriát az özvegyi és az árvasági ellátás alkotja - a jogszerző és a kedvezményezett nem azonos, hanem a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt az elhunyt személy szerzi meg, és az általa elért jogosultság alapján halála után a túlélő családtagok mint kedvezményezettek részesülhetnek a nyugdíjban. Jogosult szemóly Az özvegyi nyugdíj tehát olyan járandóság, amelyet az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjbiztosítási rendszerből folyósítanak az elhunyt személy házastársának. Az jogosult rá, akinek a férjének/feleségének a haláláig folyósították az öregségi, korengedményes vagy rokkantsági nyugdíjat, illetve jogosultságot szerzett a járandóságra, vagy munkabaleset, esetleg a munkahelyén szerzett betegség következtében hunyt el. A járadék nem automatikus, kérni kell a Szociális Biztosítótól. Özvegyi járandóságot csak házastárs kaphat, élettársnak nem hagyják jóvá. 2004. január 1-jétől elvált nő vagy férfi sem jogosult özvegyi nyugdíjra. Meddig folyósítják A biztosító a meghatározott összeget 1 évig folyósítja, utána felülbírálják a jogosultságot. 1 év után az kaphatja továbbra is a házastársa utáni özvegyi nyugdíjat, aki eltartott gyermek(ek)ről gondoskodik, rokkantnyugdíjas, betöltötte a nyugdíjkorhatárt, felnevelt legalább 3 gyereket, illetve még csak 52 éves, de felnevelt 2 gyereket. Azonnal elveszíti jogosultságát, és leállítják az összeg folyósítását, ha a hozzátartozó ismét összeházasodik valakivel, illetve bírósági ítélet születik arról, hogy szándékos bűncselekménnyel okozta féije/felesége halálát. Egyébként az özvegyi nyugdíjhoz való jogosultság nem szűnik meg, nem is évülhet el, esetleg csak ideiglenesen a kifizetés feltételei nem teljesülnek, ha viszont a hozzátartozó később ismét megfelel a kritériumoknak (például közben eléri a nyugdíjkorhatárt, megrokkan), újból folyósíthatják számára az özvegyi járadékot - de ezúttal sem automatikusan, ismét kérvényezni kell. Előfordul, hogy valaki nem tudatosítja, ismét jogosultságot szerzett a járandóságra, és elfelejti kérni. Utólag is lehet igényelni, de visszamenőleg csak legfeljebb 3 évre fizetik ki. Ügyintézés A leginkább zökkenőmentesen akkor intézhető el a hozzátartozói ellátás, ha az elhunytnak az SP már folyósított öregségi, korengedményes vagy rokkantsági nyugdíjat. Kissé bonyolultabb az ügyintézés, ha az elhunytnak a halála előtt ugyan még nem folyósítottak semmilyen járandóságot, de már megszerezte rá a jogosultságot, csak még nem kérte, mert például a nyugdíjkorhatár elérése után is tovább dolgozott. (Ez utóbbi esetben a nyugdíjkérvényhez mellékelni kell a munkahelyen kiállított nyugdíjbiztosítási nyilvántartólapot is.) A legbonyolultabb helyzetek akkor szoktak előfordulni, ha sem az elhunyt személy, sem a hozzátartozója nem érte még el a nyugdíjkorhatárt, és korengedményes nyugdíjra sem jogosult. Ilyenkor a halált úgy veszik, mint tragikus kimenetelű megrokkanást, és kiszámítják, hogy az elhunyt milyen rokkantsági nyugdíjra lenne jogosult, a házastársa pedig megkaphatja ennek az összegnek a 60 százalékát. Az özvegyi nyugdíj ugyanis mindig 60%-a annak az öregségi, korengedményes vagy rokkantsági járadéknak, amelyet az elhunytnak a haláláig folyósítottak, illetve amelyikre addig jogosultságot