Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-16 / 112. szám
2019. május 16., csütörtök, 12. évfolyam, 16. szám Mikor foglaljunk repjegyet, ha olcsón utaznánk? 12. oldal A Phi Phi-sziget déli részén fekvő, sokáig felfedezetlen strandot tavaly júniusban zárták le (Fotó: Shutterstock) Még két évig zárva a meseszép Maya Bay ég két évig zárva marad a turizmus előtt a meseszép thaiföldi Maya-öböl, amely A part című, Leonardo di Caprio főszereplésével készült hollywoodi kalandfilmből vált világhírűvé. A Phi Phi-sziget déli részén fekvő, sokáig felfedezetlen strandot tavaly júniusban zárták le négy hónapra, hogy a turistaáradat által tönkretett élővilága regenerálódhasson. Az újranyitást azonban végül meghatározadan időre elodázták, hogy időt adjanak az ökoszisztéma újjáépülésére. A Maya Bay még két évig zárva marad, hogy helyreállhasson az öböl tömegturizmus által tönkretett természeti környezete- jelentette be a nemzeti parkok igazgatósága. A hatóságok az októberre tervezett újranyitás elhalasztásakor azt közölték, hogy akár évekre is szükség lehet a korallzátonyoknak, a mangroveligeteknek és magának a homokos strandnak a teljes felépüléséhez. A regionális turisztikai szövetség indokolatlannak nevezte és nehezményezte „a turizmus szívének” további két évre történtő lezárását. A környező tengerparti üdülőhelyekről naponta hatezren keresték fel az érintetlen öblöt azóta, hogy 2000-ben világszerte bemutatták a Leonardo DiCaprio-féle filmet. Az újranyitás után korlátozni fogják a látogatók számát az öbölben, ahol motorcsónakok sem horgonyozhatnak többé. (MTI) Újra látogatható a világ legnagyobb Buddha-szobra integy féléves látogatói tilalom után ismét megnyitották a turistaforgalom előtt a Szecsuán tartományban található óriás Buddha környékét. A világ legnagyobb ókori Buddha-szobra 1996 óta része a világörökségnek. A Xinhua hírügynökség szerint a szobor - mint annyi más kínai természeti és kulturális örökségi hely - az időjárás, a légszennyezés, a nem megfelelő védelem és a turistaáradat okozta káros hatások áldozatává vált, elkoszolódott és néhol meg is repedt, bár szerencsére a 2008-as szecsuáni földrengés nem tett kárt benne. A védelem érdekében a helyi önkormányzat már bezárta a szobor közvetlen közelében található gyárakat és erőműveket is. Az 1300 éves, 70 méter magas szobrot közvedenül a Leshanhegy sziklafalába faragták. A nyolcadik században, aTangdinasztia korában épült, némi kihagyásokkal 90 évig. Az óriás Buddhát 2000 óta kétszer javították, egyszer 2001- ben és 2007-ben. A mostani helyreállítás a legfejlettebb technológiával zajlott, beleértve a 3D-s képalkotást és a drónnal végzett feltárásokat. A szobor viszonylag könnyen megközelíthető Szecsuán fővárosától. Népszerű látnivaló a turisták számára, évente milliók látogatnak oda vonattal, busszal és komppal, hogy megcsodálják az építészeti bravúrt, a szépséget és a Kiheteden környezetet. (MTI) A világ legnagyobb ókori Buddha-szobra 1996 óta a világörökség része (Fotó: Shutterstock) ~ jfájta, a turizmust U sújtó adókat vethetnek ki Hollandiában, és korlátozhatják a népszerű attrakciók hozzáférését a már-már elviselheteden turistaroham megfékezésére. Míg 2018-ban 18 millió turista érkezett Hollandiába, addig az előrejelzések szerint 2030-ban közel 42 millió ember látogathat majd el a tulipánok földjére és Rembrandt hazájába. Hollandia turisztikai hivatala talán még éppen időben eszmélt rá arra, hogy szigorú szabályozásokat kell bevezetniük, hogy kordában tarthassák