Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-15 / 111. szám
6 SZUBKULTÚRA 2019. május 15.1 www.ujszo.com Visszatérhetünk 1989-be Izgalmas kiállítás mutatja be, milyen volt Budapest a rendszerváltás idején, és milyen manapság ÖSSZEFOGLALÓ A budapesti Országos Széchényi Könyvtár hamarosan bazár - az előzetes rémhírekkel ellentétben csak néhány hónapra, amíg felújítják és azbesztmentesítik az épületet. Azt egyelőre nem tudni, meddig tartanak a munkálatok, de május 24-ig még megnézhetünk ott egy érdekes kiállítást. Az Emlékképek'89 - Egy új korszak határán című interaktív fotókiállítás a rendszerváltás személyes emlékeit igyekszik bemutatni. Mobilapplikációs alkalmazással szólaltathatjuk meg a fényképeket, a korabeli képeslapokkal pedig valódi üzenőfal készül a kiállítás ideje alatt - áll az Országos Széchényi Könyvtár ismertetőjében. A pártállami rendszer bukása 1989- ben nemcsak a politikai környezetet változtatta meg, és hozta el a diktatúra évei után a demokráciát Magyarországra, hanem átalakította a hétköznapokat is: a város és a falu képét, az öltözködést, a szabadidő eltöltésének módját, a fogyasztást - szinte mindent. Ez a történelmi fordulat nem mindig jelentett pozitív változást: eltűntek ugyan a diktatúra emlékművei, jelképei, utcanevei, azonban ma is elfeledetten és kihasználatlanul tátongó épületek, gyárak, egykori vállalati üdülők, laktanyák, szórakozóhelyek romjai jelzik még a változást. A könyvtár szakemberei arra voltak kíváncsiak, mindezekből mi Ilyen volt 1989-ben, és ilyen most az egykori Filmmúzeum épületének homlokzata (Fotó: OSZK) kötődik a rendszerváltáshoz a közösségi emlékezetben, mi maradt fenn a családi archívumokban, személyes emlékek között. A pop-up kiállítás közösségi fotógyűjtéssel készült. Az esemény egy nemzetközi fotókiállítás-sorozat része, melyben tíz európai város vesz részt egy-egy saját, lokális témát feldolgozva. Budapesten a nemzeti könyvtár kapcsolódik a nemzetközi projekthez. A gyűjtés során három kiállítási csoport bontakozott ki. A Családi emlékek anyagát egy felhívásra beérkező képekből állították össze. Ezek tehát személyes élményekből építkező privát anyagok: családi fotók, városképek, kirándulások, ünnepségek képei. Az Akkor és most című rész a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem minikutatása, amelyben a hallgatók műemlékek, épületek, helyszínek sorsát vizsgálták, dokumentálták. A változás és az átalakulás fázisai képpárok formájában láthatóak a kiállításon. A hallgatók a kiválasztott művek jelenkori állapotát állították párba a nyolcvanas évek végéről, vagy ezek hiányában korábbról származó archív fotókkal. A Tárgyak '89 anyaga szintén közösségi felajánlásból állt össze, a rendszerváltást felidéző személyes tárgyi emlékekből. A közösségi gyűjteményt a Fortepanról származó fotókkal, illetve az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtárából korabeli képeslapokkal és plakátokkal egészítettük ki. Az OSZK- 1956-os Intézet fotóadatbázisából Nagy Piroska fényképei a rendszerváltás kulcsfontosságú tüntetéseivel, eseményeivel a politikai fordulat dokumentumaival gazdagítják a kiállítást. Aki Budapesten jár, ne mulassza el ezt az alkalmat. (kul) A Pohoda Fesztiválon is fellép az első afgán női zenekar AZohra repertoárján az Örömóda is szerepel (Képarchívum) JUHÁSZ KATALIN A 2017-es davosi Világgazdasági Fárum legnagyobb szenzációja volt a Zolira nevű első afgán női zenekar koncertje. A formáció tagjai akkor még a halálbüntetést kockáztatták a fellépéssel, de mára sem sokat javulta helyzetük. A trencséni Pohoda Fesztivál szervezőinek köszönhetően a Zohra július folyamán, a fesztiválszereplés mellett, öt további szlovákiai helyszínen is fellép. „Ha már itt