szerzett. Mi kor feleznek? Az özvegy nem mindig kapja meg a kiszámított özvegyi nyugdíj teljes összegét. Ez akkor fordulhat elő, ha már ő maga is nyugdíjas, illetve ha az elhunyt járandóságából árvasági nyugdíjat is kiszámolnak. Ha a hozzátartozó a Szociális Biztosítótól öregségi, korengedményes vagy rokkantságijárandóságban részesül, csak a (legjmagasabb juttatást fizetik ki teljes összegben, az alacsonyabb(ak)nak viszont csak a felét. Ha a kettő egyforma, akkor mindig az özvegyit felezik meg. Ráadásul a A biztosító válaszol Igénylés lépésről 1. Havonta 405,80 euró öregségi nyugdíjat kapok. Meghalt a férjem, az ő nyugdíja 432,20 euró volt. Az özvegyi mennyi lesz? Az özvegyi nyugdíj a félje nyugdíjának a 60%-a, ám ha valaki egyszerre több járandóságra jogosult, az alacsonyabb összegnek a felét kapja meg. Az özvegyi nyugdíj itt 259,40 euró, ami kevesebb a 405,80 eurónál, ezért az öregségit fizetik ki teljes összegben, az özvegyit megfelezik. Összesen 405,80 + 129,70 = 535,50 euróra számíthat. 2. A férjemmel 5 éve nem éltem együtt, mert beteg édesanyámat ápoltam. Meghalt a férjem. Nem voltunk elválva. Számíthatok özvegyi nyugdíjra? 2004. január 1-jétől a járandóságra való jogosultság szempontjából lényegtelen, hogy a házastársak együtt éltek-e. Mivel hivatalosan házastársak voltak, nem váltak el, jogosult az özvegyi nyugdíjra. 3. A feleségem 1998-ban halt meg. Én özvegyi, a fiunk árvasági nyugdíjat kapott. Amikor befejezte a tanulmányait, 2003-ban mindkettőnktől megvonták a járandóságot. Már elértem a nyugdíjkorhatárt, igényeltem öregségi nyugdíjat és özvegyit is, az utóbbit elutasították. Miért? A 2003. december 31-ig érvényes törvény szerint az a férfi jogosult özvegyi nyugdíjra, aki legalább 1 eltartott gyermekről gondoskodott. Amint megszűnt ez a feltétel, a járandóságot leállították. A 2006-tól hatályos norma szerint az, akinek a felesége 2004. január 1. előtt halt meg, csak akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha a felesége halálától számított 3 éven belül elérte a nyugdíjkorhatárt, vagy rokkantnyugdíjassá vált. Mivel a felesége 1998-ban halt meg, ön pedig 2001-ig nem vált rokkanttá, és a nyugdíjkorhatárt sem érte le, nem jogosult özvegyi nyugdíjra. (sza) Az özvegyi nyugdíjat nem folyósítják automatikusan, a jogosult személynek írásban kell igényelnie. 1. A kérvényt a Szociális Biztosító állandó lakhely szerinti kirendeltségében kell benyújtani. Ha az igénylő Szlovákiában nem rendelkezik állandó lakhellyel, kérvényét a biztosító központi irodájában nyújtja be. A nyugdíjat külföldre is folyósítják. 2. A kérvényhez mellékelni kell az összes szükséges dokumentumot: ♦ személyazonossági igazolvány vagy útlevél ♦ halotti bizonyítvány ♦ házassági anyakönyvi kivonat ♦ ha valamilyen bírósági ítélet vagy végrehajtói határozat alapján fizetési kötelezettsége van, nyugdíjkérelméhez csatolni kell az érvényes határozatot és egy igazolást az eddig törlesztett részletekről. Ha az elhunyt személy a haláláig nyugdíj mellett dolgozott is, a munkahelyéről el kell kérni a nyugdíjbiztosítási nyilvántartási lapot. Ha az elhunyt személynek a haláláig nem folyósítottak semmilyen nyugdíjat, az özvegyi járandóság intézésekor a további iratokra is szükségvan: ♦ igazolás az elhunyt iskolai