Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-15 / 111. szám

6 SZUBKULTÚRA 2019. május 15.1 www.ujszo.com Visszatérhetünk 1989-be Izgalmas kiállítás mutatja be, milyen volt Budapest a rendszerváltás idején, és milyen manapság ÖSSZEFOGLALÓ A budapesti Országos Szé­chényi Könyvtár hamarosan bazár - az előzetes rémhírek­kel ellentétben csak néhány hónapra, amíg felújítják és azbesztmentesítik az épü­letet. Azt egyelőre nem tudni, meddig tartanak a munká­latok, de május 24-ig még megnézhetünk ott egy érdekes kiállítást. Az Emlékképek'89 - Egy új kor­szak határán című interaktív fotóki­állítás a rendszerváltás személyes emlékeit igyekszik bemutatni. Mobil­­applikációs alkalmazással szólaltat­hatjuk meg a fényképeket, a korabeli képeslapokkal pedig valódi üzenőfal készül a kiállítás ideje alatt - áll az Országos Széchényi Könyvtár is­mertetőjében. A pártállami rendszer bukása 1989- ben nemcsak a politikai környezetet változtatta meg, és hozta el a dikta­túra évei után a demokráciát Magyar­­országra, hanem átalakította a hét­köznapokat is: a város és a falu képét, az öltözködést, a szabadidő eltölté­sének módját, a fogyasztást - szinte mindent. Ez a történelmi fordulat nem mindig jelentett pozitív változást: el­tűntek ugyan a diktatúra emlék­művei, jelképei, utcanevei, azonban ma is elfeledetten és kihasználatlanul tátongó épületek, gyárak, egykori vállalati üdülők, laktanyák, szórako­zóhelyek romjai jelzik még a válto­zást. A könyvtár szakemberei arra voltak kíváncsiak, mindezekből mi Ilyen volt 1989-ben, és ilyen most az egykori Filmmúzeum épületének homlokzata (Fotó: OSZK) kötődik a rendszerváltáshoz a közös­ségi emlékezetben, mi maradt fenn a családi archívumokban, személyes emlékek között. A pop-up kiállítás közösségi fotógyűjtéssel készült. Az esemény egy nemzetközi fotókiállítás-sorozat része, melyben tíz európai város vesz részt egy-egy saját, lokális témát fel­dolgozva. Budapesten a nemzeti könyvtár kapcsolódik a nemzetközi projekthez. A gyűjtés során három kiállítási csoport bontakozott ki. A Családi emlékek anyagát egy felhívásra be­érkező képekből állították össze. Ezek tehát személyes élményekből építkező privát anyagok: családi fo­tók, városképek, kirándulások, ün­nepségek képei. Az Akkor és most című rész a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Színház- és Film­­művészeti Egyetem minikutatása, amelyben a hallgatók műemlékek, épületek, helyszínek sorsát vizsgál­ták, dokumentálták. A változás és az átalakulás fázisai képpárok formájá­ban láthatóak a kiállításon. A hallga­tók a kiválasztott művek jelenkori ál­lapotát állították párba a nyolcvanas évek végéről, vagy ezek hiányában korábbról származó archív fotókkal. A Tárgyak '89 anyaga szintén kö­zösségi felajánlásból állt össze, a rendszerváltást felidéző személyes tárgyi emlékekből. A közösségi gyűjteményt a Forte­­panról származó fotókkal, illetve az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtá­rából korabeli képeslapokkal és pla­kátokkal egészítettük ki. Az OSZK- 1956-os Intézet fotóadatbázisából Nagy Piroska fényképei a rendszer­­váltás kulcsfontosságú tüntetéseivel, eseményeivel a politikai fordulat do­kumentumaival gazdagítják a kiállí­tást. Aki Budapesten jár, ne mulassza el ezt az alkalmat. (kul) A Pohoda Fesztiválon is fellép az első afgán női zenekar AZohra repertoárján az Örömóda is szerepel (Képarchívum) JUHÁSZ KATALIN A 2017-es davosi Világgaz­dasági Fárum legnagyobb szenzációja volt a Zolira nevű első afgán női zenekar kon­certje. A formáció tagjai akkor még a halálbüntetést kockáz­tatták a fellépéssel, de mára sem sokat javulta helyzetük. A trencséni Pohoda Fesztivál szervezőinek köszönhetően a Zohra július folyamán, a fesztiválszereplés mellett, öt további szlovákiai hely­színen is fellép. „Ha már itt