lesznek, vétek volna nem kihasználni a lehetőséget, hogy más városokban is láthassák őket az érdeklődők. És persze a művészeknek is meg akarjuk mutatni Szlovákiát” - mondta a tegnapi sajtótájékoztatón Michal Kascák, a Pohoda fő szervezője. A Zohra puszta léte azt látszik bizonyítani, hogy Afganisztánban és a muzulmán világban megmozdult valami a női jogok terén. A csapat kilenc taggal indult 2014-ben, mostanra már harmincán vannak, és közülük csak egy lánynak kellett elköltöznie otthonról azért, hogy zenét tanulhasson. Nem minden családban nézik ugyanis jó szemmel az ilyesfajta ambíciókat. Pár évvel ezelőttig ugyanis a lányok iskolába sem járhattak, az pedig, hogy egy hangszerrel a kezükben kiálljanak a színpadra, teljességgel elképzelhetetlen volt. A Zohrát az az Ahmat Sarmast alapította, aki Afganisztánból elsőként lett a zenetudományok doktora. Oroszországban és Ausztráliában tanult, hazatérve pedig létrehozta a Nemzeti Zenei Intézetet, ahová egy idő után már lányok is jelentkezhettek. Belőlük alakult a mostani Zohra magja, és az ötlet állítólag nem a mester fejéből pattant ki, hanem maguk a növendékek kezdeményezték. Ez pár hónappal azután történt, hogy Sarmast Meena ellen iszlám fanatikusok merényletet kíséreltek meg, melynek következtében elvesztette a hallását egyik fülére. A zenekar tagjai elkötelezettek a nemek közötti egyenlőség kivívása mellett, és biztosak benne, hogy a zene erejével segíthetik ezt a küzdelmet. Ezért is játszották el Davosban Beethoven Örömódáját, amely mára afgán és nyugati zenét is tartalmazó repertoárjuk részévé vált. Berlinben egy hónappal az ottani karácsonyi vásáron történt terrortámadás után léptek fel, és a koncertet az áldozatok emlékének szentelték. Azóta több európai városban jártak, a közönség mellett a sajtó részéről is mindenütt fokozott figyelem övezi őket. Ezeket a fellépéseket azonban nem könnyű megszervezni. Michal Kascák szerint ez volt a Pohoda Fesztivál történetének eddigi legnehezebb procedúrája, mind logisztikailag, mind a szervezést illetően. „Amikor először láttuk ezt a zenekart az interneten, azonnal tudtuk, hogy el kell hoznunk őket a fesztiválunkra. Nem sejtettük, mennyi munkával jár, hogy egyáltalán beléphessenek az Európai Unió területére”- mesélte a szervezőcsapat vezetője. Az ilyen részletekkel általában nem szoktuk terhelni az olvasót, de most kivételt teszünk. A szervezőknek először is kérvényezniük kellett az afgán belügyminisztériumban a lányok útleveleinek kiadását. Azokat ugyanis az afgán állampolgárok nem tarthatják maguknál, csak akkor juthatnak hozzá az útlevelükhöz, ha hivatalos meghívást kapnak külföldről. Ezután a vízumok intézése következett. Mivel Szlovákiának nincs nagykövetsége Kabulban, mind a harminc embernek Pakisztánba vagy Iránba kellett volna utaznia ez ügyben. A szervezőknek végül sikerült megállapodniuk Csehország kabuli nagykövetségével, hogy kivételesen ott intézhessék a lányok vízumait. Az Európai Unió területén egészségügyi biztosításra is szükség van, Afganisztánban viszont ez ismeretlen fogalom. Sokáig nem akadt egyetlen szlovákiai biztosító sem, amelyik hajlandó lett volna unión kívüli országból érkezők számára biztosítást kötni. De ez is megoldódott, már „csak” a repülőjegyek lefoglalása maradt hátra Kabulból a bécsi reptérre, dubaji átszállással. Olyan járatot kellett találni a fesztivál előtti napokban, amelyre az egész zenekar felfér. Mindezt csak azért meséltük el, hogy önök is úgy érezzék, kár lenne kihagyniuk a Zohra koncertjét július 13-án, szombaton a Pohodán. A fesztiválra nem készülők Trencsén főterén is meghallgathatják őket, majd pedig Nagyszombat, Zsolna, Pozsony és Besztercebánya következik. Az időpontokat később közük a szervezők.