azt a tendenciát, aminek jelei már ma is jól láthatóan mutatkoznak: a fotók kedvéért letaposott tulipánföldek, a hangulatos csatornaparti házaikból kiszorított helyi lakosok és az apró falvakat elárasztó turistatömegek mind ennek a folyamatnak a következményei — olvasható a The Guardian honlapján. A hivatal most olyan új stratégiák kidolgozására szánta el magát, ami az országot népszerű kampányok helyett a csillapításra fókuszál. A 17 milliós lakosságú ország turisztikai szakértői egyetértenek abban, hogy a jóból is megárt a sok — ahhoz pedig, hogy mérsékelni tudják az országba áramló turisták tömegeit, sürgősen cselekedniük kell. Egyes holland régióknak kifejezetten azt javasolja a turisztikai szövetség, hogy tántorítsák el a turistákat attól, hogy meglátogassák őket, így biztosítva a terület integritását, valamint a helyi lakosok és a természet nyugalmának a védelmét. E stratégia szerint a régióknak, településeknek és turisztikai látványosságok fenntartóinak és tulajdonosainak meg kell fontolniuk, hogy milyen módot választanak arra, hogy a saját érdekükben gátat szabjanak a turisták korládan áramlásának: a lehetőségek az adók kiszabásától egyes látványosságok teljes bezárásáig terjedhetnek. Bár az intézkedések sokak számára radikális beavatkozásnak tűnhetnek, mégsem véledenül jutott erre a döntésre a turisztikai hivatal: a helyi lakosok életszínvonalára Az 1,1 millió lakosú Amszterdam önmagában 17 millió látogatót vonz évente (Fotó: Shutterstock) Hollandiának elege van a turistákból ugyanis napi szinten hatással van az országot élvező, de a helyiekre nem mindig tekintettel lévő érdeklődők tömege. Jó példa erre a kínai turisták körében szélmalmai miatt különösen népszerű, 2500 lakosú Giethoom kisváros. A korábban saját ritmusa szerint működő térséget jelenleg évente 350 ezer kínai érdeklődő keresi fel - egy élhető falu helyett múzeummá alakítva azt. De Hollandia továbbra is elsősorban az európaiak számára vonzó desztináció, a turisták 42%-át német és belga látogatók teszik ki. Az 1,1 millió lakosú Amszterdam önmagában 17 millió látogatót vonz évente, a belföldi turizmust is beleértve. Több olyan intézkedés történt az elmúlt hónapokban, ami a fentebb vázolt stratégiára vezethető vissza. Nemrégiben a város fő látványosságainak számító Rijksmuseum és a Van Gogh Múzeum visszalépett attól, hogy egy nagyszabású amerikai turisztikai kongresszusnak adjon otthont. Tavaly pedig eltávolították a Rijksmuseum előtti térről a közösségi médiában cirkuláló képem gyakran felbukkanó, évente sok millió fotó és szelfi háttereként a város hírét vivő „Iamsterdam” feliratot. A helyi önkormányzat igyekszik visszaszorítani a szállodák, szuvenírboltok, jegyirodák és sajtboltok számát is. Időközben Európa harmadik legnagyobb forgalmú reptere, az Amszterdam mellett fekvő Schiphol reptér elérte maximális kapacitását. A turizmus a holland gazdaság egyik húzóereje - a turizmus 82 milliárd euróval járul hozzá a gazdasági mutatókhoz, és több mint 760 ezer munkahelyet teremt -, ugyanakkor vitathatadan a környezeti hatások miatti aggodalom. A turisztikai hivatalnak például Hollandia tulipánmezői köré kerítéseket kellett húznia a földeket látogató, a növényeket gyakran néhány fotó kedvéért letaposó turistacsoportok miatt. Ha 2030-ban valóban 42 millió ember látogat az országba, a károsanyag-kibocsátáson túl számolnia kell a megnövekedett fogyasztással, élelmiszer-hulladékkal és szemétmennyiséggel, valamint környezeti/természeti károsodással is. (Turizmus)