lesznek, vétek volna nem kihasználni a lehetőséget, hogy más városokban is láthassák őket az érdeklődők. És persze a művé­szeknek is meg akarjuk mutatni Szlovákiát” - mondta a tegnapi saj­tótájékoztatón Michal Kascák, a Po­hoda fő szervezője. A Zohra puszta léte azt látszik bi­zonyítani, hogy Afganisztánban és a muzulmán világban megmozdult valami a női jogok terén. A csapat ki­lenc taggal indult 2014-ben, mostan­ra már harmincán vannak, és közü­lük csak egy lánynak kellett elköl­töznie otthonról azért, hogy zenét ta­nulhasson. Nem minden családban nézik ugyanis jó szemmel az ilyes­fajta ambíciókat. Pár évvel ezelőttig ugyanis a lányok iskolába sem jár­hattak, az pedig, hogy egy hangszer­rel a kezükben kiálljanak a színpad­ra, teljességgel elképzelhetetlen volt. A Zohrát az az Ahmat Sarmast alapította, aki Afganisztánból első­ként lett a zenetudományok dokto­ra. Oroszországban és Ausztráliá­ban tanult, hazatérve pedig létre­hozta a Nemzeti Zenei Intézetet, ahová egy idő után már lányok is je­lentkezhettek. Belőlük alakult a mostani Zohra magja, és az ötlet ál­lítólag nem a mester fejéből pattant ki, hanem maguk a növendékek kezdeményezték. Ez pár hónappal azután történt, hogy Sarmast Mee­­na ellen iszlám fanatikusok me­rényletet kíséreltek meg, melynek következtében elvesztette a hallá­sát egyik fülére. A zenekar tagjai elkötelezettek a nemek közötti egyenlőség kivívása mellett, és biztosak benne, hogy a ze­ne erejével segíthetik ezt a küzdel­met. Ezért is játszották el Davosban Beethoven Örömódáját, amely mára afgán és nyugati zenét is tartalmazó repertoárjuk részévé vált. Berlinben egy hónappal az ottani karácsonyi vásáron történt terrortámadás után léptek fel, és a koncertet az áldozatok emlékének szentelték. Azóta több európai városban jártak, a közönség mellett a sajtó részéről is mindenütt fokozott figyelem övezi őket. Ezeket a fellépéseket azonban nem könnyű megszervezni. Michal Kascák szerint ez volt a Pohoda Fesztivál történetének eddigi leg­nehezebb procedúrája, mind lo­­gisztikailag, mind a szervezést il­letően. „Amikor először láttuk ezt a zenekart az interneten, azonnal tudtuk, hogy el kell hoznunk őket a fesztiválunkra. Nem sejtettük, mennyi munkával jár, hogy egyál­talán beléphessenek az Európai Unió területére”- mesélte a szerve­zőcsapat vezetője. Az ilyen részletekkel általában nem szoktuk terhelni az olvasót, de most kivételt teszünk. A szerve­zőknek először is kérvényezniük kellett az afgán belügyminisztéri­umban a lányok útleveleinek ki­adását. Azokat ugyanis az afgán ál­lampolgárok nem tarthatják ma­guknál, csak akkor juthatnak hozzá az útlevelükhöz, ha hivatalos meg­hívást kapnak külföldről. Ezután a vízumok intézése következett. Mi­vel Szlovákiának nincs nagykövet­sége Kabulban, mind a harminc embernek Pakisztánba vagy Iránba kellett volna utaznia ez ügyben. A szervezőknek végül sikerült meg­állapodniuk Csehország kabuli nagykövetségével, hogy kivétele­sen ott intézhessék a lányok vízu­mait. Az Európai Unió területén egészségügyi biztosításra is szük­ség van, Afganisztánban viszont ez ismeretlen fogalom. Sokáig nem akadt egyetlen szlovákiai biztosító sem, amelyik hajlandó lett volna unión kívüli országból érkezők számára biztosítást kötni. De ez is megoldódott, már „csak” a repülő­jegyek lefoglalása maradt hátra Kabulból a bécsi reptérre, dubaji átszállással. Olyan járatot kellett találni a fesztivál előtti napokban, amelyre az egész zenekar felfér. Mindezt csak azért meséltük el, hogy önök is úgy érezzék, kár lenne kihagyniuk a Zohra koncertjét jú­lius 13-án, szombaton a Pohodán. A fesztiválra nem készülők Trencsén főterén is meghallgathatják őket, majd pedig Nagyszombat, Zsolna, Pozsony és Besztercebánya követ­kezik. Az időpontokat később köz­ük a szervezők.

Next

/
Thumbnails
Contents