Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-02 / 101. szám
■ Milyen szerepet játszik a lisztérzékenység kialakulásában a nem, az életkor, a földrajzi fekvés és az életmód? A nők 2:1 arányban vezetnek a férfiak felett. Lényegében minden életkorban kialakulhat. Előfordulása összefügg a fajjal: a fehérek között gyakoribb, a színes bőrűeknél viszont csaknem nem fordul elő. Több oka van annak, hogy emelkedik a betegek száma. Elsősorban azt kell tudni, hogy akinél kimutatható a HLA DQ2, DQ8 antigén, annál valószínűleg kialakul a betegség. Ez a hajlam generációról generációra öröklődik. További ok a korszerű, nagyon jó diagnosztizálás és a felvilágosítás. Erre a betegségre több szakorvos is gondol, például bőr- és nőgyógyász vagy pszichiáter. Sokszor tőlük kerülnek a betegek a. gasztroenterológushoz. A következő lehetséges ok az, hogy túl későn kap helyet a sikér a kisgyerek étkezésében. A gyermekgyógyászok azt ajánlják, hogy az úgynevezett immunológiai ablak Egyre nő a lisztérzékenységben (cöliákia) szenvedők száma. A legutóbbi, 2016-os januári adatok szerint Szlovákiában számuk 18 ezerre tehető. Ok a gasztroenterológiai rendelők nyilvántartásában szerepelnek. A betegek tényleges száma persze ennél jóval nagyobb, és közülük sokan nem tudnak betegségükről. Jarmila Kabátová mérnöknél, a téma ismerőjénél a betegség okairól, a betegek tájékozottságáról, kedvezményeiről érdeklődtünk. Jarmila Kabátová mérnök miatt a baba legkorábban a 4., de legkésőbb a 7. hónapban kapjon síkért, legjobb, ha a szoptatással párhuzamosan. Az immunrendszer ekkor tanulja meg legegyszerűbben felismerni az ételben lévő allergéneket, így később nem alakul ki ételintolerancia. Szó van a higiénia szerepéről, mint lehetséges kiváltó okról is. Tudniillik túlságosan „tisztaságszeretők" vagyunk, és immunrendszerünk nem képes felismerni minden információt az allergénekről, amelyek az elfogyasztott élelem formájában jutnak szervezetünkbe. Az immunsejteknek nincs lehetőségük megtanulni, hogy „tolerálják" a szokásos allergéneket, amelyek egyeseknek nem okoznak gondot, és így alakul ki az élelmiszer-allergia. Az antibiotikum túlzott fogyasztása és a mikrobiom (a bélben található egészséges és a szervezet számára hasznos baktériumok öszszessége) is hatással lehet a lisztérzékenység kialakulására. Kockázati tényező az is, hogy a sütőipari termékek készítésekor túlságosan rövid a tészta kelési ideje, hogy túl sok, sikérben gazdag ételt fogyasztunk, és hogy általában egészségtelenül élünk. Ha valaki a lisztérzékenység tüneteit tapasztalja, kihez forduljon? Az általános orvost megkerülheti? Semmiképpen sem. Min denképpen tájékoztatni kell őt a panaszokról, s az általános orvos szakemberhez, gasztroenterológushoz küldi a beteget. Ő végzi el a szükséges kivizsgálásokat, és állítja fel vagy cáfolja meg a sikérrel összefüggő valamennyi diagnózist: a lisztérzékenységet, a nem cöliákiás gluténintoleranciát vagy a búzaallergiát. ■ Milyen kivizsgálások várnak a betegre? A gasztroenterológiai kivizsgálás több részből áll. Mivel a sikértartalmú gabonával összefüggő betegségek (lisztérzékenység, búzaallergia és nem cöliákiás gluténintolerancia) esetében a klinikai tünetek azonosak, szerológia segítségével kizárásos alapon kell diagnosztizálni. Ilyenkor az egyes diagnózisokra vonatkoztatva megállapítják a speciális markerek szintjét. Ha a lisztérzékenység után kutatva a vértesztek pozitívak, a végleges diagnosztika miatt el kell végezni az enterobioptikus, népiesen a csővel végzett kivizsgálást, amely során a vékonybél nyálkahártyájából szövetmintát vesznek. Az európai gyermek-gasztroenterológiai, hepatológiai és táplálkozási társaság (ESPGHAN 2012) szerint szigorú diagnosztikai kritériumok, eredmények alapján gyermekkorban másféleképpen is ki lehet deríteni a lisztérzékenységet. A szülőkkel való megegyezés után 4 Egészség EXTRA 2019. MÁJUS HHHHHHHHHHHHHMHHHHHHMHHHMI