végzettségéről (érettségi bizonyítvány, oklevél stb.) ♦ igazolás az elhunyt katonai szolgálatáról ♦ a gyerekek születési anyakönyvi kivonata ♦ igazolás az összes időszakról, amikor az elhunyt személy munkanélküli segélyt kapott, vagy egyáltalán szerepelt a nyilvántartásban ♦ hiteles dokumentum a munkaadódtól arról, hogy az elhunyt mikortól meddig volt alkalmazott, és hogy benne volt-e a nyugdíjbizhozzátartozói nyugdíjnak is szabtak felső határt. Általában kis összegekről van szó, de előfordulhat, hogy a túlélő hozzátartozók özvegyi és árvasági járandóságra is jogosultak. Ilyen esetben ezeknek az összege nem haladhatja meg annak a nyugdíjnak az összegét, amelyikre az elhunyt személy lenne jogosult. Ha túllépi ezt a határt, az egyes összegeket arányosan megkurtítják. Kovácsék példája Kovács János 45 évesen meghalt, és előtte nem kapott nyugdíjat. A halál esetében végzetes kimenetelű megrokkanásnak minősül. A felesége igényelte az özvegyi nyugdíjat. Kiszámolták, hogy János 407,50 euró rokkantsági nyugdíjra lett volna jogosult, az özvegyi nyugdíj ennek az összegnek a 60%-a, vagyis 244,50 euró havonta. Van egy fiuk, aki még nem töltötte be 26. életévét, iskolába jár. O is benyújtotta igényét a biztosítóban, árvasági járandóságot hagytak jóvá számára, ami János rokkantsági nyugdíjának a 40%-a: 163 euró havonta. Ha lenne testvére, ő is jogosult lenne árvasági ellátásra. Alapszabály: ha ugyanazon elhunyt biztosított személy után több hozzátartozói nyugdíjigényt (özvegyi + több árvasági) nyújtanak be, a kiszámított járandóságok együttes összege nem lehet nagyobb az elhunyt személy nyugdíjánál. János számára 407,50 eurót hagytak jóvá, az özvegyének megítélt 244,50 euró és a fiának jóváhagyott 163 euró együtt nem lépi túl a 407,50 eurót. Ha viszont lenne még egy gyermek, akkor a 3 hozzátartozói nyugdíj együttes összege 570,50 euró lenne, és ez esetben mindhárom járandóságot arányosan megkurtítanák úgy, hogy együtt ne lépjék túl a407,50 eurót. A gyerekek 26 éves korukig lennének jogosultak árvasági ellátásra, utána már csak a feleség kapna hozzátartozói nyugdíjat, és mivel az egyedül nem haladná meg a 407,5 eurót, az özvegyi nyugdíj ismét teljes összegű lenne. Ha később a feleség nyugdíjba vonul, és lesz saját járadéka, akkor is jogosult lesz az özvegyi nyugdíjra, de csak a magasabb járadékot kapja meg teljes összegben, az alacsonyabbat megfelezik. (sza) lépésre tosítási rendszerben, volt-e társadalombiztosítása - a biztosítási időszak és a kivetési alap igazolásához szükség van a nyugdíjbiztosítási nyilvántartási lapra ♦ ha az elhunyt 1990. május 1 -je előtt olyan országban dolgozott, amellyel Szlovákia nem kötött szerződést a szociális biztosításról, fel kell mutatni egy igazolást az akkori munkaadótól, hogy mennyi ideig dolgozott nála. 3. A járadékra attól a naptól jogosult az igénylő, amikor a Szociális Biztosítóban első alkalommal benyújtotta a kérvényt. 4. A nyugdíjat készpénzben vagy banki átutalással fizetik ki. Ha nem kér más fizetési módot, bankszámlát kell nyitni, erről igazolást kell csatolni a nyugdíjkérvényhez. 5. Mindennemű változást 8 napon belül kell jelenteni a Szociális Biztosítónak. (sza) JÖVŐ HETI TÉMA: MUNKA ANYASÁGI SZABADSÁG ÉS GYES MELLETT ■ TÖRVÉNYES LEHETŐSÉGEK, KORLÁTOZÁSOK
